Hirdetés
Hirdetés

Régi papírpénzekből nyílt kiállítás Kézdivásárhelyen

A kiállításon magyar, osztrák-magyar és román papírpénzek sokasága tekinthető meg •  Fotó: Farkas Áron

A kiállításon magyar, osztrák-magyar és román papírpénzek sokasága tekinthető meg

Fotó: Farkas Áron

Magyar, osztrák-magyar és román papírpénzek tekinthetők meg a kézdivásárhelyi Gyűjtemények Háza legújabb időszakos kiállítása részeként. A három hónapon át ingyenesen megtekinthető tárlat Beke Ernő tulajdonos gyűjteményének egy részét vonultatja fel.

Farkas Áron

2024. március 09., 13:562024. március 09., 13:56

Érdeklődésünkre Beke Ernő elmondta, óvodás korában kezdett a régi fémpénzek gyűjtésébe, az akkoriban népszerű „pénzezés” nevű játék révén.

Idézet
A szórakozásnak minden nap szép eredménye volt, sorra teltek meg a dobozok pénzérmékkel. Ez volt az alapja a fémpénz-gyűjteményemnek, hisz sok duplát is sikerült kapnom, amik majd később más darabra tudtam elcserélni

– emlékezett vissza.

Hirdetés

Később az érdeklődése a papírpénzekre is kiterjedt, miután a szomszédjukban élő idős bácsi egy doboznyi régi bankjegyet ajándékozott neki.

Beke Ernő saját pénzgyűjteményének egy részét tette közszemlére •  Fotó: Farkas Áron Galéria

Beke Ernő saját pénzgyűjteményének egy részét tette közszemlére

Fotó: Farkas Áron

„A papírpénzeket is hamar megszerettem, hisz azok szépek, változatosak, csak sokkal kényesebbek, sérülékenyebbek, mint a fémpénzek” – magyarázta.

Kezdetben magyar, osztrák-magyar és román bankókat kezdett gyűjteni, később kollekciója német és orosz pénzekkel bővült, amelyek nagyságukkal, változatosságukkal lopták be magukat a szívébe.

„Eléggé korán rájöttem, hogy a gyűjteményt úgy lehet inkább gyarapítani, hogy egyéb tárgyakat is gyűjtök, amit majd pénzérmékre, papírpénzekre cserélek el” – hangsúlyozta a Gyűjtemények Házának tulajdonosa.

korábban írtuk

Több mint 52 ezer látogató a világ 53 országából
Több mint 52 ezer látogató a világ 53 országából

Már hároméves korában megízlelte a gyűjtés varázsát, mára pedig több mint ötvenezer tárgyat felvonultató kollekció tulajdonosa a kézdivásárhelyi Beke Ernő. A város főterén álló Gyűjtemények Házában szinte minden megtalálható, amit gyűjteni lehet.

Felidézte, a pénzt a föníciaiak találták fel, véget vetve a cserekereskedelem korszakának. Azt követően minden ország igyekezett, hogy saját pénz verjen aranyból, ezüstből, rézből, alumíniumból és különböző fémötvözetekből. Később a pénzérméket papírpénzek váltották fel, az elsőt közülük Kínában nyomtatták a hetedik században.

A gyűjtemény legrégibb darabjai az 1848-ban kiadott, 2 forintos Kossuth-bankók •  Fotó: Farkas Áron Galéria

A gyűjtemény legrégibb darabjai az 1848-ban kiadott, 2 forintos Kossuth-bankók

Fotó: Farkas Áron

Mint mondta,

az első önálló magyar papírpénzt Tyroler József rézmetsző tervezte.

A hivatalosan forintnak nevezett fizetőeszközt a nép Kossuth-bankónak hívta, ugyanis minden címleten szerepelt Kossuth Lajos aláírása. Az első kibocsátott címlet a kétforintos volt, amely 1848 augusztusában került forgalomba – ez képezi Beke Ernő gyűjteményének legrégibb darabját is. Kiemelte, akkoriban arra is figyeltek, hogy a Magyarország területén élő kisebbségek nyelvén is feltüntessék a címleteket a bankókon.

Beke Ernő kifejtette,

kezdetben a nép bizonytalanul, idegkedve fogadta a papírpénzt, hiszen egy papírfecniben nem bíztak annyira, mint az addig használt fémpénzekben.

Gyakran vitték be a bankba, hogy a papírpénzt ezüst forintra váltsák.

Kossuth Lajos idejében még többnyelvűek voltak a pénzek •  Fotó: Farkas Áron Galéria

Kossuth Lajos idejében még többnyelvűek voltak a pénzek

Fotó: Farkas Áron

„Amire megszokta volna a nép a Kossuth-bankók használatát – hisz csupán egy évig voltak forgalomban –, következett a szabadságharc leverése. A Kossuth-bankókat be kell szolgáltatni, a birtoklásáért börtön járt” – mondta el a gyűjtő. Hozzátette, az akkor élők a Bibliába rejtettek el egy-egy bankót, így maradhattak fenn azok az utókor számára.

Később a papírpénzeket is hamar megkedvelték az emberek, annak ellenére, hogy sokkal kényesebbek voltak, mint a fémpénzek. Méretük már a kezdetektől fogva különbözött, attól függően, hogy milyen értéket képviseltek, ugyanakkor a pénznemek is gyakran váltották egymást.

„Koronként, ahogy változott a társadalom, aszerint a pénznemek is változtak: először volt a forint, majd jött a korona, később a pengő, és végül ismét a forint tért vissza. Ezekhez a változásokhoz általában vér tapadt, például a forradalom vagy a világháborúk. Aztán volt a békésebb pénzváltás, amikor reformokat hoztak, felhígult a pénz, és sok ember került nyomorúságos helyzetbe. Ez az állapot egyeseknek veszteséget, másoknak nyereséget hozott. A nyertesek a régipénz-gyűjtők lettek, akik megkapták ezeket a pénzeket” – magyarázta Beke Ernő.

Osztrák-magyar koronák •  Fotó: Farkas Áron Galéria

Osztrák-magyar koronák

Fotó: Farkas Áron

Érdekességként megemlítette, hogy

az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után, az új országoknak nem volt még saját pénznemük, így a megmaradt koronát lepecsételték, és azt használták egészen addig, amíg be nem vezették a saját pénzüket.

A román bankjegyek kapcsán elmondta, az első papírpénzeket 1881-ben nyomtatták 20, 100 és 1000 lejes címletekben.

Az első román papírpénzek •  Fotó: Farkas Áron Galéria

Az első román papírpénzek

Fotó: Farkas Áron

A következő darabok 1896-ban jelentek meg, majd 1915-ben nyomtattak újabbakat 1 és 2 lej névértékben, amelyek a fémpénz hiányát pótolták. A következő papírpénzek 1929-ben, majd 1937-ben, 1943-ban és 1947-ben kerültek ki a nyomdából, míg az utolsó kommunista bankjegyeket 1966-ban hozták forgalomba. Ezekből a bankókból néhány szintén a tárlat részét képezi.

Az utolsó, kommunista időszakban kiadott román bankjegyek •  Fotó: Farkas Áron Galéria

Az utolsó, kommunista időszakban kiadott román bankjegyek

Fotó: Farkas Áron

A kiállítást május 30-ig, naponta 8 és 18 óra között díjmentesen lehet megtekinteni a Gyűjtemények Háza időszakos kiállítótermében.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 21., vasárnap

Néma, gyertyafényes kiállás a ditrói kórházért

Néma kiállás a ditrói kórházért – ezzel a mottóval hívták az embereket vasárnap délutánra a helyi plébániához. A kórházépület tulajdonosa, a katolikus egyház igényeit a használó intézmény nem tudja teljesíteni, ezért a kórházat bezárták.

Néma, gyertyafényes kiállás a ditrói kórházért
Hirdetés
2025. december 21., vasárnap

Augusztusban folytatódik a Száz év magány sorozatadaptációja

Egy poszter közzétételével, hivatalos oldalán jelentette be a Netflix, hogy 2026 augusztusában folytatódik a Nobel-díjas Gabriel García Márquez leghíresebb regénye, a Száz év magány alapján készült sorozatadaptáció.

Augusztusban folytatódik a Száz év magány sorozatadaptációja
2025. december 21., vasárnap

Harminchat év szabadság után itt tart Románia

Nicușor Dan államelnök vasárnap koszorút helyezett el az 1989-es forradalom hőseinek fővárosi emlékművénél. Ilie Bolojan kormányfő pedig üzenetet tett közzé.

Harminchat év szabadság után itt tart Románia
2025. december 21., vasárnap

Két földrengés is volt vasárnap

Két enyhe földrengés következett be vasárnap reggel Buzău megyében Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet.

Két földrengés is volt vasárnap
Két földrengés is volt vasárnap
2025. december 21., vasárnap

Két földrengés is volt vasárnap

Hirdetés
2025. december 21., vasárnap

Lebilincselő olvasmányok, amelyekkel ráhangolódhatunk a karácsonyra

Varázslatos mesék a gyerekeknek, megható szerelmi történetek és izgalmas krimik a felnőtteknek – az ünnepi időszakban számos tematikus olvasmány közül válogathatunk. Összeállításunkban a székelyföldi könyvtárak karácsonyi ajánlójából mazsolázunk.

Lebilincselő olvasmányok, amelyekkel ráhangolódhatunk a karácsonyra
2025. december 21., vasárnap

Most jön a leghosszabb éjszaka

Vasárnap kezdődik a csillagászati tél, a napforduló délután 5 óra 3 perckor lesz. A téli napforduló az a pillanat, amikor a Föld forgástengelye a legnagyobb szögben „hajlik el” a Nap sugaraitól.

Most jön a leghosszabb éjszaka
Most jön a leghosszabb éjszaka
2025. december 21., vasárnap

Most jön a leghosszabb éjszaka

2025. december 21., vasárnap

Avatar: Tűz és hamu – hiába a lenyűgöző látvány ha majdnem ugyanazt nézzük mint három évvel ezelőtt

Ezt a filmet három éve már láttam – futott át többször is az agyamon az Avatar most mozikba került Tűz és hamu (Fire and Ash) alcímet kapó, harmadik felvonásának nézése közben. Kritika.

Avatar: Tűz és hamu – hiába a lenyűgöző látvány ha majdnem ugyanazt nézzük mint három évvel ezelőtt
Hirdetés
2025. december 20., szombat

Tonnaszámra foglalják le a petárdákat és tűzijátékokat

A téli ünnepi időszakra időzített pirotechnikai ellenőrzőakció részeként a rendőrség eddig közel 53 tonna pirotechnikai cikket foglalt le, 540 büntetőeljárást kezdeményezett és 606 személy ellen indított nyomozást.

Tonnaszámra foglalják le a petárdákat és tűzijátékokat
2025. december 20., szombat

Román–magyar viszony, kormányzás, felelősség és magyarországi választások – Kelemen Hunor a Transzilván új podcastjében

2025 meghatározó év Románia és az erdélyi magyar közösség számára: új politikai helyzet alakult ki, miközben Európát háború és gazdasági bizonytalanság terheli. Magyarországon választások közelegnek – a belpolitikai viták Erdélyben is érzékelhetők.

Román–magyar viszony, kormányzás, felelősség és magyarországi választások – Kelemen Hunor a Transzilván új podcastjében
2025. december 20., szombat

A kettéhasadt hegy között | Erdély kincsei

Erdély szívében, a Torockói-hegység peremén húzódik egy sziklakanyon, amelyet a természet évmilliók alatt faragott a saját arcára. Ez a Tordai-hasadék.

A kettéhasadt hegy között | Erdély kincsei
Hirdetés