
Egyelőre mélyül a szakadék a székelyföldi romák és a többségi társadalom között. Sokrétű a probléma
Fotó: Erdély Bálint Előd
Amikor sok helyen fellélegezhettek a szükségállapot feloldásakor, a Csíki-medencében akkor ütötte fel a fejét a koronavírus. Az első gócpontok roma közösségekben alakultak ki – ennek a szociális következményeiről, megítéléséről szakembert kérdeztünk.
2020. június 27., 14:302020. június 27., 14:30
„Amint az elmúlt harminc év kutatási eredményei is bizonyítják, igen erőteljes társadalmi távolságot érzékelünk a romákkal szemben” – kezdett bele a téma felvezetésébe Sólyom Andrea szociológus. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem adjunktusa megmagyarázta a jelenség lehetséges okait is: egyrészt
otthonról hozott sztereotípiák vannak bennünk,
másrészt túlzottan általánosítunk,
ritkább esetben pedig negatív személyes tapasztalataink is vannak.
„A megítélésük egyöntetű, kevésbé differenciálunk, egy lapra sorolunk minden roma csoportot” – tette hozzá. Ugyanakkor kitért arra is, hogy sok telepen az ott élő romák nem férnek hozzá alapvető infrastrukturális ellátottsághoz (víz- és villanyhálózat), a higiéniai körülmények hiánya pedig nagy mértékben hozzájárul a róluk kialakult képhez.
A szükségállapot idejére elrendelt kijárási korlátozásokat egyedi módon értelmezték a csíki romák, hiszen gond nélkül jártak-keltek a városban.
továbbá sok esetben információhiányról is beszélhetünk: egyszerűen nincs tudomásuk arról, hogy milyen feltételekhez kellene alkalmazkodniuk. A csíkszéki roma telepeken kialakult gócpontok kapcsán Sólyom Andrea elmondta, annak ellenére, hogy most már több helyen is felütötte fejét a vírus, a roma közösség negatív megítélését egy ilyen helyzet csak tovább fokozza.
„Eleve adott egy nagy társadalmi távolság a romák irányában. Úgy gondolom, ez a helyzet a megítélésüknek egyáltalán nem tesz jót. A negatív viszonyulásmódok még inkább felerősödnek:
– magyarázta a szakember. Egyik olvasónk erre példával is szolgált. Elmondása szerint az egyik csíkszeredai bevásárlóközpont parkolójában a kéregető romákkal szemben egy 3–4 fős társaság a fizikai agresszió határát súroló módon lépett fel, miközben őket okolták a vírus csíkszeredai jelenléte miatt.
A szociológus rámutatott, a roma közösségek általában elszegényedő és elnéptelenedő falvakban jelennek meg, ahol kisebb az ellenségesség velük szemben, azonban ez önmagában nem segíti elő a beilleszkedésüket. Szociális, oktatási és gazdasági vonalon indulhatna el egy felzárkóztatási folyamat, de erre egyelőre nem sok példa van.
„Személy szerint az oktatásban látom a legfontosabb mozgatórugót. Amennyiben nem morzsolódnának le az iskolában, és ki tudna alakulni egy olyan elitjük, amely példát tudna mutatni a saját csoportja számára, akkor lenne igazán esélye az elfogadásnak. Különböző civil szervezetek erre próbálnak figyelni, vannak sikerek is, de még nagyon messze vagyunk a látható eredményektől.” Hozzátette, a többségi társadalom részéről a tolerancia az, amely szükséges lehet az elfogadáshoz.
A szakember rámutatott, főleg pozitív irányban hosszú ez a folyamat – negatív irányban pillanatok alatt még jobban el tud mélyülni a szakadék a két csoport között. Úgy fogalmazott, a hosszútávú következmények sorában ott a szegregáció is, amely a roma és nem roma társadalom erőteljes eltávolodását eredményezi.
„A társadalmi beilleszkedésük kettős mértékben problematikus. Egyrészt az emberek többsége nem eléggé elfogadó velük szemben, másrészt a romák nem tudnak vagy nem is akarnak a társadalmi normák szerint élni” – összegezte a szociológus.
Nemcsak a hagyományok megélését tartják fontosnak Csíkszentkirályon, hanem azt is, hogy továbbadják azokat, példát mutassanak az ifjúságnak.
Sűrű füst keletkezett egy szászrégeni lakásban hétfőn, miután kigyulladt egy főzéshez használt készülék. Egy férfit evakuálni kellett a lakásból – közli a Maros megyei tűzoltóság.
Bár már leáldozott a húsvéti képeslapküldés szép szokása, a korábban képeslapokon ábrázolt húsvéti szimbólumok tovább élnek az internetes üdvözleteken is. Vajon valaha elgondolkozunk-e azon, hogy mit üzennek a képek?
Változékony, gyakran szeszélyes időjárásra számíthatunk Székelyföldön a következő két hétben – derül ki a Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) előrejelzéséből. Az ortodox húsvét idején csapadékos idő ígérkezik a térségben is.
Összesen 13 ezer lej értékben tulajdonított el vagyontárgyakat három Hargita megyei fiatal egy kézdivásárhelyi vállalat telephelyéről, közülük kettőt már őrizetbe vettek – közli a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Egy lakóház melléképületében csaptak fel a lángok hétfőn délután Székelyhodoson, a tüzet már eloltották a lakók, amire a tűzoltók a helyszínre érkeztek – közli a Maros megyei tűzoltóság.
Többen ültek ittasan a kormányhoz húsvét vasárnap Hargita megyében: volt, aki emiatt árokba hajtott, ugyanakkor akadt olyan sofőr is, aki nem elég, hogy ittas volt, jogosítvánnyal sem rendelkezett sőt, autója sem volt bejegyezve.
Hideg időre, erős szélre és vegyes csapadékra figyelmeztető előrejelzést adott ki hétfőn a Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM), amely Székelyföld térségét is érinti.
Gördülékenyen zajlik a levélszavazatok átvétele a Csíkszeredai Főkonzulátuson, ahol a választókat hosszabbított nyitvatartással, személyes segítséggel és rugalmas megoldásokkal is segítik, hogy mindenki érvényesen és határidőn belül adhassa le voksát.
Ismét jegyezhetők hétfőtől a Tezaur államkötvények – közölte a pénzügyminisztérium. Az április 6. és május 8. között kibocsátott 1, 3 és 5 éves futamidejű állampapírok évi 6,5, 7 és 7,5 százalékot kamatoznak.
5 hozzászólás