Rómaiak Mikházán, egyiptomiak Rómában, mindez pedig Mikházán elevenedett meg

A Széllyes Sándor Csűrszínház, annak udvara, a kertje, az iskola, a ferences kolostor kertje és temploma, a régészeti park, a limes-kutató központ – megannyi helyszín Mikházán, ahol az egykori római katonák mindennapjaival ismerkedhettek a nézők, kipróbálhatták a különböző kézműves foglalkozásokat, megtekinthették a római kések készítési módját, vagy

Doboznyi régészet

A Csűrszínház színpada tudományos és művészei előadásoknak adott helyet, a kertbe kihelyezett nézőtérről a római-kori Egyiptomról, egyiptomi nyomozásról, a római-kori Egyiptomról lehetett előadást hallgatni, este pedig a Maros Művészegyüttes a Mezőség mosolya című darabját megtekinteni.

Az iskolában egyiptomi tematikájú, a Doboznyi régészet című tárlattal várta a Maros megyei múzeum az érdeklődőket. Itt

Ugyancsak ott állították ki a Teleki Téka egyik értékes, még Napóleon szorgalmazására a 19. század első felében készült, Egyiptom leírása című kötetet, amely nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Európa újból felfigyeljen Egyiptom kultúrtörténeti jelentőségére.

Középkor a kolostorban

A ferences rendi kolostor, mint minden alkalommal, most is a kulturális tevékenységek helyszíne volt, az egykori középkori, ferences életet mutatta be, a kézműves foglalkozások mellett, a templomban a kolostor könyvtárából, a Teleki Tékában őrzött gyűjtemény egy részéből rendezett be kiállítást Kovács Bányai Réka könyvtáros,

Pánczél Szilamér régész, a Maros megyei múzeum munkatársa, a római limes kutatója a Székelyhonnak úgy fogalmazott, elégedett az érdeklődők jelenlétével, valamennyi előadást meglepően nagy kíváncsisággal fogadtak, ahogy a múzeumpedagógiai tevékenységek is népszerűnek bizonyultak, vagy a római harcosok bemutatói, a rabszolgavásár, a felvonulás is.