
Egyelőre mélyül a szakadék a székelyföldi romák és a többségi társadalom között. Sokrétű a probléma
Fotó: Erdély Bálint Előd
Amikor sok helyen fellélegezhettek a szükségállapot feloldásakor, a Csíki-medencében akkor ütötte fel a fejét a koronavírus. Az első gócpontok roma közösségekben alakultak ki – ennek a szociális következményeiről, megítéléséről szakembert kérdeztünk.
2020. június 27., 14:302020. június 27., 14:30
„Amint az elmúlt harminc év kutatási eredményei is bizonyítják, igen erőteljes társadalmi távolságot érzékelünk a romákkal szemben” – kezdett bele a téma felvezetésébe Sólyom Andrea szociológus. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem adjunktusa megmagyarázta a jelenség lehetséges okait is: egyrészt
otthonról hozott sztereotípiák vannak bennünk,
másrészt túlzottan általánosítunk,
ritkább esetben pedig negatív személyes tapasztalataink is vannak.
„A megítélésük egyöntetű, kevésbé differenciálunk, egy lapra sorolunk minden roma csoportot” – tette hozzá. Ugyanakkor kitért arra is, hogy sok telepen az ott élő romák nem férnek hozzá alapvető infrastrukturális ellátottsághoz (víz- és villanyhálózat), a higiéniai körülmények hiánya pedig nagy mértékben hozzájárul a róluk kialakult képhez.
A szükségállapot idejére elrendelt kijárási korlátozásokat egyedi módon értelmezték a csíki romák, hiszen gond nélkül jártak-keltek a városban.
továbbá sok esetben információhiányról is beszélhetünk: egyszerűen nincs tudomásuk arról, hogy milyen feltételekhez kellene alkalmazkodniuk. A csíkszéki roma telepeken kialakult gócpontok kapcsán Sólyom Andrea elmondta, annak ellenére, hogy most már több helyen is felütötte fejét a vírus, a roma közösség negatív megítélését egy ilyen helyzet csak tovább fokozza.
„Eleve adott egy nagy társadalmi távolság a romák irányában. Úgy gondolom, ez a helyzet a megítélésüknek egyáltalán nem tesz jót. A negatív viszonyulásmódok még inkább felerősödnek:
– magyarázta a szakember. Egyik olvasónk erre példával is szolgált. Elmondása szerint az egyik csíkszeredai bevásárlóközpont parkolójában a kéregető romákkal szemben egy 3–4 fős társaság a fizikai agresszió határát súroló módon lépett fel, miközben őket okolták a vírus csíkszeredai jelenléte miatt.
A szociológus rámutatott, a roma közösségek általában elszegényedő és elnéptelenedő falvakban jelennek meg, ahol kisebb az ellenségesség velük szemben, azonban ez önmagában nem segíti elő a beilleszkedésüket. Szociális, oktatási és gazdasági vonalon indulhatna el egy felzárkóztatási folyamat, de erre egyelőre nem sok példa van.
„Személy szerint az oktatásban látom a legfontosabb mozgatórugót. Amennyiben nem morzsolódnának le az iskolában, és ki tudna alakulni egy olyan elitjük, amely példát tudna mutatni a saját csoportja számára, akkor lenne igazán esélye az elfogadásnak. Különböző civil szervezetek erre próbálnak figyelni, vannak sikerek is, de még nagyon messze vagyunk a látható eredményektől.” Hozzátette, a többségi társadalom részéről a tolerancia az, amely szükséges lehet az elfogadáshoz.
A szakember rámutatott, főleg pozitív irányban hosszú ez a folyamat – negatív irányban pillanatok alatt még jobban el tud mélyülni a szakadék a két csoport között. Úgy fogalmazott, a hosszútávú következmények sorában ott a szegregáció is, amely a roma és nem roma társadalom erőteljes eltávolodását eredményezi.
„A társadalmi beilleszkedésük kettős mértékben problematikus. Egyrészt az emberek többsége nem eléggé elfogadó velük szemben, másrészt a romák nem tudnak vagy nem is akarnak a társadalmi normák szerint élni” – összegezte a szociológus.
Megnyugvással fogadják az orotvaiak, hogy jogerős ítélet született a 2025. februárjában történt emberölés ügyében. A helyiek körében az okozott szóbeszédeket, hogy több mint egy évig várni kellett konkrét fejleményekre.
Mintegy két hete egy firenzei egészségügyi, illetve Caritas-ellátóközpontban tartózkodik egy iratok nélkül talált nő, aki egészségi problémái miatt nem emlékszik személyes adataira. Azt mondja, Erdélyből származik, családját keresik.
A Tulceai megyei Delta katasztrófavédelmi felügyelőság (ISU Delta) diszpécser szolgálatát az 112-es egységes segélyhívón értesítették, hogy Luncavița település közelében egy drónt észleltek, amely feltehetőleg a Cetățuia kőbánya területén zuhant le.
Büntetőfeljelentést tett és polgári félként vesz részt az eljárásban annak a Brăila megyei gyermeknek a családja, akit egy égből érkező azonosítatlan tárgy – feltehetően egy dróndarab – ütött fejbe rollerezés közben.
A rendőrség csütörtök este őrizetbe vette azt a sofőrt, aki kedd este Brassó belvárosában a járdára hajtva három turistát gázolt el, akik közül ketten életüket vesztették, a harmadik pedig súlyosan megsérült – jelentette be pénteken a rendőrségi szóvivő.
A hőmérséklet Románia legnagyobb részén a következő négy hétben, szeptember közepéig az ebben az időszakban megszokottnál magasabb lesz, a legnagyobb eltérések nyugaton és a középső országrészen várhatók.
Az elmúlt 24 órában huszonhárom riasztás érkezett a hegyimentő-szolgálathoz, amelynek munkatársai harmincegy embernek nyújtottak segítséget – tájékoztatott pénteken a Facebook-oldalán a Salvamont.
Jócskán lehűlt az idő péntekre virradóan Csíkszeredában, a hivatalos mérőállomáson hat fok alá, 5,7 Celsius-fokig esett vissza a hőmérséklet.
Nyilvánosan elérhető a magyar rendőrség internetes oldalán a körözési toplista, amelyre ötven keresett személy került fel.
Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke csütörtökön kijelentette, hogy amennyiben ismét miniszterelnök lesz, végre fogja hajtani a helyi közigazgatás reformját a kis települések összevonása révén.
5 hozzászólás