Rejtélyes gyümölcshullás tizedeli a szegényes termést
Idő előtt lehull a szilva a fákról, de a szilvahimlőre utaló jelenség a betegségre ellenálló fajták, sőt az alma esetében is észlelhető – még a gyümölcstermesztésben nagy tapasztalattal rendelkező szakember sem érti, hogy mi történik a gyümölcsfákkal.
Kevés szilva maradt a fákon. Az idő előtti gyümölcshullásra a szakember sem tudja a magyarázatot • Fotó: Barabás Ákos
Rájár a rúd idén a gyümölcstermesztőkre: előbb a tavaszi fagyok tizedelték meg a virágzást, majd a csapadékos időjárás miatt elmaradt a beporzás, most pedig az a kevés gyümölcs is lehull a fákról, ami valahogy mégis kifejlődött.
A gyümölcstermés idén szinte egyenlő a nullával, ahogy szokták mondani. Ami van, az is potyog le, aminek még én se tudom az okát. Sokfelé járok, beszélgettem gyümölcstermesztőkkel, mindenhol ez a helyzet
– fogalmazott portálunknak Székely Csaba agrármérnök, aki számos gyümölcsfajtát termeszt nyikómalomfalvi gyümölcsösében.
Az általános terméskiesés magyarázata ismert: erős lehűlés volt a gyümölcsfák virágzásakor – a Nyikó-mentén például április 16-án és 20-án fagypontra csökkent a hőmérséklet –, ami meggyérítette a virágzást, a körte esetében már akkor odalett a várható termés. Ezt követően beállt egy kéthetes csapadékos, hűvös idő, amikor a nappali csúcshőmérséklet sem volt több 9–10 Celsius-foknál, az pedig nem volt elegendő ahhoz, hogy megtörténjen a beporzás, mert nem repültek a beporzó rovarok, és nektártermelés sem volt, mert ahhoz is kell legalább 12 fok. Ezt megerősíthetik a méhészek is – jegyezte meg a szakember –, akik épphogy nem mesterségesen kellett táplálják méheiket abban az időszakban.
A gyümölcshullás okára viszont nincs magyarázat.
A jelenség a szilva esetében tapasztalható erőteljesebben. Amint azt Székely Csaba elmondta, az elmúlt négy hétben más gyümölcstermesztők is hívták, arról érdeklődve, hogy mi történik a szilvafákkal, miért hull le róluk a gyümölcs. A szilvahimlő produkál hasonló jelenséget, de idén a vírusos megbetegedésre ellenállóbb fajták esetében is bekövetkezik a viaszos érés, majd az idő előtti gyümölcshullás, ezért tanácstalanok még a szakemberek is – tudtuk meg Székely Csabától, aki a nyüvesedést is kizárta az okok közül, ugyanis a lepotyogott gyümölcsök e tekintetben sértetlenek. Tanácstalanságát csak fokozza, hogy az almatermés esetében is ugyanezt tapasztalják.
Nagy dolog, ha valakinek idén lesz gyümölcstermése
– fogalmazott, hozzáfűzve, hogy a napokban járt Magyarországon, és útközben megtekintette a kerteket, gyümölcsösöket, de Erdély-szerte nemigen roskadoznak a fák a terméstől. Az ő gyümölcsöse már közel húsz éves, de mint mondja, olyan gyenge termése még egy évben sem volt, mint idén.
A diófák sem úszták meg
Betegek a diófák is, amelyeken ugyan van termés, de a leveleik meg vannak barnulva, feketedve. Ezt egy baktériumos, illetve egy gombás fertőzés okozza, amely a termésben nem tesz kárt, de a tavaszi, nyár eleji hűvös, csapadékos időjárás miatt nagyon elterjedt. A növénybetegség rendkívül fertőző, ezért az agrármérnök azt tanácsolja minden gondos gyümölcstermesztőnek, hogy a szüret után, mielőtt a levelek lehullnának a fákról, feltétlenül végezzenek el egy rezes zárópermetezést, ami a baktériumos és gombás megbetegedések ellen is jó.
Az egyetlen gyümölcs, amely esetében jó termés várható, az a szőlő. Amint azt a szakember elmondta, ez annak köszönhető, hogy ezen a vidéken későn, május második felében, június elején virágzik a gyümölcs, így azt már nem érintette a tavaszi fagyok és a csapadékos időjárás káros hatása.
24h
