
Kevés szilva maradt a fákon. Az idő előtti gyümölcshullásra a szakember sem tudja a magyarázatot
Fotó: Barabás Ákos
Idő előtt lehull a szilva a fákról, de a szilvahimlőre utaló jelenség a betegségre ellenálló fajták, sőt az alma esetében is észlelhető – még a gyümölcstermesztésben nagy tapasztalattal rendelkező szakember sem érti, hogy mi történik a gyümölcsfákkal.
2019. szeptember 01., 12:302019. szeptember 01., 12:30
Rájár a rúd idén a gyümölcstermesztőkre: előbb a tavaszi fagyok tizedelték meg a virágzást, majd a csapadékos időjárás miatt elmaradt a beporzás, most pedig az a kevés gyümölcs is lehull a fákról, ami valahogy mégis kifejlődött.
– fogalmazott portálunknak Székely Csaba agrármérnök, aki számos gyümölcsfajtát termeszt nyikómalomfalvi gyümölcsösében.
Az általános terméskiesés magyarázata ismert: erős lehűlés volt a gyümölcsfák virágzásakor – a Nyikó-mentén például április 16-án és 20-án fagypontra csökkent a hőmérséklet –, ami meggyérítette a virágzást, a körte esetében már akkor odalett a várható termés. Ezt követően beállt egy kéthetes csapadékos, hűvös idő, amikor a nappali csúcshőmérséklet sem volt több 9–10 Celsius-foknál, az pedig nem volt elegendő ahhoz, hogy megtörténjen a beporzás, mert nem repültek a beporzó rovarok, és nektártermelés sem volt, mert ahhoz is kell legalább 12 fok. Ezt megerősíthetik a méhészek is – jegyezte meg a szakember –, akik épphogy nem mesterségesen kellett táplálják méheiket abban az időszakban.
A jelenség a szilva esetében tapasztalható erőteljesebben. Amint azt Székely Csaba elmondta, az elmúlt négy hétben más gyümölcstermesztők is hívták, arról érdeklődve, hogy mi történik a szilvafákkal, miért hull le róluk a gyümölcs. A szilvahimlő produkál hasonló jelenséget, de idén a vírusos megbetegedésre ellenállóbb fajták esetében is bekövetkezik a viaszos érés, majd az idő előtti gyümölcshullás, ezért tanácstalanok még a szakemberek is – tudtuk meg Székely Csabától, aki a nyüvesedést is kizárta az okok közül, ugyanis a lepotyogott gyümölcsök e tekintetben sértetlenek. Tanácstalanságát csak fokozza, hogy az almatermés esetében is ugyanezt tapasztalják.
Fotó: Thomas Campean
– fogalmazott, hozzáfűzve, hogy a napokban járt Magyarországon, és útközben megtekintette a kerteket, gyümölcsösöket, de Erdély-szerte nemigen roskadoznak a fák a terméstől. Az ő gyümölcsöse már közel húsz éves, de mint mondja, olyan gyenge termése még egy évben sem volt, mint idén.
A diófák sem úszták meg
Betegek a diófák is, amelyeken ugyan van termés, de a leveleik meg vannak barnulva, feketedve. Ezt egy baktériumos, illetve egy gombás fertőzés okozza, amely a termésben nem tesz kárt, de a tavaszi, nyár eleji hűvös, csapadékos időjárás miatt nagyon elterjedt. A növénybetegség rendkívül fertőző, ezért az agrármérnök azt tanácsolja minden gondos gyümölcstermesztőnek, hogy a szüret után, mielőtt a levelek lehullnának a fákról, feltétlenül végezzenek el egy rezes zárópermetezést, ami a baktériumos és gombás megbetegedések ellen is jó.
Az egyetlen gyümölcs, amely esetében jó termés várható, az a szőlő. Amint azt a szakember elmondta, ez annak köszönhető, hogy ezen a vidéken későn, május második felében, június elején virágzik a gyümölcs, így azt már nem érintette a tavaszi fagyok és a csapadékos időjárás káros hatása.
Több mint 1500 köbméter faanyagot, négy járművet, két motorfűrészt és három fejszét foglalt le a Hargita megyei rendőrség az év első hét hónapjában. Az erdészeti ellenőrzéseken 93 bírságot is kiszabtak, összesen 342 ezer lej értékben.
Egyelőre nem születhet döntés a minimálbér összegéről, mert az annak megállapítását megalapozó jelentés csak október 20-áig készül el – közölte Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter kedden.
Az állatok bántalmazásától az elhanyagolásig számos ügyben intézkedtek a Hargita megyei állatvédelmi rendőrök az év első hét hónapjában. 24 büntetőeljárás indult, 217 kihágást állapítottak meg, és 12 veszélyben lévő állatot helyeztek menhelyre.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el kedden az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) közel 20 megyében.
Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztásokat adott ki kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A figyelmeztetések Hargita, Kovászna és Maros megyére is érvényesek.
Az Oroszország Ukrajna elleni háborújának nyomán az idén januártól július végéig a Tulcea megyei lakosságnak a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség által kiküldött RO-Alert riasztások száma megközelíti a 2023 és 2025 között kiküldött riasztások számát.
A szakszervezetek a korábbi bértörvény-tervezetet kifogásolva a bérszámfejtés alapjául szolgáló referenciaérték növelését kérték, de helyette egy még kisebbet kaptak. Az érdekvédelmi tömbök közösen utasítják el az új tervezetet. Az idő vészesen fogy.
Közepes erősségű, 4,4-es magnitúdójú földrengés történt kedd hajnalban a Vrancea–Buzău szeizmikus térségben. A földmozgás epicentruma mintegy 57 kilométerre volt Sepsiszentgyörgytől.
Újabb jelentkezési lehetőség nyílik keddtől a 2026-os roncsautóprogramban azoknak, akik korábban lemaradtak. Több mint 93,7 millió lejt osztanak újra, a támogatás járműtípustól függően 10 és 18,5 ezer lej között alakul.
1 hozzászólás