Az alapellátási csomagba beletartozik majd a fizikoterápiás és rehabilitációs szakorvosok által végzett kivizsgálás és kezelés is. Szabályozták a kezelőközpontok működését, legkevesebb heti öt napot és 35 órát állhatnak a betegek rendelkezésére, a kezelés csak szakorvosi javaslatra történhet.

„Az új jogszabály harmonizálja a kifizetéseket, nem lesz diszkrimináció a különböző szakok között az elszámoláskor, így a háziorvosok sem lesznek hátrányban. Az új szabályozás lehetővé teszi, hogy az alapellátásra szánt keretet valóban a családorvosok által nyújtott szolgáltatások kifizetésére használjuk” – részletezte Adela Cojan, az Országos Egészségbiztosító Pénztár ideiglenes elnöke. Április 1-jéig az egészségügyi miniszter és a egészségbiztosító pénztár elnökének rendeletével kiadják az új szolgáltatási csomagok és a keretszerződés módszertanát.

Blöff a bővítés?

Porhintés az új rendelet, megpróbálják elhitetni a páciensekkel, hogy több szolgáltatásra jogosultak, viszont

– szögezte le lapunknak Seres Lucia, a Kovászna Megyei Háziorvosok Egyesületének elnöke. Rámutatott, a keretszerződés, a szolgáltatások skálájának módosításáról egyeztetés zajlott az orvosi kamarával is, ám a szakma által megfogalmazott javaslatokat egyáltalán nem vették figyelembe.

– idézte fel Seres Lucia. Hozzátette, egyre kevesebb az orvos az alapellátásban, települések vannak orvos nélkül, ám a kormány csak újabb és újabb feladatokat ruház rájuk, anélkül hogy megoldaná a rendszer problémáit.

„Jelenleg rengeteg a légúti fertőzéssel küzdő beteg, egymás kezébe adják a rendelő kilincsét, túlórázunk, erőfeszítéseket teszünk, hogy őket gyógyítsuk, fizikailag nem lesz ember, aki a pácienseket az otthonukban is ellátja” – fejtette ki az orvos. Meglátása szerint,

Egy családorvosi rendelőben egy orvos és egy egészségügyi asszisztens dolgozik, nem lehet megoldani, hogy hatóránként beadják minden beteg otthonában az injekciót, vagy végigvárják, amíg lecsepeg a bekötött infúzió. A határozatban például a Holter-vizsgálat is szerepel, ami egy 24 órás EKG-vizsgálat, ám erre sem tudják kötelezni a családorvost, ha nincs készüléke. Másik példa, hogy

„A keretszerződést így állítják össze, mintha a családorvos »egy a tízben« szakember lenne. Mindez tulajdonképpen porhintés, blöff, hogy a páciensek azt higgyék, teljes körű ellátást kaphatnak akár az otthonukban is, és ha ez nem valósul meg, akkor az orvos a hibás. Közben pedig az történik, hogy amit kitalálnak, a gyakorlatban megvalósíthatatlan” – mondta Seres Lucia.

Szerinte elsősorban az utánpótlást kellene biztosítani, hogy ne legyen szakemberhiány az alapellátásban, másrészt a pácienseknek is van szerződésük az egészségbiztosító pénztárral, ők is számon kellene kérjék, hogy a pénzükért a valóságban alig kapnak ingyen egészségügyi ellátást.