
Fotó: Gábos Albin
A tizennyolcadik század végi csíki népi építészetről „tanúskodik” egyedülálló módon a csíkmenasági Adorján-kúria, amelyet a Csíki Műemlékvédő Egyesület évekkel ezelőtt azért vásárolt meg, hogy megmenthesse a teljes enyészettől. A székely kulturális örökség részét képező házat most pályázatok révén teljesen helyreállítanák, a későbbiekben pedig tájházként működtetnék.
2019. augusztus 16., 09:102019. augusztus 16., 09:10
2019. augusztus 16., 09:222019. augusztus 16., 09:22
Heteken belül hozzáfognak a csíkmenasági Adorján-kúria restaurálásához a tulajdonosnak, a Csíki Műemlékvédő Egyesületnek ugyanis sikerült támogatásért pályázni a magyarországi Teleki László Alapítványhoz, valamint Hargita Megye Tanácsának műemlékvédelmi programjához.
Az Adorján-kúriát eredeti állapotába állítanák vissza, korhűen rendeznék be és tájházként működtetnék
Fotó: Gábos Albin
Albert Homonnai Márton műépítész, a műemlékvédő egyesület elnöke érdeklődésünkre elmondta, a tervezést követően első körben a sürgősebb szerkezeti beavatkozásokat végeznék el, és ha sikerül további pénzforrásokhoz jutni, akkor a házat teljesen helyreállítják eredeti formájába. Elképzeléseik szerint
Fotó: Gábos Albin
Az Adorján Imre és felesége, Miklós Anna építtette ház Csíkvidék egyik legreprezentatívabb népi építészeti emléke – derül ki Albert Homonnai Márton Épített örökség és a modernizáció című könyvéből. A kiadvány részletesen beszámol a kúria történetéről, későbbi sorsáról. A kutatások szerint
A nagy méretű, tornácos ház két soros, háromosztatú, öt helyiségből és egy ereszből áll. Tudni kell még róla, hogy kőalapozásra és kőpincére helyezték. Érdekessége és jellegzetessége, hogy
Fotó: Gábos Albin
A kúriát 1955-ben nyilvánították műemléknek, 1980-ban utolsó lakója elköltözött, ezt követően az 1990-es évekre teljesen lepusztult állapotba került. A Csíki Műemlékvédő Egyesület mentette meg végül a végső enyészettől, miután még a gombaszakértők is menthetetlennek nyilvánították az egykoron tapasztott falú faépítményt.
Az épített örökség „kincsét” így mentették meg, és hosszú idő után most teljes restaurálását végeznék el. A kúria székely kapuja is említésre méltó, hiszen egyike a Hargita megyében található legrégebbi kapuknak, 1828-ban készült. Értékét latin felirata, díszítettsége is emeli.
Fotó: Gábos Albin
A Hargita megyei önkormányzati képviselő-testület legutóbbi ülésén arról hoztak döntést, hogy 18 templom, valamint más műemléképület felújításának a megtervezésére és/vagy kivitelezésére 800 ezer lejt biztosítanak a megye idei költségvetéséből. Csíkszékről, Gyergyószékről és Udvarhelyszékről egyaránt 6-6 épület feljavítását támogatják, köztük a csíkmenasági Adorján-kúriáét is.
Mint Hargita Megye Tanácsának sajtószolgálatától megtudtuk, a pályázók a finanszírozást csak utólagosan kapják meg a munkálatok elvégzése, illetve a terv-dokumentációk elkészülése után. Az elszámolási határidő november vége.
Csíkszéken 305 ezer lejt utalnak műemlékek felújítására. Ebből a mindszenti római katolikus templom 95 ezer lejt, az Endes-kúria 30 ezer lejt, a csíkszentsimoni római katolikus templom 20 ezer lejt, a lázárfalvi római katolikus templom 15 ezer lejt, a csíkmenasági Adorján Imre kúria 60 ezer lejt, a csíkszentmiklósi római katolikus templom 85 ezer lejt kap.
Udvarhelyszék 255 ezer lejt kap műemlék-felújításra. A kányádi református templom 65 ezer lejt, az oklándi unitárius templom 35 ezer lejt, a felsőboldogfalvi református templom 60 ezer lejt, az énlaki unitárius templom 30 ezer lejt, a székelymuzsnai református templom 45 ezer lejt, a korondi unitárius templom 20 ezer lejt kap felújítási munkálatokra.
Gyergyószéken a műemlékek felújítására kiutalt keretösszeg 240 ezer lej. Ebből a gyergyószentmiklósi római katolikus templom 80 ezer lejt, a gyergyószentmiklósi örmény katolikus parókia 35 ezer lejt, a szárhegyi ferences kolostor 30 ezer lejt, egy gyergyószentmiklósi épület (Márton Áron utca 1.) 12 500 lejt, egy másik ingatlan (Márton Áron utca 12.) 37 500 lejt, a maroshévizi Urmánczy kastély 45 ezer lejt kap.
A Maros Megyei Tanácsnál idén 500 ezer lejes keret volt elkülönítve az egyházi pályázatok számára. A plébániák kisebb beruházásokra, templomokat, imaházakat érintő munkálatokra kérhettek vissza nem térítendő támogatást. A pályázatok eredményeit július 31-én hirdették ki, és mintegy
A megyei tanács 1000 és 8000 lej közötti összegekkel járul hozzá a már folyamatban levő munkálatok befejezéséhez, a tetőcsere, nyílászárók cseréje, illetve javítások, alapozások költségeihez. A legnagyobb összeg, 8000 lej a marosszentgyörgyi unitárius imaház építésére jut, ezen kívül 7500 lejt kap a nyárádszeredai római katolikus templom felújításra, 5000 lejt a ludasi 1. számú ortodox templom, hogy befejezhesse az építkezési munkálatokat. Hasonló összeg jut a marosvásárhelyi görög-katolikus templom tetőjavítására is, a mezőszentmártoni, a marosvásárhelyi Orizont lakónegyedbeli ortodox templomok javítási munkálataira. A szászrégeni görög-katolikus templom 6000 lej vissza nem térítendő támogatást nyert, 4500-at a rücsi és a csergedi ortodox egyház. A marosvásárhelyi 1. és 6. számú, a radnóti, a maroskeresztúri, a szentpáli, a marosugrai római katolikus templomoknak 4750 lejt juttat a megyei tanács. A többi pályázó 1000 és 3000 lej közötti támogatásban részesül, ezeknek zöme 1500 lejt kap, a legkisebb támogatás 1000 lej, amelyből a mezőbándi református templom bejáratát javíttatja meg az egyház.
Szerdán este tartották a Magyarország Ifjúsági Fővárosa 2026 címért vívott televíziós vetélkedő döntőjét. A finálét a Gyergyószentmiklós–Cegléd várospáros nyerte.
Noha még nem sikerült elérni a víz árának módosítását, a csíkszentkirályi Ecken Közmű egy évre szóló ideiglenes működési engedélyt kapott. Szintén egy évvel hosszabbították meg az ügyvezető szerződését is, ezalatt rendezni kell a helyzetet.
Több százan tüntetnek szerda este a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) bukaresti székhelye előtt a Recorder oknyomozó portál dokumentumfilmje nyomán.
A Prahova megyei vízválság kapcsán végzett ellenőrzésekről és az ezek nyomán hozott intézkedésekről számolt be a környezetvédelmi miniszter.
Átvette az irodalmi Nobel-díjat szerdán Stockholmban Krasznahorkai László.
Rendkívüli ülésen döntött a Hargita megyei önkormányzat a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóság költségvetésének a kiegészítéséről szerdán, hogy az intézmény alkalmazottai megkaphassák fizetésüket.
Kidobott az emeletről egy macskát egy bukaresti férfi, súlyos sérüléseket okozva az állatnak, ezért a rendőrség előbb őrizetbe vette állatkínzás gyanújával, majd hatvannapos hatósági felügyeletet rendeltek el ellene.
December 28-ára halasztotta szerdán az alkotmánybíróság annak a beadványnak a tárgyalását, amelyet a legfelsőbb bíróság nyújtott be a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit módosító új törvénytervezettel kapcsolatban.
A közlekedésrendészet munkatársai kedden 11 és 15 óra között 67 helyen végeztek ellenőrzést az 1-es országút különböző, balesetveszélyes szakaszain Ilfov, Prahova, Brasó, Szeben, Fehér, Kolozs és Bihar megyében.
Romániában vannak olyan megyék, ahol minden harmadik aktív munkaszerződés minimálbérre szól – jelentette ki szerdán az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) elnöke.
szóljon hozzá!