
Kevés szilva maradt a fákon. Az idő előtti gyümölcshullásra a szakember sem tudja a magyarázatot
Fotó: Barabás Ákos
Idő előtt lehull a szilva a fákról, de a szilvahimlőre utaló jelenség a betegségre ellenálló fajták, sőt az alma esetében is észlelhető – még a gyümölcstermesztésben nagy tapasztalattal rendelkező szakember sem érti, hogy mi történik a gyümölcsfákkal.
2019. szeptember 01., 12:302019. szeptember 01., 12:30
Rájár a rúd idén a gyümölcstermesztőkre: előbb a tavaszi fagyok tizedelték meg a virágzást, majd a csapadékos időjárás miatt elmaradt a beporzás, most pedig az a kevés gyümölcs is lehull a fákról, ami valahogy mégis kifejlődött.
– fogalmazott portálunknak Székely Csaba agrármérnök, aki számos gyümölcsfajtát termeszt nyikómalomfalvi gyümölcsösében.
Az általános terméskiesés magyarázata ismert: erős lehűlés volt a gyümölcsfák virágzásakor – a Nyikó-mentén például április 16-án és 20-án fagypontra csökkent a hőmérséklet –, ami meggyérítette a virágzást, a körte esetében már akkor odalett a várható termés. Ezt követően beállt egy kéthetes csapadékos, hűvös idő, amikor a nappali csúcshőmérséklet sem volt több 9–10 Celsius-foknál, az pedig nem volt elegendő ahhoz, hogy megtörténjen a beporzás, mert nem repültek a beporzó rovarok, és nektártermelés sem volt, mert ahhoz is kell legalább 12 fok. Ezt megerősíthetik a méhészek is – jegyezte meg a szakember –, akik épphogy nem mesterségesen kellett táplálják méheiket abban az időszakban.
A jelenség a szilva esetében tapasztalható erőteljesebben. Amint azt Székely Csaba elmondta, az elmúlt négy hétben más gyümölcstermesztők is hívták, arról érdeklődve, hogy mi történik a szilvafákkal, miért hull le róluk a gyümölcs. A szilvahimlő produkál hasonló jelenséget, de idén a vírusos megbetegedésre ellenállóbb fajták esetében is bekövetkezik a viaszos érés, majd az idő előtti gyümölcshullás, ezért tanácstalanok még a szakemberek is – tudtuk meg Székely Csabától, aki a nyüvesedést is kizárta az okok közül, ugyanis a lepotyogott gyümölcsök e tekintetben sértetlenek. Tanácstalanságát csak fokozza, hogy az almatermés esetében is ugyanezt tapasztalják.
Fotó: Thomas Campean
– fogalmazott, hozzáfűzve, hogy a napokban járt Magyarországon, és útközben megtekintette a kerteket, gyümölcsösöket, de Erdély-szerte nemigen roskadoznak a fák a terméstől. Az ő gyümölcsöse már közel húsz éves, de mint mondja, olyan gyenge termése még egy évben sem volt, mint idén.
A diófák sem úszták meg
Betegek a diófák is, amelyeken ugyan van termés, de a leveleik meg vannak barnulva, feketedve. Ezt egy baktériumos, illetve egy gombás fertőzés okozza, amely a termésben nem tesz kárt, de a tavaszi, nyár eleji hűvös, csapadékos időjárás miatt nagyon elterjedt. A növénybetegség rendkívül fertőző, ezért az agrármérnök azt tanácsolja minden gondos gyümölcstermesztőnek, hogy a szüret után, mielőtt a levelek lehullnának a fákról, feltétlenül végezzenek el egy rezes zárópermetezést, ami a baktériumos és gombás megbetegedések ellen is jó.
Az egyetlen gyümölcs, amely esetében jó termés várható, az a szőlő. Amint azt a szakember elmondta, ez annak köszönhető, hogy ezen a vidéken későn, május második felében, június elején virágzik a gyümölcs, így azt már nem érintette a tavaszi fagyok és a csapadékos időjárás káros hatása.
A Hargita megyei tűzoltók összesen 18 sürgősségi esethez vonultak ki a hét első két napján, miközben 16 Ro-Alert figyelmeztetést is kiadtak a településeken megjelenő medvék miatt.
Két órára felfüggesztik tevékenységüket csütörtökön az ország igazságügyi orvosszakértői és a törvényszéki orvostani szolgálatok munkatársai. A tiltakozó akcióhoz a Hargita Megyei Törvényszéki Orvostani Szolgálat is csatlakozik.
A képviselőház szerdai ülésén döntő házként elfogadta az alapélelmiszerek árréskorlátozását december 31-éig meghosszabbító jogszabálytervezetet.
A TAROM légitársaság adóssága megközelíti a 930 millió lejt és 105 millió lejjel meghaladja a teljes vagyonát, a tavalyi évet pedig 186 millió lejes veszteséggel zárta.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szerdán az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) az ország 14 megyéjében.
Erősödött szerdán a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 0,42 banival (0,08 százalékkal) 5,2344 lejre csökkent a keddi 5,2386 lejről.
A kiskérődző-pestis miatt nem lehet Maros megyéből az uniós országokba exportálni a bárány- és juhhúst, nem lehet a megyéből kivinni az állatokat, és az áthaladó állatszállítókat is le kell fertőtleníteni. Ez utóbbit a rendőrség ellenőrzi.
Az Európai Unióban 2025-ben 0,1 százalékponttal, 6 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán.
Idén áprilisban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában, a halálozások száma az 1,8-szorosa volt az élve születésekének.
1 hozzászólás