Hirdetés
Hirdetés

Finoman szólva: nem javított a romák megítélésén a koronavírus-járvány

Egyelőre mélyül a szakadék a székelyföldi romák és a többségi társadalom között. Sokrétű a probléma •  Fotó: Erdély Bálint Előd

Egyelőre mélyül a szakadék a székelyföldi romák és a többségi társadalom között. Sokrétű a probléma

Fotó: Erdély Bálint Előd

Amikor sok helyen fellélegezhettek a szükségállapot feloldásakor, a Csíki-medencében akkor ütötte fel a fejét a koronavírus. Az első gócpontok roma közösségekben alakultak ki – ennek a szociális következményeiről, megítéléséről szakembert kérdeztünk.

Korpos Attila

2020. június 27., 14:302020. június 27., 14:30

„Amint az elmúlt harminc év kutatási eredményei is bizonyítják, igen erőteljes társadalmi távolságot érzékelünk a romákkal szemben” – kezdett bele a téma felvezetésébe Sólyom Andrea szociológus. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem adjunktusa megmagyarázta a jelenség lehetséges okait is: egyrészt

  • otthonról hozott sztereotípiák vannak bennünk,

  • másrészt túlzottan általánosítunk,

  • ritkább esetben pedig negatív személyes tapasztalataink is vannak.

„A megítélésük egyöntetű, kevésbé differenciálunk, egy lapra sorolunk minden roma csoportot” – tette hozzá. Ugyanakkor kitért arra is, hogy sok telepen az ott élő romák nem férnek hozzá alapvető infrastrukturális ellátottsághoz (víz- és villanyhálózat), a higiéniai körülmények hiánya pedig nagy mértékben hozzájárul a róluk kialakult képhez.

Sajátos viszonyulás

A szükségállapot idejére elrendelt kijárási korlátozásokat egyedi módon értelmezték a csíki romák, hiszen gond nélkül jártak-keltek a városban.

Idézet
Az ő kultúrájukban sajátos normák érvényesek, ezek nem mindig esnek egybe a hivatalos állampolgári kötelezettségekkel,

továbbá sok esetben információhiányról is beszélhetünk: egyszerűen nincs tudomásuk arról, hogy milyen feltételekhez kellene alkalmazkodniuk. A csíkszéki roma telepeken kialakult gócpontok kapcsán Sólyom Andrea elmondta, annak ellenére, hogy most már több helyen is felütötte fejét a vírus, a roma közösség negatív megítélését egy ilyen helyzet csak tovább fokozza.

„Eleve adott egy nagy társadalmi távolság a romák irányában. Úgy gondolom, ez a helyzet a megítélésüknek egyáltalán nem tesz jót. A negatív viszonyulásmódok még inkább felerősödnek:

Idézet
enyhe esetben látványosan nagyobb fizikai távolságot tartunk tőlük, kevésbé enyhe esetben pedig verbális agressziót alkalmazunk, felelősöket és bűnbakot keresünk bennük a vírus kapcsán”

– magyarázta a szakember. Egyik olvasónk erre példával is szolgált. Elmondása szerint az egyik csíkszeredai bevásárlóközpont parkolójában a kéregető romákkal szemben egy 3–4 fős társaság a fizikai agresszió határát súroló módon lépett fel, miközben őket okolták a vírus csíkszeredai jelenléte miatt.

Van esély változásra?

A szociológus rámutatott, a roma közösségek általában elszegényedő és elnéptelenedő falvakban jelennek meg, ahol kisebb az ellenségesség velük szemben, azonban ez önmagában nem segíti elő a beilleszkedésüket. Szociális, oktatási és gazdasági vonalon indulhatna el egy felzárkóztatási folyamat, de erre egyelőre nem sok példa van.

„Személy szerint az oktatásban látom a legfontosabb mozgatórugót. Amennyiben nem morzsolódnának le az iskolában, és ki tudna alakulni egy olyan elitjük, amely példát tudna mutatni a saját csoportja számára, akkor lenne igazán esélye az elfogadásnak. Különböző civil szervezetek erre próbálnak figyelni, vannak sikerek is, de még nagyon messze vagyunk a látható eredményektől.” Hozzátette, a többségi társadalom részéről a tolerancia az, amely szükséges lehet az elfogadáshoz.

Hirdetés

A szakember rámutatott, főleg pozitív irányban hosszú ez a folyamat – negatív irányban pillanatok alatt még jobban el tud mélyülni a szakadék a két csoport között. Úgy fogalmazott, a hosszútávú következmények sorában ott a szegregáció is, amely a roma és nem roma társadalom erőteljes eltávolodását eredményezi.

„A társadalmi beilleszkedésük kettős mértékben problematikus. Egyrészt az emberek többsége nem eléggé elfogadó velük szemben, másrészt a romák nem tudnak vagy nem is akarnak a társadalmi normák szerint élni” – összegezte a szociológus.

Hirdetés
5 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 14., szerda

Székelyföldön több mint 250 iskolavezetőt érint a januári kinevezés

Januárban az iskolaigazgatók hatvan százalékának jár le a vezetői megbízatása, péntekig a megyei tanfelügyelőségeknek ki kell nevezniük az új iskolavezetőket. Székelyföldön több mint 250 iskolavezetőt érint az intézkedés.

Székelyföldön több mint 250 iskolavezetőt érint a januári kinevezés
Hirdetés
2026. január 14., szerda

Tizenöt fokot melegedett egyetlen nap alatt

Érezhetően enyhébb reggelre ébredtünk szerdán, Székelyföld-szerte többnyire csak mínusz 6–8 Celsius-fokig esett vissza a hőmérséklet.

Tizenöt fokot melegedett egyetlen nap alatt
2026. január 14., szerda

Elbocsátások, bérpótlékok lefaragása – részletek a minisztériumok spórolási terveiről

A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest tíz százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.

Elbocsátások, bérpótlékok lefaragása – részletek a minisztériumok spórolási terveiről
2026. január 14., szerda

Síszezon Háromszéken: van működő pálya, de egyre szűkül a választék

Jelenleg két helyszínen működnek a felvonók Kovászna megyében: Sugásfürdőn és Nagypatakon. Noha síelésre alkalmas terep még lenne a térségben, a hóhiány és a költségek miatt a pályák nem üzemelnek. Mutatjuk a háromszéki sípálya-körképet.

Síszezon Háromszéken: van működő pálya, de egyre szűkül a választék
Hirdetés
2026. január 13., kedd

Antal Árpád: rossz volt a döntések alkalmazásának sorrendje, de az adóemelés elkerülhetetlen lépés volt

Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester az adóemeléssel kapcsolatos lakossági felvetésekre reagálva szeretett volna néhány nézőpontot nyomatékosítani: például azt, hogy a városnak kifizetett adókért mi mindent kap a polgár.

Antal Árpád: rossz volt a döntések alkalmazásának sorrendje, de az adóemelés elkerülhetetlen lépés volt
2026. január 13., kedd

Meredeken nő a fertőző légúti megbetegedések száma

Az influenzával diagnosztizált betegek száma megtízszereződött a novemberi esetszámokhoz képest, és sok a szövődményként tüdőgyulladássá súlyosbodó légúti megbetegedés is Hargita megyében. A tendencia folytatódása várható.

Meredeken nő a fertőző légúti megbetegedések száma
2026. január 13., kedd

Egészségügyi miniszter: az orvosok fizetéséhez nem szabad hozzányúlni

Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter kedden kijelentette, hogy az egészségügyben nem az orvosok és a kisegítő személyzet bérén kell spórolni, a megtakarításokat más területeken kell elérni.

Egészségügyi miniszter: az orvosok fizetéséhez nem szabad hozzányúlni
Hirdetés
2026. január 13., kedd

Két hajléktalant ölt meg karácsony előtt egy fémrúddal, beismerő vallomást tett az elkövető

A Félixfürdőn karácsony tájékán elkövetett kettős gyilkosság elkövetője egy 29 éves kardói (Cordău) férfi, aki január elsején maga értesítette a rendőrséget arról, hogy két holttestet talált az üdülőhely egyik elhagyott pavilonjában.

Két hajléktalant ölt meg karácsony előtt egy fémrúddal, beismerő vallomást tett az elkövető
2026. január 13., kedd

Gázpalack robbant fel egy zilahi tömbházlakásban, egy férfi égési sérüléseket szenvedett, kilencen megsérültek

Gázpalack robbanása okozott tüzet kedden délután zilahi tömbház egyik második emeleti lakásában. Egy ember megsérült, további kilenc lakónak a helyszínen nyújtottak orvosi ellátást – tájékoztatott a Szilágy megyei tűzoltóság.

Gázpalack robbant fel egy zilahi tömbházlakásban, egy férfi égési sérüléseket szenvedett, kilencen megsérültek
2026. január 13., kedd

Ilie Bolojan lesz az ügyvivő oktatási miniszter

Ilie Bolojan miniszterelnök kedden továbbította Nicușor Dan államfőnek Daniel David oktatási miniszter felmentésére vonatkozó javaslatát.

Ilie Bolojan lesz az ügyvivő oktatási miniszter
Hirdetés