Régi papírpénzekből nyílt kiállítás Kézdivásárhelyen
A kiállításon magyar, osztrák-magyar és román papírpénzek sokasága tekinthető meg
Fotó: Farkas Áron
Magyar, osztrák-magyar és román papírpénzek tekinthetők meg a kézdivásárhelyi Gyűjtemények Háza legújabb időszakos kiállítása részeként. A három hónapon át ingyenesen megtekinthető tárlat Beke Ernő tulajdonos gyűjteményének egy részét vonultatja fel.
Farkas Áron
2024. március 09., 13:562024. március 09., 13:56
Érdeklődésünkre Beke Ernő elmondta, óvodás korában kezdett a régi fémpénzek gyűjtésébe, az akkoriban népszerű „pénzezés” nevű játék révén.
– emlékezett vissza.
Később az érdeklődése a papírpénzekre is kiterjedt, miután a szomszédjukban élő idős bácsi egy doboznyi régi bankjegyet ajándékozott neki.
Beke Ernő saját pénzgyűjteményének egy részét tette közszemlére
Fotó: Farkas Áron
„A papírpénzeket is hamar megszerettem, hisz azok szépek, változatosak, csak sokkal kényesebbek, sérülékenyebbek, mint a fémpénzek” – magyarázta.
„Eléggé korán rájöttem, hogy a gyűjteményt úgy lehet inkább gyarapítani, hogy egyéb tárgyakat is gyűjtök, amit majd pénzérmékre, papírpénzekre cserélek el” – hangsúlyozta a Gyűjtemények Házának tulajdonosa.
korábban írtuk
Több mint 52 ezer látogató a világ 53 országából
Már hároméves korában megízlelte a gyűjtés varázsát, mára pedig több mint ötvenezer tárgyat felvonultató kollekció tulajdonosa a kézdivásárhelyi Beke Ernő. A város főterén álló Gyűjtemények Házában szinte minden megtalálható, amit gyűjteni lehet.
Felidézte, a pénzt a föníciaiak találták fel, véget vetve a cserekereskedelem korszakának. Azt követően minden ország igyekezett, hogy saját pénz verjen aranyból, ezüstből, rézből, alumíniumból és különböző fémötvözetekből. Később a pénzérméket papírpénzek váltották fel, az elsőt közülük Kínában nyomtatták a hetedik században.
A gyűjtemény legrégibb darabjai az 1848-ban kiadott, 2 forintos Kossuth-bankók
Fotó: Farkas Áron
Mint mondta,
A hivatalosan forintnak nevezett fizetőeszközt a nép Kossuth-bankónak hívta, ugyanis minden címleten szerepelt Kossuth Lajos aláírása. Az első kibocsátott címlet a kétforintos volt, amely 1848 augusztusában került forgalomba – ez képezi Beke Ernő gyűjteményének legrégibb darabját is. Kiemelte, akkoriban arra is figyeltek, hogy a Magyarország területén élő kisebbségek nyelvén is feltüntessék a címleteket a bankókon.
Beke Ernő kifejtette,
Gyakran vitték be a bankba, hogy a papírpénzt ezüst forintra váltsák.
Kossuth Lajos idejében még többnyelvűek voltak a pénzek
Fotó: Farkas Áron
„Amire megszokta volna a nép a Kossuth-bankók használatát – hisz csupán egy évig voltak forgalomban –, következett a szabadságharc leverése. A Kossuth-bankókat be kell szolgáltatni, a birtoklásáért börtön járt” – mondta el a gyűjtő. Hozzátette, az akkor élők a Bibliába rejtettek el egy-egy bankót, így maradhattak fenn azok az utókor számára.
Később a papírpénzeket is hamar megkedvelték az emberek, annak ellenére, hogy sokkal kényesebbek voltak, mint a fémpénzek. Méretük már a kezdetektől fogva különbözött, attól függően, hogy milyen értéket képviseltek, ugyanakkor a pénznemek is gyakran váltották egymást.
„Koronként, ahogy változott a társadalom, aszerint a pénznemek is változtak: először volt a forint, majd jött a korona, később a pengő, és végül ismét a forint tért vissza. Ezekhez a változásokhoz általában vér tapadt, például a forradalom vagy a világháborúk. Aztán volt a békésebb pénzváltás, amikor reformokat hoztak, felhígult a pénz, és sok ember került nyomorúságos helyzetbe. Ez az állapot egyeseknek veszteséget, másoknak nyereséget hozott. A nyertesek a régipénz-gyűjtők lettek, akik megkapták ezeket a pénzeket” – magyarázta Beke Ernő.
Osztrák-magyar koronák
Fotó: Farkas Áron
Érdekességként megemlítette, hogy
A román bankjegyek kapcsán elmondta, az első papírpénzeket 1881-ben nyomtatták 20, 100 és 1000 lejes címletekben.
Az első román papírpénzek
Fotó: Farkas Áron
A következő darabok 1896-ban jelentek meg, majd 1915-ben nyomtattak újabbakat 1 és 2 lej névértékben, amelyek a fémpénz hiányát pótolták. A következő papírpénzek 1929-ben, majd 1937-ben, 1943-ban és 1947-ben kerültek ki a nyomdából, míg az utolsó kommunista bankjegyeket 1966-ban hozták forgalomba. Ezekből a bankókból néhány szintén a tárlat részét képezi.
Az utolsó, kommunista időszakban kiadott román bankjegyek
Fotó: Farkas Áron
A kiállítást május 30-ig, naponta 8 és 18 óra között díjmentesen lehet megtekinteni a Gyűjtemények Háza időszakos kiállítótermében.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Székelyek a Kaukázusban
A két kézdiszéki világjáró, Fekete István és Zsigmond Lóránt, valamint szászrégeni utazótársaik elérték a Kaukázust. Ma a Gudauri-kilátó környékén éjszakáznak, holnap a grúz-orosz határon, illetve Csecsenföldön kellene minél gyorsabban átvágniuk.
Székelyek a Kaukázusban
Korszerű adatközpont építésére pályázik a Maros Megyei Tanács
Korszerű adatközpont építésére pályázik a Maros Megyei Tanács
Csalók élnek vissza a ghișeul.ro nevével: hamis SMS-eket küldenek
A ghișeul.ro online ügyintéző platform vizuális arculatát másolják és a közlekedési minisztérium nevében hamis SMS-eket küldenek csalók – figyelmeztetett kedden az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Csalók élnek vissza a ghișeul.ro nevével: hamis SMS-eket küldenek
Nem lesz egyelőre hivatalos Lego-szett a székelykapu
Közel három évig tartó közösségi összefogás és több tízezer támogató szavazat után sem került be a LEGO hivatalos kínálatába a székelykaput megidéző építőszett. Az alkotó nem csüggedt, a teljes tervdokumentációt ingyenesen elérhetővé tette.
Nem lesz egyelőre hivatalos Lego-szett a székelykapu
Székelyföldön mindenhol többen jelentkeztek a véglegesítő vizsgára idén
Nemcsak a diáknak kell vizsgáznia – olykor értelmetlennek tűnő módon –, hanem a pedagógusoknak is bizonyítaniuk kell. Kedden országszerte megtartották a véglegesítő vizsgát, amelynek sikeres teljesítése nélkül a pedagógus nem maradhat a rendszerben.
Székelyföldön mindenhol többen jelentkeztek a véglegesítő vizsgára idén
Ismét lesz déli harangszó, éjfélkor pedig Himnusz a Kossuth Rádióban
Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.
Ismét lesz déli harangszó, éjfélkor pedig Himnusz a Kossuth Rádióban
Az államfő szerint várható volt, hogy nézetkülönbségek lesznek a pártok között a közalkalmazotti bértörvény kapcsán
Nicușor Dan államfő szerint várható volt, hogy nézetkülönbségek lesznek a pártok között a téma kapcsán, mivel a közalkalmazotti bértörvény rendkívül összetett jogszabály.
Nicușor Dan nem nevez meg miniszterelnök-jelöltet, mert egyikük sem szerezné meg a többség támogatását
Nicușor Dan államfő kedden közölte, hogy egyelőre nem nevez meg miniszterelnök-jelöltet, mert jelenleg nincs olyan politikus, aki mögött parlamenti többség állna.
Két évtizede nem volt ilyen alacsony a Duna vízhozama
Több mint két évtizedes mélypontra csökkent a vízhozam a Duna romániai szakaszán, a belépésnél (Báziásnál) mért másodpercenkénti 1800 köbméteres érték alig több mint egy harmada a júliusi átlagnak.
Két évtizede nem volt ilyen alacsony a Duna vízhozama
Időkapszulák kerültek elő a csíksomlyói kegytemplom tornyából
Két, 1940-ben és 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből – adja hírül a Ferences sajtószolgálat.
Időkapszulák kerültek elő a csíksomlyói kegytemplom tornyából
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!