
Félsávos útlezárásokra lehet számítani Recsenyéd és Városfalva között
Fotó: Erdély Bálint Előd
Régészeti kutatások lassították a Homoródszentmárton község több települését is érintő szennyvízhálózat bővítését, ami miatt a beruházás költségei is növekedtek. A községvezetés azt szeretné, ha a későbbiekben a nagyközönségnek is megmutathatnák a munka során megtalált római kori leleteket.
2021. augusztus 22., 09:532021. augusztus 22., 09:53
Összesen 1,5 millió lejre pályázott a Vidéki Beruházások Ügynökségénél (AFIR) Homoródszentmárton önkormányzata, amelyből a vízhiányt megszüntetendő egy újabb forrást vezetnek be a községközpont és Városfalva között lévő településeket kiszolgáló ivóvíz-hálózati rendszerbe, valamint ugyanezekben a falvakban
Noha a projekt előbbi része jól halad – jövő hónapban be is fejezik –, a csatornarendszer kiterjesztése akadályba ütközött – tudtuk meg Jakab Attila polgármestertől.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A projektet már ebben a hónapban be kellett volna fejezni, de
A falu helyén ugyanis egykor egy római kori castrum (táborhely, vár) volt. A feltárások miatt egyébként
Jakab rámutatott, a plusz pénzt saját szűkös forrásaikból kellett volna előteremtsék, de szerencséjükre Hargita Megye Tanácsa is segített ebben.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A polgármester azt szeretné, ha a feltárt leleteket a község előnyére fordítanák, vagyis bemutatnák azokat a helyieknek és a turistáknak.
– fogalmazott.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Recsenyéden, Homoródszentpálon, Homoródszentpéteren és Városfalván marad még hátra a szennyvízhálózat egy-egy szakaszának kiépítése – közölte a polgármester. Éppen ezért
Jakab hozzátette azt is, hogy a kivitelezési határidő meghosszabbításának köszönhetően, most már biztosan be tudják fejezni a munkálatokat.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!