
A kiállításon magyar, osztrák-magyar és román papírpénzek sokasága tekinthető meg
Fotó: Farkas Áron
Magyar, osztrák-magyar és román papírpénzek tekinthetők meg a kézdivásárhelyi Gyűjtemények Háza legújabb időszakos kiállítása részeként. A három hónapon át ingyenesen megtekinthető tárlat Beke Ernő tulajdonos gyűjteményének egy részét vonultatja fel.
2024. március 09., 13:562024. március 09., 13:56
Érdeklődésünkre Beke Ernő elmondta, óvodás korában kezdett a régi fémpénzek gyűjtésébe, az akkoriban népszerű „pénzezés” nevű játék révén.
– emlékezett vissza.
Később az érdeklődése a papírpénzekre is kiterjedt, miután a szomszédjukban élő idős bácsi egy doboznyi régi bankjegyet ajándékozott neki.
Beke Ernő saját pénzgyűjteményének egy részét tette közszemlére
Fotó: Farkas Áron
„A papírpénzeket is hamar megszerettem, hisz azok szépek, változatosak, csak sokkal kényesebbek, sérülékenyebbek, mint a fémpénzek” – magyarázta.
„Eléggé korán rájöttem, hogy a gyűjteményt úgy lehet inkább gyarapítani, hogy egyéb tárgyakat is gyűjtök, amit majd pénzérmékre, papírpénzekre cserélek el” – hangsúlyozta a Gyűjtemények Házának tulajdonosa.

Már hároméves korában megízlelte a gyűjtés varázsát, mára pedig több mint ötvenezer tárgyat felvonultató kollekció tulajdonosa a kézdivásárhelyi Beke Ernő. A város főterén álló Gyűjtemények Házában szinte minden megtalálható, amit gyűjteni lehet.
Felidézte, a pénzt a föníciaiak találták fel, véget vetve a cserekereskedelem korszakának. Azt követően minden ország igyekezett, hogy saját pénz verjen aranyból, ezüstből, rézből, alumíniumból és különböző fémötvözetekből. Később a pénzérméket papírpénzek váltották fel, az elsőt közülük Kínában nyomtatták a hetedik században.
A gyűjtemény legrégibb darabjai az 1848-ban kiadott, 2 forintos Kossuth-bankók
Fotó: Farkas Áron
Mint mondta,
A hivatalosan forintnak nevezett fizetőeszközt a nép Kossuth-bankónak hívta, ugyanis minden címleten szerepelt Kossuth Lajos aláírása. Az első kibocsátott címlet a kétforintos volt, amely 1848 augusztusában került forgalomba – ez képezi Beke Ernő gyűjteményének legrégibb darabját is. Kiemelte, akkoriban arra is figyeltek, hogy a Magyarország területén élő kisebbségek nyelvén is feltüntessék a címleteket a bankókon.
Beke Ernő kifejtette,
Gyakran vitték be a bankba, hogy a papírpénzt ezüst forintra váltsák.
Kossuth Lajos idejében még többnyelvűek voltak a pénzek
Fotó: Farkas Áron
„Amire megszokta volna a nép a Kossuth-bankók használatát – hisz csupán egy évig voltak forgalomban –, következett a szabadságharc leverése. A Kossuth-bankókat be kell szolgáltatni, a birtoklásáért börtön járt” – mondta el a gyűjtő. Hozzátette, az akkor élők a Bibliába rejtettek el egy-egy bankót, így maradhattak fenn azok az utókor számára.
Később a papírpénzeket is hamar megkedvelték az emberek, annak ellenére, hogy sokkal kényesebbek voltak, mint a fémpénzek. Méretük már a kezdetektől fogva különbözött, attól függően, hogy milyen értéket képviseltek, ugyanakkor a pénznemek is gyakran váltották egymást.
„Koronként, ahogy változott a társadalom, aszerint a pénznemek is változtak: először volt a forint, majd jött a korona, később a pengő, és végül ismét a forint tért vissza. Ezekhez a változásokhoz általában vér tapadt, például a forradalom vagy a világháborúk. Aztán volt a békésebb pénzváltás, amikor reformokat hoztak, felhígult a pénz, és sok ember került nyomorúságos helyzetbe. Ez az állapot egyeseknek veszteséget, másoknak nyereséget hozott. A nyertesek a régipénz-gyűjtők lettek, akik megkapták ezeket a pénzeket” – magyarázta Beke Ernő.
Osztrák-magyar koronák
Fotó: Farkas Áron
Érdekességként megemlítette, hogy
A román bankjegyek kapcsán elmondta, az első papírpénzeket 1881-ben nyomtatták 20, 100 és 1000 lejes címletekben.
Az első román papírpénzek
Fotó: Farkas Áron
A következő darabok 1896-ban jelentek meg, majd 1915-ben nyomtattak újabbakat 1 és 2 lej névértékben, amelyek a fémpénz hiányát pótolták. A következő papírpénzek 1929-ben, majd 1937-ben, 1943-ban és 1947-ben kerültek ki a nyomdából, míg az utolsó kommunista bankjegyeket 1966-ban hozták forgalomba. Ezekből a bankókból néhány szintén a tárlat részét képezi.
Az utolsó, kommunista időszakban kiadott román bankjegyek
Fotó: Farkas Áron
A kiállítást május 30-ig, naponta 8 és 18 óra között díjmentesen lehet megtekinteni a Gyűjtemények Háza időszakos kiállítótermében.
Egységesen 50 ezer lejben szabják meg a készpénzes bevételek és kifizetések napi felső határát a képviselőház szerdán elfogadott törvénytervezete értelmében.
Nem bírságolhatja meg a rendőrség azokat az autósokat, akik nem tudják felmutatni jogosítványukat vagy járművük forgalmi engedélyét, ha bemutatják személyazonosító okmányuk papíralapú vagy elektronikus másolatát.
Csángóföldön tájékozódtak a magyar kormány képviselői a moldvai csángók helyzetéről, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) munkájáról.
Szeptember végén a hazai villamosenergia-hálózatra csatlakozott termelő-fogyasztók (prosumerek) száma elérte a 394 868-at – közölte Facebook-oldalán szerdán az Országos Energiaszabályozó Hatóság (ANRE).
Kiégett nyerges vontató nehezíti a forgalmat Arad közelében az A1-es autópályán, a Nagylak felé tartó menetirányban.
Ilie Bolojan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke kedden élesen bírálta a Szociáldemokrata Párt (PSD) területi-közigazgatási átszervezésre vonatkozó javaslatát.
Csődbe ment a román állami teherfuvarozási vasúttársaság, a CFR Marfă – írja a profit.ro gazdasági portál beszámolója nyomán az MTI.
Földrengésre riasztottak szerdára virradóan az okostelefonok, az Android földrengés-előrejelző rendszere jelzett többek között Székelyudvarhelyen is, földrengésre figyelmeztetve.
Az utóbbi idők egyik legjobb sci-fi regénysorozatának feldolgozását hozta el a Netflix 2024 tavaszán. A Cixin Liu Háromtest-trilógiáját feldolgozó 3-test probléma hosszú kihagyás után. 2027. január 14-én folytatódik.
Bármiféle európai katonai stabilizációs kontingens Ukrajnába vezénylése Európa közvetlen részvételét jelentené a konfliktusban – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter keddi manilai sajtóértekezletén.
szóljon hozzá!