
Fotó: Haáz Vince
Eredményt hirdetett november 3-án budapesti rendezvényén a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület: az Év Kiállítása 2022 pályázatán a Maros Megyei Múzeum Maros mentiek a Nagy Háború lövészárkaiban című kiállítása egyedüliként különdíjban részesült.
2022. november 04., 13:102022. november 04., 13:10
A zsűri megítélése szerint: „a kiállítás a frontkatonák és a civilek megpróbáltatásait egyedi vizuális környezetben, az új forrásokat kiemelkedő szakmaisággal, interaktív módon” mutatja be. A díjat egyébként a szakma „Oscarjaként” emlegetik.
Ahogy korábban megírtuk, a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület az Év Kiállítása 2022 díjra jelölte a Maros Megyei Múzeum tavaly megnyílt Maros mentiek a Nagy Háború lövészárkaiban című kiállítását, amely másik hat tárlattal méretkezett meg.
Ahogy Ötvös Koppány Bulcsú, a Maros Megyei Múzeum igazgatója a Székelyhonnak elmondta, a Múzeum Néprajzi és Népművészeti Osztályán (Marosvásárhely, Rózsák tere 11. szám) látogatható tárlat
A Lövészárkokban az első világháború katonáit tárlat rangos elismerésben részesült
Fotó: Haáz Vince
Az igazgató szerint a díjat „a szakma Oscarjának” is lehetne nevezni, hiszen olyan jelentős intézmények is versenybe szálltak érte, mint például a szentendrei Skanzen az Erdély tájegység épületegyüttes kiállítással; a budapesti Hagyományok Háza – Magyar Népi Iparművészeti Múzeum Illatok, ízek, formák – Nézd kézzel, lásd szívvel! tárlatával; vagy A pénz útja című kiállítással a budapesti Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont.
– fogalmazott az igazgató.
A kiállítás, – amely négy tematikus egységből áll: a katonák frontélményei, a háború hatása a civil lakosságra, a rendszerváltás Marosvásárhelyen és Maros megyében, valamint a lövészárkok és a légirégészet közötti kapcsolat – a tervek szerint 2025-ig látogatható, a múzeum órarendje szerint, csoportosan, vagy egyénileg, kiemelkedőbb alkalmakkor, vagy igény szerint szakmai tárlatvezetéssel is.
A kiállítás kurátorai: Marc Dorel, Sárándi Tamás és Pánczél Szilamér, a vizuális koncepció kidolgozója Karácsony István.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
szóljon hozzá!