
Fotó: Gábos Albin
A tizennyolcadik század végi csíki népi építészetről „tanúskodik” egyedülálló módon a csíkmenasági Adorján-kúria, amelyet a Csíki Műemlékvédő Egyesület évekkel ezelőtt azért vásárolt meg, hogy megmenthesse a teljes enyészettől. A székely kulturális örökség részét képező házat most pályázatok révén teljesen helyreállítanák, a későbbiekben pedig tájházként működtetnék.
2019. augusztus 16., 09:102019. augusztus 16., 09:10
2019. augusztus 16., 09:222019. augusztus 16., 09:22
Heteken belül hozzáfognak a csíkmenasági Adorján-kúria restaurálásához a tulajdonosnak, a Csíki Műemlékvédő Egyesületnek ugyanis sikerült támogatásért pályázni a magyarországi Teleki László Alapítványhoz, valamint Hargita Megye Tanácsának műemlékvédelmi programjához.
Az Adorján-kúriát eredeti állapotába állítanák vissza, korhűen rendeznék be és tájházként működtetnék
Fotó: Gábos Albin
Albert Homonnai Márton műépítész, a műemlékvédő egyesület elnöke érdeklődésünkre elmondta, a tervezést követően első körben a sürgősebb szerkezeti beavatkozásokat végeznék el, és ha sikerül további pénzforrásokhoz jutni, akkor a házat teljesen helyreállítják eredeti formájába. Elképzeléseik szerint
Fotó: Gábos Albin
Az Adorján Imre és felesége, Miklós Anna építtette ház Csíkvidék egyik legreprezentatívabb népi építészeti emléke – derül ki Albert Homonnai Márton Épített örökség és a modernizáció című könyvéből. A kiadvány részletesen beszámol a kúria történetéről, későbbi sorsáról. A kutatások szerint
A nagy méretű, tornácos ház két soros, háromosztatú, öt helyiségből és egy ereszből áll. Tudni kell még róla, hogy kőalapozásra és kőpincére helyezték. Érdekessége és jellegzetessége, hogy
Fotó: Gábos Albin
A kúriát 1955-ben nyilvánították műemléknek, 1980-ban utolsó lakója elköltözött, ezt követően az 1990-es évekre teljesen lepusztult állapotba került. A Csíki Műemlékvédő Egyesület mentette meg végül a végső enyészettől, miután még a gombaszakértők is menthetetlennek nyilvánították az egykoron tapasztott falú faépítményt.
Az épített örökség „kincsét” így mentették meg, és hosszú idő után most teljes restaurálását végeznék el. A kúria székely kapuja is említésre méltó, hiszen egyike a Hargita megyében található legrégebbi kapuknak, 1828-ban készült. Értékét latin felirata, díszítettsége is emeli.
Fotó: Gábos Albin
A Hargita megyei önkormányzati képviselő-testület legutóbbi ülésén arról hoztak döntést, hogy 18 templom, valamint más műemléképület felújításának a megtervezésére és/vagy kivitelezésére 800 ezer lejt biztosítanak a megye idei költségvetéséből. Csíkszékről, Gyergyószékről és Udvarhelyszékről egyaránt 6-6 épület feljavítását támogatják, köztük a csíkmenasági Adorján-kúriáét is.
Mint Hargita Megye Tanácsának sajtószolgálatától megtudtuk, a pályázók a finanszírozást csak utólagosan kapják meg a munkálatok elvégzése, illetve a terv-dokumentációk elkészülése után. Az elszámolási határidő november vége.
Csíkszéken 305 ezer lejt utalnak műemlékek felújítására. Ebből a mindszenti római katolikus templom 95 ezer lejt, az Endes-kúria 30 ezer lejt, a csíkszentsimoni római katolikus templom 20 ezer lejt, a lázárfalvi római katolikus templom 15 ezer lejt, a csíkmenasági Adorján Imre kúria 60 ezer lejt, a csíkszentmiklósi római katolikus templom 85 ezer lejt kap.
Udvarhelyszék 255 ezer lejt kap műemlék-felújításra. A kányádi református templom 65 ezer lejt, az oklándi unitárius templom 35 ezer lejt, a felsőboldogfalvi református templom 60 ezer lejt, az énlaki unitárius templom 30 ezer lejt, a székelymuzsnai református templom 45 ezer lejt, a korondi unitárius templom 20 ezer lejt kap felújítási munkálatokra.
Gyergyószéken a műemlékek felújítására kiutalt keretösszeg 240 ezer lej. Ebből a gyergyószentmiklósi római katolikus templom 80 ezer lejt, a gyergyószentmiklósi örmény katolikus parókia 35 ezer lejt, a szárhegyi ferences kolostor 30 ezer lejt, egy gyergyószentmiklósi épület (Márton Áron utca 1.) 12 500 lejt, egy másik ingatlan (Márton Áron utca 12.) 37 500 lejt, a maroshévizi Urmánczy kastély 45 ezer lejt kap.
A Maros Megyei Tanácsnál idén 500 ezer lejes keret volt elkülönítve az egyházi pályázatok számára. A plébániák kisebb beruházásokra, templomokat, imaházakat érintő munkálatokra kérhettek vissza nem térítendő támogatást. A pályázatok eredményeit július 31-én hirdették ki, és mintegy
A megyei tanács 1000 és 8000 lej közötti összegekkel járul hozzá a már folyamatban levő munkálatok befejezéséhez, a tetőcsere, nyílászárók cseréje, illetve javítások, alapozások költségeihez. A legnagyobb összeg, 8000 lej a marosszentgyörgyi unitárius imaház építésére jut, ezen kívül 7500 lejt kap a nyárádszeredai római katolikus templom felújításra, 5000 lejt a ludasi 1. számú ortodox templom, hogy befejezhesse az építkezési munkálatokat. Hasonló összeg jut a marosvásárhelyi görög-katolikus templom tetőjavítására is, a mezőszentmártoni, a marosvásárhelyi Orizont lakónegyedbeli ortodox templomok javítási munkálataira. A szászrégeni görög-katolikus templom 6000 lej vissza nem térítendő támogatást nyert, 4500-at a rücsi és a csergedi ortodox egyház. A marosvásárhelyi 1. és 6. számú, a radnóti, a maroskeresztúri, a szentpáli, a marosugrai római katolikus templomoknak 4750 lejt juttat a megyei tanács. A többi pályázó 1000 és 3000 lej közötti támogatásban részesül, ezeknek zöme 1500 lejt kap, a legkisebb támogatás 1000 lej, amelyből a mezőbándi református templom bejáratát javíttatja meg az egyház.
Megszakította útját vasárnap este egy Bukarestből Hurghadába tartó HiSky-járat miután a fedélzeti rendszer nyomásérzékelő hibát jelzett a kabinban. A kapitány a biztonsági előírásoknak megfelelően a visszatérés mellett döntött Bukarestbe.
Az első kontumáci hitbeli lépésektől a 20. századi nagytemplomig ívelő történetben a közösség erejéről és Székelyföld keleti kapujának lelki örökségéről mesél videónkban, Templomtúra sorozatunkban Salamon József gyimesbükki plébános.
Átalakul a RO-ALERT: a hatóságok többféle riasztási szint bevezetését tervezik, amelyek eltérő hangjelzéssel – vagy bizonyos esetekben hang nélkül – érkeznek majd a mobiltelefonokra.
Mit tegyünk, ha nem tudunk elaludni, ha éjszaka ébren agyalunk? Mikor kell orvoshoz fordulni és mit ajánlanak az altatók helyett a szakemberek? – ezekre a kérdésekre is keresték a választ a belső óránkról, a cirkadián ritmusról tartott konferencián.
Románia földgázkitermelése 2025-ben 7,503 millió tonna kőolaj-egyenértéket (toe) tett ki. Ez 0,9 százalékos, azaz 67 500 toe-s csökkenést jelent az előző évhez, 2024-hez képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet szombaton közölt adataiból.
A Román Orvosi Kamara (CMR) képviselői szombaton közölték, az egészségügyi rendszer megfelelő működésének elengedhetetlen feltétele a munkaidő tiszteletben tartása az orvosok részéről, és megfelelő munkakörülmények biztosítása a munkáltatók részéről.
Bár nem minden marosvásárhelyi kapta meg a rádiófrekvenciás azonosítóval ellátott kukákat, vasárnaptól a szolgáltató csak azt a hulladékot viszi el, amelyeket ezekben helyeznek ki. Mit tegyen, akinek nincs ilyen kukája? Változik-e a program?
Nagyszabású ellenőrzéseket jelentett be Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter azoknak az orvosoknak a kiszűrésére, akik munkaidőben elhagyják az állami kórházat és a magánszektorban vállalnak munkát.
Több mint 43 ezer lej értékben kobzott el faanyagot pénteki ellenőrző akciója során a Hargita megyei rendőrség két fafeldolgozó vállalkozástól, ugyanakkor a szabálytalanságokért húszezer lejre bírságolták a cégeket.
A hazai munkaerőpiacon egyre nagyobb igény van jól képzett szakemberekre. A marosvásárhelyi Gheorghe Șincai Szakközépiskola több szakon kínál képzést, és az elmúlt öt évben – a korszerűsítéseknek is köszönhetően – töretlen maradt az érdeklődés.
szóljon hozzá!