
Kevés szilva maradt a fákon. Az idő előtti gyümölcshullásra a szakember sem tudja a magyarázatot
Fotó: Barabás Ákos
Idő előtt lehull a szilva a fákról, de a szilvahimlőre utaló jelenség a betegségre ellenálló fajták, sőt az alma esetében is észlelhető – még a gyümölcstermesztésben nagy tapasztalattal rendelkező szakember sem érti, hogy mi történik a gyümölcsfákkal.
2019. szeptember 01., 12:302019. szeptember 01., 12:30
Rájár a rúd idén a gyümölcstermesztőkre: előbb a tavaszi fagyok tizedelték meg a virágzást, majd a csapadékos időjárás miatt elmaradt a beporzás, most pedig az a kevés gyümölcs is lehull a fákról, ami valahogy mégis kifejlődött.
– fogalmazott portálunknak Székely Csaba agrármérnök, aki számos gyümölcsfajtát termeszt nyikómalomfalvi gyümölcsösében.
Az általános terméskiesés magyarázata ismert: erős lehűlés volt a gyümölcsfák virágzásakor – a Nyikó-mentén például április 16-án és 20-án fagypontra csökkent a hőmérséklet –, ami meggyérítette a virágzást, a körte esetében már akkor odalett a várható termés. Ezt követően beállt egy kéthetes csapadékos, hűvös idő, amikor a nappali csúcshőmérséklet sem volt több 9–10 Celsius-foknál, az pedig nem volt elegendő ahhoz, hogy megtörténjen a beporzás, mert nem repültek a beporzó rovarok, és nektártermelés sem volt, mert ahhoz is kell legalább 12 fok. Ezt megerősíthetik a méhészek is – jegyezte meg a szakember –, akik épphogy nem mesterségesen kellett táplálják méheiket abban az időszakban.
A jelenség a szilva esetében tapasztalható erőteljesebben. Amint azt Székely Csaba elmondta, az elmúlt négy hétben más gyümölcstermesztők is hívták, arról érdeklődve, hogy mi történik a szilvafákkal, miért hull le róluk a gyümölcs. A szilvahimlő produkál hasonló jelenséget, de idén a vírusos megbetegedésre ellenállóbb fajták esetében is bekövetkezik a viaszos érés, majd az idő előtti gyümölcshullás, ezért tanácstalanok még a szakemberek is – tudtuk meg Székely Csabától, aki a nyüvesedést is kizárta az okok közül, ugyanis a lepotyogott gyümölcsök e tekintetben sértetlenek. Tanácstalanságát csak fokozza, hogy az almatermés esetében is ugyanezt tapasztalják.
Fotó: Thomas Campean
– fogalmazott, hozzáfűzve, hogy a napokban járt Magyarországon, és útközben megtekintette a kerteket, gyümölcsösöket, de Erdély-szerte nemigen roskadoznak a fák a terméstől. Az ő gyümölcsöse már közel húsz éves, de mint mondja, olyan gyenge termése még egy évben sem volt, mint idén.
A diófák sem úszták meg
Betegek a diófák is, amelyeken ugyan van termés, de a leveleik meg vannak barnulva, feketedve. Ezt egy baktériumos, illetve egy gombás fertőzés okozza, amely a termésben nem tesz kárt, de a tavaszi, nyár eleji hűvös, csapadékos időjárás miatt nagyon elterjedt. A növénybetegség rendkívül fertőző, ezért az agrármérnök azt tanácsolja minden gondos gyümölcstermesztőnek, hogy a szüret után, mielőtt a levelek lehullnának a fákról, feltétlenül végezzenek el egy rezes zárópermetezést, ami a baktériumos és gombás megbetegedések ellen is jó.
Az egyetlen gyümölcs, amely esetében jó termés várható, az a szőlő. Amint azt a szakember elmondta, ez annak köszönhető, hogy ezen a vidéken későn, május második felében, június elején virágzik a gyümölcs, így azt már nem érintette a tavaszi fagyok és a csapadékos időjárás káros hatása.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
1 hozzászólás