
Fotó: Haáz Vince
Eredményt hirdetett november 3-án budapesti rendezvényén a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület: az Év Kiállítása 2022 pályázatán a Maros Megyei Múzeum Maros mentiek a Nagy Háború lövészárkaiban című kiállítása egyedüliként különdíjban részesült.
2022. november 04., 13:102022. november 04., 13:10
A zsűri megítélése szerint: „a kiállítás a frontkatonák és a civilek megpróbáltatásait egyedi vizuális környezetben, az új forrásokat kiemelkedő szakmaisággal, interaktív módon” mutatja be. A díjat egyébként a szakma „Oscarjaként” emlegetik.
Ahogy korábban megírtuk, a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület az Év Kiállítása 2022 díjra jelölte a Maros Megyei Múzeum tavaly megnyílt Maros mentiek a Nagy Háború lövészárkaiban című kiállítását, amely másik hat tárlattal méretkezett meg.
Ahogy Ötvös Koppány Bulcsú, a Maros Megyei Múzeum igazgatója a Székelyhonnak elmondta, a Múzeum Néprajzi és Népművészeti Osztályán (Marosvásárhely, Rózsák tere 11. szám) látogatható tárlat
A Lövészárkokban az első világháború katonáit tárlat rangos elismerésben részesült
Fotó: Haáz Vince
Az igazgató szerint a díjat „a szakma Oscarjának” is lehetne nevezni, hiszen olyan jelentős intézmények is versenybe szálltak érte, mint például a szentendrei Skanzen az Erdély tájegység épületegyüttes kiállítással; a budapesti Hagyományok Háza – Magyar Népi Iparművészeti Múzeum Illatok, ízek, formák – Nézd kézzel, lásd szívvel! tárlatával; vagy A pénz útja című kiállítással a budapesti Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont.
– fogalmazott az igazgató.
A kiállítás, – amely négy tematikus egységből áll: a katonák frontélményei, a háború hatása a civil lakosságra, a rendszerváltás Marosvásárhelyen és Maros megyében, valamint a lövészárkok és a légirégészet közötti kapcsolat – a tervek szerint 2025-ig látogatható, a múzeum órarendje szerint, csoportosan, vagy egyénileg, kiemelkedőbb alkalmakkor, vagy igény szerint szakmai tárlatvezetéssel is.
A kiállítás kurátorai: Marc Dorel, Sárándi Tamás és Pánczél Szilamér, a vizuális koncepció kidolgozója Karácsony István.
Arad nemcsak a gyász helye, a vértanúk bátorsága nemzedékeknek mutatott példát és adott erőt, ezért Arad arra is emlékeztet, hogy amit az ember a közösségéért tesz, kitörölhetetlenül tovább él – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc öröksége nem egyetlen párté, politikai oldalé, hanem a teljes magyar nemzeté – mondta a miniszterelnök kedden Gyulán, az aradi vértanúk emléknapján tartott megemlékezésen.
A Székely himnusz születését, történelmi hátterét és közösségi jelentőségét bemutató vándorkiállítás nyílt meg a csíkszeredai Mikó-vár udvarán. A tárlat év végéig látogatható.
Csíkszeredában is megemlékeztek október 6-án az aradi vértanúkról, akik a szabadságért a legnagyobb áldozatot hozták.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátusi frakcióvezetője, Petrișor Peiu kedden kijelentette, hogy a parlamenti képviselők és szenátorok többsége támogatná az előre hozott választások megtartását.
Több mint ötven ember jelenlétében zajlott az aradi vértanúkra való emlékezés kivégzésük 177. évfordulóján Sepsiszentgyörgyön. Talán azért, mert a veszteségeket nehezebben viseljük – jelentette ki Pénzes Lóránd történelemtanár az ünnepségen.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) országos elnöksége kedden felhatalmazta a párt vezetőit, hogy tárgyalásokat kezdjen Luca Niculescu kijelölt miniszterelnökkel.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) számára prioritás, hogy Romániának legyen teljes jogkörű kormánya, és az ne függjön a szélsőséges pártok támogatásától.
A kézdivásárhelyi Nagy Mózes Főgimnázium udvarán több százan hajtottak fejet kedd délután a szabadságharc vértanúinak emléke előtt. Az iskola tanulói S ők élni fognak, élni mindörökkön című összeállításukat adták elő, beszédek nem hangzottak el.
Hatvan napos hatósági felügyelet alá helyezték Călin Georgescu egyik támogatóját, aki a gyanú szerint hétfőn megtámadott két TV operatőrt a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) székháza előtt.
szóljon hozzá!