Hirdetés
Hirdetés

Finoman szólva: nem javított a romák megítélésén a koronavírus-járvány

Egyelőre mélyül a szakadék a székelyföldi romák és a többségi társadalom között. Sokrétű a probléma •  Fotó: Erdély Bálint Előd

Egyelőre mélyül a szakadék a székelyföldi romák és a többségi társadalom között. Sokrétű a probléma

Fotó: Erdély Bálint Előd

Amikor sok helyen fellélegezhettek a szükségállapot feloldásakor, a Csíki-medencében akkor ütötte fel a fejét a koronavírus. Az első gócpontok roma közösségekben alakultak ki – ennek a szociális következményeiről, megítéléséről szakembert kérdeztünk.

Korpos Attila

2020. június 27., 14:302020. június 27., 14:30

„Amint az elmúlt harminc év kutatási eredményei is bizonyítják, igen erőteljes társadalmi távolságot érzékelünk a romákkal szemben” – kezdett bele a téma felvezetésébe Sólyom Andrea szociológus. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem adjunktusa megmagyarázta a jelenség lehetséges okait is: egyrészt

  • otthonról hozott sztereotípiák vannak bennünk,

  • másrészt túlzottan általánosítunk,

  • ritkább esetben pedig negatív személyes tapasztalataink is vannak.

„A megítélésük egyöntetű, kevésbé differenciálunk, egy lapra sorolunk minden roma csoportot” – tette hozzá. Ugyanakkor kitért arra is, hogy sok telepen az ott élő romák nem férnek hozzá alapvető infrastrukturális ellátottsághoz (víz- és villanyhálózat), a higiéniai körülmények hiánya pedig nagy mértékben hozzájárul a róluk kialakult képhez.

Sajátos viszonyulás

A szükségállapot idejére elrendelt kijárási korlátozásokat egyedi módon értelmezték a csíki romák, hiszen gond nélkül jártak-keltek a városban.

Idézet
Az ő kultúrájukban sajátos normák érvényesek, ezek nem mindig esnek egybe a hivatalos állampolgári kötelezettségekkel,

továbbá sok esetben információhiányról is beszélhetünk: egyszerűen nincs tudomásuk arról, hogy milyen feltételekhez kellene alkalmazkodniuk. A csíkszéki roma telepeken kialakult gócpontok kapcsán Sólyom Andrea elmondta, annak ellenére, hogy most már több helyen is felütötte fejét a vírus, a roma közösség negatív megítélését egy ilyen helyzet csak tovább fokozza.

„Eleve adott egy nagy társadalmi távolság a romák irányában. Úgy gondolom, ez a helyzet a megítélésüknek egyáltalán nem tesz jót. A negatív viszonyulásmódok még inkább felerősödnek:

Idézet
enyhe esetben látványosan nagyobb fizikai távolságot tartunk tőlük, kevésbé enyhe esetben pedig verbális agressziót alkalmazunk, felelősöket és bűnbakot keresünk bennük a vírus kapcsán”

– magyarázta a szakember. Egyik olvasónk erre példával is szolgált. Elmondása szerint az egyik csíkszeredai bevásárlóközpont parkolójában a kéregető romákkal szemben egy 3–4 fős társaság a fizikai agresszió határát súroló módon lépett fel, miközben őket okolták a vírus csíkszeredai jelenléte miatt.

Van esély változásra?

A szociológus rámutatott, a roma közösségek általában elszegényedő és elnéptelenedő falvakban jelennek meg, ahol kisebb az ellenségesség velük szemben, azonban ez önmagában nem segíti elő a beilleszkedésüket. Szociális, oktatási és gazdasági vonalon indulhatna el egy felzárkóztatási folyamat, de erre egyelőre nem sok példa van.

„Személy szerint az oktatásban látom a legfontosabb mozgatórugót. Amennyiben nem morzsolódnának le az iskolában, és ki tudna alakulni egy olyan elitjük, amely példát tudna mutatni a saját csoportja számára, akkor lenne igazán esélye az elfogadásnak. Különböző civil szervezetek erre próbálnak figyelni, vannak sikerek is, de még nagyon messze vagyunk a látható eredményektől.” Hozzátette, a többségi társadalom részéről a tolerancia az, amely szükséges lehet az elfogadáshoz.

Hirdetés

A szakember rámutatott, főleg pozitív irányban hosszú ez a folyamat – negatív irányban pillanatok alatt még jobban el tud mélyülni a szakadék a két csoport között. Úgy fogalmazott, a hosszútávú következmények sorában ott a szegregáció is, amely a roma és nem roma társadalom erőteljes eltávolodását eredményezi.

„A társadalmi beilleszkedésük kettős mértékben problematikus. Egyrészt az emberek többsége nem eléggé elfogadó velük szemben, másrészt a romák nem tudnak vagy nem is akarnak a társadalmi normák szerint élni” – összegezte a szociológus.

Hirdetés
5 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 18., kedd

Ön tudja mikor jár le autója műszakija? – így ellenőrízheti online

A Román Gépjármű-nyilvántartási Hivatal weboldalán bármikor ellenőrizhető, mikor jár le az autónk műszaki vizsgájának érvényessége. Érdemes időben feliratkozni, ugyanis a vizsga elmulasztása esetén több ezer lejes bírságra számíthatunk.

Ön tudja mikor jár le autója műszakija? – így ellenőrízheti online
Hirdetés
2026. augusztus 18., kedd

Éjszakába nyúló mentések: nyolc turistát helyeztek biztonságba a hegyimentők – videóval

Három riasztást kaptak a hegyimentők a keddre virradó éjszaka a Moldoveanu-csúcs térségéből, és összesen nyolc turistát helyeztek biztonságba.

Éjszakába nyúló mentések: nyolc turistát helyeztek biztonságba a hegyimentők – videóval
2026. augusztus 18., kedd

Pótérettségi: még soha nem volt ilyen magas a sikeresen vizsgázók aránya

Az idei pótérettségin részt vett fiatalok 33,8 százalékának sikerült a vizsgája az első eredmények szerint – közölte kedden az oktatási minisztérium.

Pótérettségi: még soha nem volt ilyen magas a sikeresen vizsgázók aránya
Hirdetés
2026. augusztus 18., kedd

Hátulról rohant bele a lovasszekérbe a kisbusz, hatan megsérültek

Egy személyszállító kisbusz hátulról belerohant egy lovasszekérbe hétfő este a Szeben megyei Újegyház (Nocrich) térségében; a balesetben hatan megsérültek, köztük egy 14 éves gyermek – közölte a Szeben megyei rendőrség.

Hátulról rohant bele a lovasszekérbe a kisbusz, hatan megsérültek
2026. augusztus 18., kedd

Döntött az alkotmánybíróság a Románia és az IBRD közötti hitelmegállapodásról

Az alkotmánybíróság hétfőn elutasította a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) és az SOS Románia párt beadványát a Románia és a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank között aláírt hitelmegállapodás ratifikálásáról szóló törv&

Döntött az alkotmánybíróság a Románia és az IBRD közötti hitelmegállapodásról
2026. augusztus 17., hétfő

A parlament joga eldönteni, hogyan szankcionálja az összeférhetetlenség miatt elmarasztalt köztisztségviselőket

A parlament joga eldönteni, hogyan szankcionálja az érdekellentét miatt elmarasztalt köztisztségviselőket – indokolta hétfőn az alkotmánybíróság a feddhetetlenségi törvénnyel kapcsolatos határozatát.

A parlament joga eldönteni, hogyan szankcionálja az összeférhetetlenség miatt elmarasztalt köztisztségviselőket
Hirdetés
2026. augusztus 17., hétfő

Öt liter tej árából vásárolhatnak egy liter üzemanyagot – tiltakozni készülnek a gazdák

Év végéig a székelyföldi tejtermelő gazdaságok csaknem fele megszűnhet, az állatok a vágóhídra jutnak – figyelmezettek a gazdák érdekvédelmi szervezetei, akik az üzemanyagköltségek emelkedése, illetve a tej felvásárlási ára miatt elégedetlenek.

Öt liter tej árából vásárolhatnak egy liter üzemanyagot – tiltakozni készülnek a gazdák
2026. augusztus 17., hétfő

Nem lehet vagyonnyilatkozatok benyújtására kötelezni a köztisztségviselőkkel nem hivatalos párkapcsolatban élőket

Az alkotmánybíróság szerint nem lehet vagyon- és érdeknyilatkozatok benyújtására kötelezni olyan személyeket, akik az állam által hivatalosan el nem ismert párkapcsolatban állnak a köztisztségviselőkkel.

Nem lehet vagyonnyilatkozatok benyújtására kötelezni a köztisztségviselőkkel nem hivatalos párkapcsolatban élőket
2026. augusztus 17., hétfő

Dokumentumfilm készül Orbán Viktorról

Személyes hangvételű dokumentumfilm készül Pigniczky Réka rendezésében Orbán Viktor volt miniszterelnök politikai „átalakulásáról és bukásáról”, a premiert 2027 első felére tervezik – adta hírül a Filmhu.

Dokumentumfilm készül Orbán Viktorról
Dokumentumfilm készül Orbán Viktorról
2026. augusztus 17., hétfő

Dokumentumfilm készül Orbán Viktorról

Hirdetés