Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

14:51

„Nem akarunk osztályozót” – egyenes feljutást céloznak a Sepsi OSK játékosai (videóval)

14:33

Éppenhogy csak ébredezik téli álmából az Udvarhely körzeti mezőnye

14:17

Magyarország mezőgazdasági minisztere: bízzanak a hazai termelők keze munkájának eredményében

13:50

Lucescu húzott egy merészet, meglepetések a román vb-pótselejtezős keretben

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Lángba borult egy autó a nagy erejű ütközés után, egy áldozat bennégett

Részeg női sofőrt kaptak el és baleset is történt ittas vezetés miatt

Új hír a Szülőföldön Magyarul Programról: március 17-től lehet igényelni a támogatást

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház

Végleges számok az önkormányzati leépítésekről Hargita megyében

Ha a szomszéd kutyája túl hangosan ugat: jogok és kötelességek

Nicușor Dan: a Közel-keleti háború miatti válság mindenkit érint, de Európának Ukrajnára kell figyelnie

Nemzetközi ötletpályázatot hirdetnek a csíkszeredai Művészetek Házának felújítására

Coliform baktériumokat találtak a csíksomlyói borvízben, egyelőre nem ajánlott inni belőle

Végleges számok az önkormányzati leépítésekről Hargita megyében

Potápi Árpád János: a bukovinai székelyek, népek élővé teszik kultúrájukat

Fotó: Kiss Dániel/MTI

A bukovinai székelyek és a bukovinai népek élővé teszik kultúrájukat – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szombaton Bonyhádon, a Bukovinai Találkozások Nemzetközi Folklórfesztiválon.

MTI

2023. augusztus 05., 20:062023. augusztus 05., 20:06

2023. augusztus 05., 21:362023. augusztus 05., 21:36

Potápi Árpád János – aki a térség fideszes országgyűlési képviselője is – köszöntőjében felidézte: a fesztiválon, amelyet idén 34. alkalommal, Bonyhádon pedig 1997 óta rendeznek meg, a valaha Bukovinában élt, illetve a ma is ott élő népek kultúráját ünneplik. Emlékeztetett, közel két évszázadon keresztül a székelyek is az Osztrák-Magyar Monarchia – ma Ukrajnához és Romániához tartozó –, észak-keleti tartományában élhettek.

A székelyek a többi néppel – románokkkal, ukránokkal, lengyelekkel – együtt alkották a közös, bukovinai kultúrát.

A bukovinai székely származású politikus köszöntötte Zbigniew Kowalskit, a pilai művelődési ház munkatársát, aki 1990 óta a fesztivál fő szervezője, és a határon túlról érkezett székely csoportokat, akik „éltetik a bukovinai székely kultúrát”.

Kitért arra is, hogy a másfél éve zajló orosz–ukrán háború miatt idén magyar csoport nem tudott Csernovicban fellépni, és ukrajnai együttes sem tudott Bonyhádra utazni. „Remélem, hogy a fegyverszünet és a béke minél előbb véget vet a háborúnak, és nemcsak az élet áll vissza a rendes kerékvágásba, hanem a fesztivál is minden helyszínen megvalósulhat” – mondta.

Csibi Krisztina, a rendező Magyarság Háza igazgatója többek között megemlítette, hogy a szombati programot záró táncházat Radák János emlékének ajánlják. Az idén 53 évesen elhunyt táncosnak, táncoktatónak és koreográfusnak nagy szerepe volt a régi bukovinai táncok visszatanításában.

Fotó: Kiss Dániel/MTI

A Bukovinai Találkozásokat hagyományosan több helyszínen, a romániai Hosszúmezőn (Câmpulung Moldovenesc), az ukrajnai Csernovicban, a lengyelországi Jastrowiében és Bonyhádon rendezik meg. A pénteken kezdődött,

háromnapos bonyhádi fesztiválon csaknem harminc székely, lengyel, román hagyományőrző tánccsoport, zenekar szerepel,

köztük Dél-Erdélyből – Csernakeresztúrról – és az al-dunai Pancsováról érkezett székelyek.

A eseménysorozat második napján a résztvevők,

mintegy 600 viseletes hagyományőrző vonult fel Bonyhádon,

majd a csoportok a Kaszinó-kerti színpadon léptek fel. Vasárnap Bonyhádon és nyolc, környező településre látogatnak el az együttesek.

A fesztiválon székely ételeket – juhtúrós puliszkát, angyalbögyörőt – kínálnak, és kiállításon mutatják be a székely népviseletet, valamint Sebestyén Antal, a bukovinai Hadikfalva 150 éve született esperes-plébánosának munkásságát.

Világ