Rangos állami kitüntetéseket vehettek át neves erdélyi személyiségek

A kitüntetéseket Brendus Réka, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője és Dolhai István főkonzul adták át.

Elismerésben részesült Kőrösi Sándor Zoltán, képző- és iparművész, báb-, díszlet- és jelmeztervező, aki a Magyar Ezüst Érdemkeresztet vehette át. Kőrösi Sándor Zoltán a partiumi Biharon született 1948-ban, önéletrajzában 1955-től nevezi magát budapesti lakosnak. Képzőművészeti középiskolai tanulmányai után reklámgrafikusként, formatervezőként és díszművesként dolgozott. 1972–1976 között a szentpétervári Színház Zene és Filmművészeti Egyetemen díszlet-, jelmez- és bábkészítő szakon végzett. Érdemes kiemelni, hogy diplomamunkáját a budapesti Állami Bábszínházban mutatta be – hangzott el a laudációjában.

Számtalan színházi munkájából kiemelkednek a debreceni Csokonai Vitéz Mihály Színházban, a Pécsi Nemzeti Színházban, az Állami Bábszínházban és az Állami Magyar Operaházban végzett díszlet- és jelmeztervező munkái.

Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült László János mérnök és vállalkozó, az Arkum cégcsoport alapító tulajdonosa. „Egy olyan embert méltatunk, aki nemcsak a szakmai pályafutásában, hanem életének minden területén kitartással, elhivatottsággal és hittel építette közösségét” – fogalmaztak laudációjában. Hozzáfűzték, László János története egy valódi sikertörténet, amely a nehéz gyermekkori körülményektől a mérnöki pályán át a vállalkozói világig vezetett, mindeközben soha nem feledve szülőfaluját, Abásfalvát. László János mérnök-vállalkozó, 1952. március 1-jén született Abásfalván. Mindössze 10 napos volt, amikor elveszítette édesapját. Édesanyjának négy gyermekről kellett gondoskodnia, az anyai nagymamával nevelték közösen őket. Iskoláit Abásfalván és Székelyudvarhelyen végezte, esztergályos szakképesítést szerzett, majd dolgozni kezdett Szászrégenben, miközben esti tagozaton fejezte be a középiskolát. 1980-ban gépészmérnöki diplomát szerzett a marosvásárhelyi Műszaki Egyetemen, majd a székelyudvarhelyi Matrica gyárban dolgozott az új termékek bevezetéséért felelős mérnökként.

A folyamatos fejlődés eredményeként ma, a vállalkozói portfóliójának palettáját az autóipar, turizmus-vendéglátás, halgazdaság-sporthorgászat, ingatlanfejlesztési területek teszik színessé és változatossá. Jelenleg az Arkum cégcsoport közel 250 alkalmazottat foglalkoztat. Mindeközben aktívan részt vesz a közéletben. 1995-ben a székelyudvarhelyi magánvállalkozók szövetségének elnökévé választották, majd 1996-ban önkormányzati képviselő lett Székelyudvarhelyen. Az akkori erőviszonyok szükségessé tették, hogy médiavállalkozással is támogassa azt az értékvilágot, amely közel áll hozzá, amelyben hisz. Így születtek a médiavállalkozásai: a Príma Rádió és az UdvarhelySzék hetilap. Alapítója az Őszi Vásárnak, ami 30 éve kezdődött, és azóta is minden évben a térség meghatározó gazdasági eseményének számít. „László János nemcsak vállalkozóként, hanem közösségi emberként is olyan örökséget hagy maga után, amely túlmutat az egyéni sikereken – példaértékkel bírnak,és a következő nemzedékek számára is irányt mutatnak” – hangzott el.

Szintén Magyar Arany Érdemkereszt elismerésben részesült Sarány István újságíró, könyvszerkesztő, a Hargita Népe napilap felelős szerkesztője. „Sarány István nem sztárújságíró – noha akár lehetne is –, hanem közéleti ember, értelmiségi, akinek habitusát erősen meghatározza az a közeg, ahol szép családjával él, ahol párbeszédet igyekszik folytatni azokkal, akikkel sorsközösséget vállalt. Írói, közírói munkásságát végleg behatárolta, óriássá növesztette Székelyföld” – így jellemezték a laudációjában. Hozzátették, újságíróként többek között a Magyar Távirati Iroda bukaresti tudósítójának munkáját segítette székelyföldi hírekkel, ugyanakkor a Pallas Akadémia Könyvkiadó megbecsült szerkesztője, számos fontos könyv szerzője, társszerzője.

„Sarány István lételeme a valóságra való állandó ráhangolódás és -kapcsolódás, de a székelység, erdélyi magyarság kulturális cselekvéseinek rögzítése, elősegítése is, miközben ő maga is részt vesz a kulturális aktusban, nemcsak megfigyelő, hanem teremtő ember is, Isten elhívott munkatársa egy élhető Székelyföld fenntartásában” – hangzott el.

Ugyancsak Magyar Arany Érdemkeresztet vehetett át Vinczeffy László Péter, Munkácsy Mihály-díjas festőművész, restaurátor, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Vinczeffy László Péter a sóvidéki Atyhában született 1945-ben. Gyermekkorát beárnyékolja a családot sújtó kuláküldözés, a kényszerlakhely Zernyesten és a dobrudzsai Sibioarán.

Több év hányattatás után a család Szovátára tér haza. A marosvásárhelyi művészeti középiskola után a tanulmányait a kolozsvári rajztanári főiskolán folytatja – ismertették a laudációjában. Hozzátették, életpályáját 1970-ben kezdi Zágonban, ahol országos és nemzetközi díjakat nyer tanítványaival. Első alkotói bemutatkozása 1973-ban történik. Expresszív, meghökkentő képei miatt a rendszer „ítészei”, a szakma cenzorai gyakran mellőzik, kritizálják. Ennek ellenére szakmai fejlődése töretlen, egyre több kiállításon szerepel.

1979-től Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum képrestaurátoraként működik, műtermet kap, életműve itt teljesedik ki. Restaurálja a múzeum anyagát. Keze alatt Gyárfás Jenő, Barabás Miklós, Nagy Albert, Ziffer Sándor és más jeles művészek munkái születnek ujjá. Közben a képtári kiállítások szervezésében és rendezésében is részt vállal. Alkotó munkásságát több ízben is rangos szakmai díjakkal ismerték el. 2010 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja.

„Szülőfalujáról, Atyháról soha nem feledkezik meg. A falu elöregedésének, elnéptelenedésének folyamatát László azzal próbálta ellensúlyozni, hogy nagy erőbedobással törekedett értékeinek felmutatására, a külvilág figyelmének ráirányítására, az alkotó energiák bevonzására. Atyában telket vásárolt és életet teremtett. A gyümölcsösből színes szobraival vidám kertet varázsolt, a régi csűrből pedig kiállítóteret nyitott művésztársainak, mely Kakasülő Galériaként vált ismertté. Magánintézményének évente több száz látogatója van. Vinczeffy László művészként, oktatóként, restaurátorként és közéleti szervező emberként is mindig felsőfokon teljesít” – fogalmazta róla laudátora.

Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést vehetett át Ambrus Attila újságíró, a Brassói Lapok főszerkesztője, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka. Ambrus Attila Brassóban született 1965. március 16-án, gyermekkora és ifjúsága meghatározó helyei a háromszéki Tamásfalva és Kézdivásárhely voltak, de élete, pályafutása végérvényesen Brassóhoz kötődött. Családot is ott alapított és három gyermeket nevelt, jelenleg második unokája születését várja.

Az általa vezetett lap a magyar nyelvterület leghosszabb ideje szinte folyamatosan megjelenő periodikus kiadványa,

A Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét vehette át P. Urbán János Erik ferences szerzetes is, a Kisebb Testvérek Szent István Királyról Nevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány provinciálisa, a Gyulafehérvári Főegyházmegye Megszentelt Élet Intézményeiért felelős érseki helynöke.

P. Urbán János Erik Krasznabélteken született 1981-ben. „Papi elhivatottsága, lelkülete, jó szervezőkészsége korán megmutatkozott, hiszen teológiai tanulmányait, szerzetesi örök fogadalmát és 2008. július 19-én történt pappá szentelését követően a Kisebb Testvérek Szent István Királyról Nevezett Erdélyi Rendtartománya hamar kitüntette bizalmával: Kaplonyban rövid segédlelkészi szolgálata után 2009-ben kinevezte a helyi közösség házfőnökének, valamint a rend provinciai titkárának, amely funkciókat 2011-ig töltötte be. Hogy jól kamatoztatta a rá bízott talentumokat, azt további szerzetesi élete és szolgálati feladatai is bizonyítják: 2011-ben Csíksomlyóra helyezték kegyhelyigazgatónak, 2013-tól pedig a tartomány vezető testületének, úgynevezett definitorimának a tagja lett” – sorolták laudációjában.

A csíksomlyói kegytemplom igazgatójaként 2011-től 2019-ig ő szervezte a pünkösdszombati csíksomlyói fogadalmi nagybúcsút, különös tekintettel a liturgikus programokra. Ugyancsak a Székelyek Nagyasszonya szentélyének őreként elhivatottan folytatta elődei munkáját – évente részt vett az európai nemzeti Mária-kegyhelyeket tömörítő Európai Máriás Háló konferenciáin, amelyeken „láthatóvá” tette a csíksomlyói kegyhely gazdag lelki életét a nagyvilág számára, hozzájárulva ahhoz, hogy a Romániát képviselő székely-magyar kegyhely bekapcsolódhasson a nemzetközi vérkeringésbe, illetve hogy az ott szerzett tapasztalatok a helyi viszonyokra alkalmazva használhatók legyenek a ferences közösség és a hívek javára.

2011-től napjainkig ő a főszerkesztője az évente megjelenő Csíksomlyó Üzenete kegyhelylapnak, és számos, az erdélyi ferencesekhez kapcsolódó könyv megjelenése fűződik a nevéhez.

Továbbá elévülhetetlen érdemei vannak a lengyelországi Szűzanya-kegyhellyel való testvéri kapcsolat kiépítésében. Nem csupán rendtársai látták meg benne a jó szervezőt és hiteles lelki vezetőt, hanem a Gyulafehérvári Főegyházmegye elöljárói is, ugyanis 2015. március 22-ei hatállyal nagyméltóságú és főtisztelendő dr. Jakubinyi György – azóta emeritus – érsek úr a főegyházmegye megszentelt élet intézményeiért felelős érseki helynökké nevezte ki.

Hogy az erdélyi szerzetesi közösség tagjai mennyire megbízható testvérüket látták és látják fr. Urbán Erikben, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 2019-ben megválasztották elöljárójuknak. Azóta ő az erdélyi ferences rendtartomány miniszter provinciálisa Kolozsvár–Csíksomlyó székhellyel.

Leköszönő kegyhelyigazgatóként és megválasztott tartományfőnökként jelentős szerepet vállalt Ferenc pápa 2019. június 1-jén Csíksomlyón tett látogatásának előkészítésében. Amellett, hogy azóta immár napi szinten övé a rendtartomány minden gondja-baja, számos lelkigyakorlatot vezet, prédikációs felkéréseknek tesz eleget. Ez utóbbiak közül ki kell emelnünk, hogy ő volt 2023-ban a csíksomlyói pünkösdi búcsú ünnepi szentmiséjének a szónoka, amikor a római katolikus hívek és a Kárpát-medencében élő magyarság százezreihez szólhatott arról, amit papi jelmondata sommásan így fogalmaz meg:

„A szeretet és annak műve marad meg örökre.”