Rófusz Ferenc Székelyudvarhelyen: kalandos életéről és alkotásai elkészítéséről beszélt

Biztosak akartak ugyanis lenni, hogy nem egy rendszerellenes alkotásról van szó. Végül a sikerhez az is hozzájárult, hogy egy úgynevezett háttér animációs filmről volt szó, amilyent akkor még senki sem készített a világon. Utóbbi jó ötletnek hangzott, ám a megvalósítás annál bonyolultabbnak bizonyult. Azt akarták megmutatni, hogy mit lát a légy repülés közben, a rovar azonban túl gyorsan mozgott. Egy fényképezőgépre ragasztott halszem objektívvel tesztelték le, hogy miként láthat a légy kint és bent az épületben, a kulcspozíciókat pedig a helyszínen kellett lerajzolni. Rófusz azt is elárulta, hogy az animációs filmben egy barátja szüleinek a háza látható.

A hangokat is maguknak kellett felvenniük, hiszen a jogdíjak kifizetését nem fedezte a költségvetésük, így a rendező és társai húslegyeket fogdostak össze, amelyeket egy öt literes befőttes üvegekbe zártak. Ezek után egy mikrofont engedtek be az üvegbe, majd hergelték a rovarokat, hogy zümmögjenek, de nem érték el a kívánt eredményt. Aztán megismerkedtek egy emberrel, aki színházakban állított elő különböző zörejeket és ő zümmögte el a légy hangját.

Öröme nem sokáig tartott, hiszen hamarosan kiderült, hogy a díjat a magát az alkotás rendezőjének kiadó Dósai István, a Hungarofilm vezérigazgatója vette át. Végül a Los Angeles-i rendőrség kellett visszaszerezze a szobrot. A történet egyébként sok világszintű újság címlapján is megjelent. Az Oscar-díj így végül csak hónapok múlva került jogos tulajdonosához.

A közönség kérdésére válaszolva azt is elmondta, hogy ma már a technológia fejlődése is könnyíti az animációs munkát, ugyanakkor ilyen jellegű képzés is van Magyarországon, amelyen rengeteg tehetséges fiatal vesz részt. Probléma ugyanakkor az, hogy a magyar fiatalok többségének nincs lehetősége folyamatosan egy helyen dolgozni. Ennek az az oka, hogy a rendezőknek pályázniuk kell és szponzorokat kell keresniük egy-egy új alkotás megvalósításához. A fiatalok ugyanakkor ezt nem várhatják meg, hiszen nekik addig is szükségük van a pénzre. 
Az is gond, hogy a fiataloknak egyre kevesebb személyes kapcsolatuk van szakmabeli társaikkal, hiszen többen interneten keresztül dolgoznak. A beszélgetés Rófusz Ferenc Utolsó vacsora című művének zárt körű levetítésével zárult.