
Egyelőre mélyül a szakadék a székelyföldi romák és a többségi társadalom között. Sokrétű a probléma
Fotó: Erdély Bálint Előd
Amikor sok helyen fellélegezhettek a szükségállapot feloldásakor, a Csíki-medencében akkor ütötte fel a fejét a koronavírus. Az első gócpontok roma közösségekben alakultak ki – ennek a szociális következményeiről, megítéléséről szakembert kérdeztünk.
2020. június 27., 14:302020. június 27., 14:30
„Amint az elmúlt harminc év kutatási eredményei is bizonyítják, igen erőteljes társadalmi távolságot érzékelünk a romákkal szemben” – kezdett bele a téma felvezetésébe Sólyom Andrea szociológus. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem adjunktusa megmagyarázta a jelenség lehetséges okait is: egyrészt
otthonról hozott sztereotípiák vannak bennünk,
másrészt túlzottan általánosítunk,
ritkább esetben pedig negatív személyes tapasztalataink is vannak.
„A megítélésük egyöntetű, kevésbé differenciálunk, egy lapra sorolunk minden roma csoportot” – tette hozzá. Ugyanakkor kitért arra is, hogy sok telepen az ott élő romák nem férnek hozzá alapvető infrastrukturális ellátottsághoz (víz- és villanyhálózat), a higiéniai körülmények hiánya pedig nagy mértékben hozzájárul a róluk kialakult képhez.
A szükségállapot idejére elrendelt kijárási korlátozásokat egyedi módon értelmezték a csíki romák, hiszen gond nélkül jártak-keltek a városban.
továbbá sok esetben információhiányról is beszélhetünk: egyszerűen nincs tudomásuk arról, hogy milyen feltételekhez kellene alkalmazkodniuk. A csíkszéki roma telepeken kialakult gócpontok kapcsán Sólyom Andrea elmondta, annak ellenére, hogy most már több helyen is felütötte fejét a vírus, a roma közösség negatív megítélését egy ilyen helyzet csak tovább fokozza.
„Eleve adott egy nagy társadalmi távolság a romák irányában. Úgy gondolom, ez a helyzet a megítélésüknek egyáltalán nem tesz jót. A negatív viszonyulásmódok még inkább felerősödnek:
– magyarázta a szakember. Egyik olvasónk erre példával is szolgált. Elmondása szerint az egyik csíkszeredai bevásárlóközpont parkolójában a kéregető romákkal szemben egy 3–4 fős társaság a fizikai agresszió határát súroló módon lépett fel, miközben őket okolták a vírus csíkszeredai jelenléte miatt.
A szociológus rámutatott, a roma közösségek általában elszegényedő és elnéptelenedő falvakban jelennek meg, ahol kisebb az ellenségesség velük szemben, azonban ez önmagában nem segíti elő a beilleszkedésüket. Szociális, oktatási és gazdasági vonalon indulhatna el egy felzárkóztatási folyamat, de erre egyelőre nem sok példa van.
„Személy szerint az oktatásban látom a legfontosabb mozgatórugót. Amennyiben nem morzsolódnának le az iskolában, és ki tudna alakulni egy olyan elitjük, amely példát tudna mutatni a saját csoportja számára, akkor lenne igazán esélye az elfogadásnak. Különböző civil szervezetek erre próbálnak figyelni, vannak sikerek is, de még nagyon messze vagyunk a látható eredményektől.” Hozzátette, a többségi társadalom részéről a tolerancia az, amely szükséges lehet az elfogadáshoz.
A szakember rámutatott, főleg pozitív irányban hosszú ez a folyamat – negatív irányban pillanatok alatt még jobban el tud mélyülni a szakadék a két csoport között. Úgy fogalmazott, a hosszútávú következmények sorában ott a szegregáció is, amely a roma és nem roma társadalom erőteljes eltávolodását eredményezi.
„A társadalmi beilleszkedésük kettős mértékben problematikus. Egyrészt az emberek többsége nem eléggé elfogadó velük szemben, másrészt a romák nem tudnak vagy nem is akarnak a társadalmi normák szerint élni” – összegezte a szociológus.
Vörös beavatkozási tervet léptettek életbe kedden este, miután a tengerparti Saturn üdülőhely egyik szállodájában több tucatnyian rosszullétre panaszkodtak – közölte a katasztrófavédelem.
Mezőgazdasági területre zuhant drónroncsokat fedeztek fel kedden Romániában, a moldovai határtól 23 kilométerre lévő, Vaslui megyei Viisoara térségében. A roncsokat tűzszerészek a helyszínen felrobbantották.
Petíciót adtak le a kányádi gazdák a helyi önkormányzatnál, mivel nem szeretnék, ha a Harvíz Rt. biztosítaná az ivóvíz-szolgáltatást. Egyebek mellett ugyanis a drágulástól tartanak. A polgármester részletezte, hogy erre miért nincs más lehetőség.
Miután három párt is miniszterelnök-jelöltként támogatta, Siegfried Mureșan teljesen eltűnt a nyilvánosságból, ahelyett, hogy parlamenti többséget próbált volna kialakítani – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ szóvivője.
Marosvásárhely csatlakozott a szecessziós örökséget népszerűsítő európai hálózatokhoz, hogy népszerűsíteni tudja a város épített örökségét.
Angela Merkel volt német kancellárt fogadta kedden a Cotroceni-palotában Nicușor Dan államfő. A volt német kancellár könyvbemutatóra érkezett Romániába.
Az RMDSZ parlamenti frakciói keddi együttes ülésükön nem foglaltak állást egy jövőbeli kormány támogatásáról, mivel az államfő még nem nevesített miniszterelnök-jelöltet – közölte Csoma Botond, a szövetség képviselőházi frakcióvezetője.
A jövő évi érettségi kompetenciavizsgáit április 12-23. között tartják – jelentette be kedden az oktatási minisztérium. A közlemény szerint a nyári érettségi írásbeli vizsgáit június 14-18. között szervezik meg.
Négy támogatási program indul közel 180 millió eurós keretösszeggel: a sertés- és szarvasmarhatartók már igényelhetik a támogatást, a kisgazdaságok, a virág- és gyógynövénytermesztők számára is pályázati lehetőség nyílik.
5 hozzászólás