Csíkszék
Gyergyószék
Háromszék
Marosszék
Udvarhelyszék

Restaurálni szeretnék a székely kulturális örökség részét képező csíkmenasági Adorján-kúriát

Barabás Hajnal, Antal Erika 2019. augusztus 16., 09:10 utolsó módosítás: 2019. augusztus 16., 09:22
HIRDETÉS

A tizennyolcadik század végi csíki népi építészetről „tanúskodik” egyedülálló módon a csíkmenasági Adorján-kúria, amelyet a Csíki Műemlékvédő Egyesület évekkel ezelőtt azért vásárolt meg, hogy megmenthesse a teljes enyészettől. A székely kulturális örökség részét képező házat most pályázatok révén teljesen helyreállítanák, a későbbiekben pedig tájházként működtetnék.

Fotó: Gábos Albin

Heteken belül hozzáfognak a csíkmenasági Adorján-kúria restaurálásához a tulajdonosnak, a Csíki Műemlékvédő Egyesületnek ugyanis sikerült támogatásért pályázni a magyarországi Teleki László Alapítványhoz, valamint Hargita Megye Tanácsának műemlékvédelmi programjához.

A teljes felújítás és helyreállítás becsült értéke 210 ezer lej, amely összeg egyelőre még nem áll teljes egészében rendelkezésükre, azonban kaptak ígéretet az anyaországi alapítványtól további támogatásra, illetve élni fognak más pályázási lehetőségekkel is a hiányzó összeg beszerzésére.

Az Adorján-kúriát eredeti állapotába állítanák vissza, korhűen rendeznék be és tájházként működtetnék Fotó: Gábos Albin

Korhűen rendeznék be

Albert Homonnai Márton műépítész, a műemlékvédő egyesület elnöke érdeklődésünkre elmondta, a tervezést követően első körben a sürgősebb szerkezeti beavatkozásokat végeznék el, és ha sikerül további pénzforrásokhoz jutni, akkor a házat teljesen helyreállítják eredeti formájába. Elképzeléseik szerint

a restaurálását követően korhűen rendeznék be, kemencével és egyéb, abban a korban szokásos bútorzattal, hosszú távú céljuk ugyanis az, hogy tájházként működtessék.

Fotó: Gábos Albin

Az Adorján Imre és felesége, Miklós Anna építtette ház Csíkvidék egyik legreprezentatívabb népi építészeti emléke – derül ki Albert Homonnai Márton Épített örökség és a modernizáció című könyvéből. A kiadvány részletesen beszámol a kúria történetéről, későbbi sorsáról. A kutatások szerint

a házat 1797-ben építették, majd 1835-ben az építtető fia kibővíttette.

A nagy méretű, tornácos ház két soros, háromosztatú, öt helyiségből és egy ereszből áll. Tudni kell még róla, hogy kőalapozásra és kőpincére helyezték. Érdekessége és jellegzetessége, hogy

nemcsak az ereszből lehet lejutni a dongaboltozatos pincéjébe, hanem a hátsóházból egy padlóba rejtett nyíláson át egy szűk, kőből készült csigalépcsőn is, amelyet annak idején menekülésre használhattak.

Fotó: Gábos Albin

A kúriát 1955-ben nyilvánították műemléknek, 1980-ban utolsó lakója elköltözött, ezt követően az 1990-es évekre teljesen lepusztult állapotba került. A Csíki Műemlékvédő Egyesület mentette meg végül a végső enyészettől, miután még a gombaszakértők is menthetetlennek nyilvánították az egykoron tapasztott falú faépítményt.

2001-ben megvásárolták az épületet, és pályázat révén helyreállították a szerkezetét és újrafödték.

Az épített örökség „kincsét” így mentették meg, és hosszú idő után most teljes restaurálását végeznék el. A kúria székely kapuja is említésre méltó, hiszen egyike a Hargita megyében található legrégebbi kapuknak, 1828-ban készült. Értékét latin felirata, díszítettsége is emeli.

Fotó: Gábos Albin

800 ezer lej műemléképületekre Hargita megyében

A Hargita megyei önkormányzati képviselő-testület legutóbbi ülésén arról hoztak döntést, hogy 18 templom, valamint más műemléképület felújításának a megtervezésére és/vagy kivitelezésére 800 ezer lejt biztosítanak a megye idei költségvetéséből. Csíkszékről, Gyergyószékről és Udvarhelyszékről egyaránt 6-6 épület feljavítását támogatják, köztük a csíkmenasági Adorján-kúriáét is.

A legnagyobb összeget – 95 ezer lejt – a mindszenti római katolikus templom tatarozásának a folytatására adják.

Mint Hargita Megye Tanácsának sajtószolgálatától megtudtuk, a pályázók a finanszírozást csak utólagosan kapják meg a munkálatok elvégzése, illetve a terv-dokumentációk elkészülése után. Az elszámolási határidő november vége.

Csíkszéken 305 ezer lejt utalnak műemlékek felújítására. Ebből a mindszenti római katolikus templom 95 ezer lejt, az Endes-kúria 30 ezer lejt, a csíkszentsimoni római katolikus templom 20 ezer lejt, a lázárfalvi római katolikus templom 15 ezer lejt, a csíkmenasági Adorján Imre kúria 60 ezer lejt, a csíkszentmiklósi római katolikus templom 85 ezer lejt kap.

Udvarhelyszék 255 ezer lejt kap műemlék-felújításra. A kányádi református templom 65 ezer lejt, az oklándi unitárius templom 35 ezer lejt, a felsőboldogfalvi református templom 60 ezer lejt, az énlaki unitárius templom 30 ezer lejt, a székelymuzsnai református templom 45 ezer lejt, a korondi unitárius templom 20 ezer lejt kap felújítási munkálatokra.

Gyergyószéken a műemlékek felújítására kiutalt keretösszeg 240 ezer lej. Ebből a gyergyószentmiklósi római katolikus templom 80 ezer lejt, a gyergyószentmiklósi örmény katolikus parókia 35 ezer lejt, a szárhegyi ferences kolostor 30 ezer lejt, egy gyergyószentmiklósi épület (Márton Áron utca 1.) 12 500 lejt, egy másik ingatlan (Márton Áron utca 12.) 37 500 lejt, a maroshévizi Urmánczy kastély 45 ezer lejt kap.

HIRDETÉS

Maros megyében 500 ezer lej egyházaknak

A Maros Megyei Tanácsnál idén 500 ezer lejes keret volt elkülönítve az egyházi pályázatok számára. A plébániák kisebb beruházásokra, templomokat, imaházakat érintő munkálatokra kérhettek vissza nem térítendő támogatást. A pályázatok eredményeit július 31-én hirdették ki, és mintegy

218 egyházi építmény – templom, imaház, parókia – javítási munkálataira jut kisebb-nagyobb összeg.

A megyei tanács 1000 és 8000 lej közötti összegekkel járul hozzá a már folyamatban levő munkálatok befejezéséhez, a tetőcsere, nyílászárók cseréje, illetve javítások, alapozások költségeihez. A legnagyobb összeg, 8000 lej a marosszentgyörgyi unitárius imaház építésére jut, ezen kívül 7500 lejt kap a nyárádszeredai római katolikus templom felújításra, 5000 lejt a ludasi 1. számú ortodox templom, hogy befejezhesse az építkezési munkálatokat. Hasonló összeg jut a marosvásárhelyi görög-katolikus templom tetőjavítására is, a mezőszentmártoni, a marosvásárhelyi Orizont lakónegyedbeli ortodox templomok javítási munkálataira. A szászrégeni görög-katolikus templom 6000 lej vissza nem térítendő támogatást nyert, 4500-at a rücsi és a csergedi ortodox egyház. A marosvásárhelyi 1. és 6. számú, a radnóti, a maroskeresztúri, a szentpáli, a marosugrai római katolikus templomoknak 4750 lejt juttat a megyei tanács. A többi pályázó 1000 és 3000 lej közötti támogatásban részesül, ezeknek zöme 1500 lejt kap, a legkisebb támogatás 1000 lej, amelyből a mezőbándi református templom bejáratát javíttatja meg az egyház.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS