
A mezőgazdaságban 290 hektár silókukorica-földön keletkezett jelentős mértékű – 50-80 százalékos – kár a termésben
Fotó: Pinti Attila
Az idei összes vadkárnak a harmadát az elmúlt másfél hónapban jegyezték fel Hargita megyében, a környezetvédelmi ügynökség vezetője úgy fogalmazott, rengeteg az ilyen eset. A garázdálkodó vadfajok listájára idén a hiúz is felkerült.
2024. október 17., 08:012024. október 17., 08:01
Megugrott a vadkárok száma az ősz kezdete óta Hargita megyében, a gabonatermés érésével párhuzamosan pedig a károk helyszíne is megváltozott:
„Rengeteg a vadkár. Remélem, most, hogy már lejárófélben van az aratás, csökkenni fog a számuk. A nagy része már le van aratva, de
Idén ősszel nagyon sok volt” – fogalmazott a helyzetről Domokos László József, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetője.
Fotó: Kristó Róbert
A szeptember eleje óta eltelt mintegy másfél hónapban 134 vadkárról kapott bejelentést az ügynökség – tért rá az adatokra az igazgató –, ami a harmada az idei összes vadkárnak. Az utóbbi időben jórészt mezőgazdasági területeken keletkeztek veszteségek:
Idén összesen 404 vadkár helyszínén végeztek kárfelmérést az ügynökség munkatársai a többi érintett intézmény képviselőivel,
Évek óta nem volt példa ilyenre, de úgy tűnik, hogy
Utóbbi, akárcsak a medve és a farkas, fokozottan védett vadnak számít, de számuk jóval kisebb, és rejtőzködő életmódjuk miatt nagyon ritkán látni a természetben.
Fotó: Pinti Attila
Az idei garázdálkodások során
152 szarvasmarhát,
161 juhot és
240 háziszárnyast pusztítottak el a nagyvadak,
emellett 59 méhkaptárt is tönkretettek a medvék
– ismertette a kárfelmérések adatait Domokos László József. A mezőgazdaságban 290 hektár silókukorica-földön keletkezett jelentős mértékű – 50-80 százalékos – kár a termésben, ez mind a medvék számlájára írható.
Fotó: Veres Nándor
A megyei környezetvédelmi ügynökségnél nemrég összesítették az idei vadkárok összértékét, és
– közölte az igazgató, kérdésünkre hozzáfűzve, a kártérítések egy részét már kifizette a károsultaknak a környezetvédelmi minisztérium.
Tavaly egyébként összesen 538 vadkárról kapott bejelentést a környezetvédelmi ügynökség, azok közül 505-öt medvék, 33-at pedig farkasok okoztak. A múlt évi vadkárok értéke meghaladta a 2,1 millió lejt.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
szóljon hozzá!