Pusztulásra ítélték a félig felépített létesítményeket

Lényegesen változtathatna a helyzeten a kormány decentralizációs terve, amelynek alapján számos sportbázis átkerülne az önkormányzatok tulajdonába. Marosvásárhelyen azonban visszafogott optimizmussal kezelik a Grindeanu-kabinet szándékát, ugyanis négy évvel ezelőtt az alkotmánybíróság már elkaszálta a szociáldemokraták hasonló tervét. Ráadásul az illetékesek úgy érzik:

Az idén folytatódik a ligeti futballpálya néhány évvel ezelőtt elkezdett korszerűsítése. Amint Csíki Zsolt, az RMDSZ önkormányzati frakcióvezetője elmondta, a tanácsosi testület által elkülönített összegből 2017-ben az atlétikapályát szeretnék befejezni, a futballpálya alatti fűtésrendszert kiépíteni és az öltözőket kialakítani. Kérdésünkre, hogy mikor épül meg a lebontott C-tribün helyébe a főlelátó, Csíki nem tudott választ adni.

A valamikor 12500 férőhelyes stadionban, ahol a Nagy Miki, Bölöni, Hajnal, Fazakas, Sólyom, Ispir, Czakó, Varodi és társaik fémjelezte egykori ASA sikert sikerre halmozott, a kétezres évek első felében játszottak utoljára divíziós mérkőzést. A néhány évvel ezelőtt még a Mureşul Sportklub tulajdonát képező, teljes lepusztulásnak indult sportbázisból nem csak a futballisták, az atléták és az ökölvívók is „kikoptak”.

A város elöljárósága még Fodor Imre 2000 előtti polgármestersége alatt igényelte a létesítményt, de a sportminisztérium csak néhány évvel ezelőtt volt hajlandó lemondani róla. Valamivel könnyebben ment a hasonló sorsra jutott víkendtelepi ASA-bázis megszerzése, amelytől a hadseregnek kellett megválnia. Miután átvette, az önkormányzat korszerű edzőkomplexumot alakított ki, amelyet a város felnőtt csapata, az új ASA, valamint a Román Labdarúgó-szövetség által létesített futballakadémia használ.

Úgy ahogy a ligeti stadiont, az önkormányzat több más befejezetlen vagy lepukkant sportbázist is átvenne. Legutóbb a jégcsarnokot kérte, de az éppen soros miniszter ígéreténél többet nem kapott.

– mondta el érdeklődésünkre Claudiu Maior, a polgármester tanácsadója. Szerinte a félkész sportbázisért érthetetlen makacssággal foggal-körömmel ragaszkodó, de érte semmit nem tevő központi hatóságoknak azt is be kellene látniuk, hogy a minisztérium által finanszírozott Mureşul Sportklubnak nem lenne anyagi fedezete a jégcsarnok üzemeltetésére.

Az RMDSZ egykori fejlesztési minisztere, Borbély László a kormányból való kikerülése után is próbált valamit mozdítani a létesítmény sorsán. A vásárhelyi politikus ugyan nem támogatta a jégcsarnok átkerülését az önkormányzathoz, viszont arra kérte a központi hatóságokat, hogy mielőbb fordítsanak pénzt az építkezés befejezésére.
Számításai szerint

Egyébként a sportminisztérium honlapjáról származó információk szerint a munkálatok leállításáig, azaz 2009 decemberéig az építkezés már 7,5 millió eurót emésztett fel. Ebből a kormány tartalékalapjából 2,5 millió euró származik, 4 milliót az akkor Borbély által vezetett fejlesztési minisztérium tett le, és további egymillió euróval maga az Ifjúsági és Sportminisztérium járult hozzá. A munkálatok leállásakor, minisztériumi forrásokból származó információk szerint hárommillió eurós költségvetés-kiegészítéssel lehet befejezni a beruházást. Így a vásárhelyi csarnok is szinte annyiba kerülne, mint a tizenkét millió euróból megvalósított brassói jégpálya. A Cenk alatti, 2010-ben átadott sportbázis az ország legkorszerűbb jégcsarnokának számít; mindezek ellenére egy ugyanolyan modern létesítményt azelőtt egy pár évvel Miskolcon négymillió euróból építettek fel.

Az évek óta befejezetlenül éktelenkedő műjégpályánál is lehangolóbb képet fest a Május 1 strand. A fél évszázaddal ezelőtt létesített sportbázis lassan több mint egy évtizede bezárta kapuit, állaga napról napra romlik. Az egykori öltözőket meg a kazánházat már csak a hajléktalanok használják, a nagymedence falait pedig a grafittisek vették birtokukba. Az utolsó országos úszóversenyt 1983 nyarán szervezték, míg a legutóbbi első osztályos vízilabda mérkőzéseket nem sokkal ’89 előtt játszották.

Ma már senki nem beszél sem a strand korszerűsítéséről, sem a fedett uszoda építéséről; a Kárpátok sétányi egykori zöld oázis neve időnként és kizárólag a tervezett Maros-híd kapcsán szokott felmerülni. A polgármesteri hivatal ugyanis lecsípne a volt rózsás parkból egy jókora sávot, hogy ott építse meg a város folyóján átívelő harmadik hidat. Dorin Florea ötlete azonban sem a környékbeli lakók, sem a strandjukhoz ragaszkodó régi vásárhelyiek tetszését nem nyerte el.

A kisebbik, Voinţa néven ismert strand viszont már csak emlék marad. Az 1923-ban hat hét alatt épült medence, ahol ’32-ben világcsúcsot is úsztak, megroskadva várja a földdel való betömését. Mivel a sportcsarnok szomszédságában fekvő létesítmény semmiképp nem felelne meg a kor elvárásainak, az önkormányzat a felszámolásáról döntött.

A helyhatóságok a valamikori Ritz-fürdő közelében épülő „gázas bázist” is hazavárják. A Szekeres Gerő negyed évszázaddal ezelőtt készített tervei alapján elkezdett beruházás legalább húsz éve helyben topog, pontosabban azóta megy tönkre.

Az 50 méteres fedett uszoda, a sportcsarnok, a tekepálya, a szálloda pirosban állnak. A köréjük elképzelt kézilabda-, tenisz- és kosárlabdapályák kialakítása el sem kezdődött.

– elevenítette fel az utóbbi tíz-tizenöt év történetét a polgármester tanácsadója. Néhai Jakab Elek Marosvásárhelyen, az újságírók előtt ígérte meg, hogy az általa vezetett vállalat lemond a sportbázisról, bejelentése után azonban nem sokkal távozott az élők sorából. Utódai hallani sem akarnak arról, hogy lemondjanak a város javára egy olyan félkész épületcsoportról, amelyről maguk is tudják, hogy állami gázvállalatként soha nem fognak befejezni.

Claudiu Maior szerint mintha az állami szervek készakarva gáncsolnák Marosvásárhely infrastrukturális beruházásait. Megítélése szerint, ha a félbehagyott építkezések és lerobbant állapotba került létesítmények átkerülnek az önkormányzat fennhatósága alá, néhány éven belül az erdélyi város, Bukarest után, az ország legjobb sportinfrastruktúrájával rendelkező településsé nőné ki magát.

– vonta le a keserű következtetést a volt alpolgármester.