Rákszűrési lehetőségek: hiába a legmodernebb technológia, ha az emberek nem élnek vele

Fontosnak tartotta ugyanakkor kihangsúlyozni, hogy az onkológiai diagnózis nem egyenlő a halálos ítélettel, mint ahogy ezt sokan hiszik, hiszen napjainkban, ahogy fejlődnek a kezelési módozatok, egyre nagyobbak az esélyek a gyógyulásra. Szerinte két fontos tényező járulhat hozzá leginkább a gyógyulás esélyének növeléséhez: az egyik, ha az emberek figyelnek magukra, az egészségükre, és időben orvoshoz fordulnak, hiszen nagyobb eséllyel fedezik fel még kezdeti fázisban a daganatokat, másik pedig az, hogy a szakorvos tudja eldönteni, hogy mi a helyes kezelés.

Az életmód, a genetikai hajlam, valamint a környezeti hatások hármasa állhat a kóros betegség kialakulása mögött, azonban Holló Gergely kiemelte,

Mint magyarázta, az emberi szervezetben több milliárd sejt van, amelyek megújulnak, ezért szaporodniuk kell, ez egy rögzített folyamat. Viszont, ha bármi, akár külső, akár belső behatással ezt a mechanizmust akadályozza, akkor a sejtek elkezdenek gyorsan szaporodni. Ha ezek a sejtek leszakadnak, és elvándorolnak, akkor rosszindulatú daganatnak, ha nem szakad le, hanem helyben szaporodik, és a szervezet körbe tudja határolni, akkor jóindulatú daganatnak nevezzük.

„Nagyon extrém esetben akár 20 kilogrammos daganat is kialakulhat így, de ez mégsem rák” – példázódott a szakorvos. Azonban, ha az adott sejt az ép szövetekbe „mászik” bele, nincs határa, akkor rákról beszélünk. Az immunrendszer pedig valamiért nem látja ezeket a hibás mechanizmusokat. Többféle kutatás is zajlik annak érdekében, hogy az immunrendszerrel „megláttassák” ezeket. Éppen ezért

– tanácsolta a szakorvos. A téma kapcsán felmerült kérdésként, hogy a boltokban kapható élelmiszerek lehetnek-e rákkeltőek. Az orvos erre azt válaszolta, olyan kemikáliákkal vagyunk körbevéve, hogy nehéz kivédeni azokat, amelyek akár rákkeltőek is lehetnek. A beszélgetés során arra is kitértek, hogy akár lelki okok is meghúzódhatnak a betegség mögött, ezért pszichológussal közösen is végeznek kezeléseket.

– válaszolta dr. Holló Gergely, arra a kérdésre, hogy milyen kezelési módozatok léteznek a rákos megbetegedések ellen. Elsőként tehát a műtétet említette, ezután is lehet szükség utókezelésekre, ha túlságosan nagy az esélye annak, hogy a betegség újra kialakuljon, tovább terjedjen. A sugárkezelés célja, hogy egy adott sejtet elpusztítson, ezt mellékhatások nélkül nem lehet megoldani. Ezen a területen fejlődés úgy érhető el, hogy minél kisebb sugárdózist használnak, minél megtervezettebben a pontos helyre irányítva. A kemoterápia során a gyógyszert (citosztatikumot) vagy szájon át kell bevenni, vagy létezik olyan változat, amelyet intravénásan adnak be.

– emelte ki az orvos. Hozzátette, hogy ugyanakkor a hibája ennek a kezelésnek, hogy bár blokkolja a daganatsejt szaporodását, kialakulásának okát azonban nem szünteti meg, ezért folyamatosan adni kell a kezelést.

– fogalmazott a szakorvos. Mint magyarázta, ha valaki rendszeresen eljár a háziorvosához, aki lelkiismeretesen végzi a munkáját, akkor az orvos tudja, hogy milyen szűrővizsgálatra érdemes elküldenie a páciensét. Egyébként, ha a leggyakoribb kórképeket vesszük alapul, akkor általában nőgyógyászati, beleértve a melldaganatokat is, a húgyúti szervek, illetve a bélrendszer daganatait érdemes elsősorban kiszűrni. Tehát nőgyógyászhoz, urológushoz és gasztroenterológushoz ajánlatos fordulni vizsgálatra. „Ha rendszeresen eljárunk erre a három helyre, nagyjából lefedjük azokat a kategóriákat, amelyek gyakran előfordulnak” – tanácsolta az onkológus.

A beszélgetés végén a szakorvos elárulta, hogy

így valamelyest csökkenhet majd a várakozási idő az onkológiai osztályon.