
Fotó: Daczó Katalin
Június 3-án este került sor a csíkszeredai Polgármesteri Hivatal dísztermében A honfoglalás előttől az Európai Unió utánig című előadássorozat újabb közönségtalálkozójára. A téma ezúttal Az erdélyi közigazgatás története volt..
2010. június 05., 17:012010. június 05., 17:01
2010. június 05., 18:112010. június 05., 18:11
Fotó: Daczó Katalin
Az erdélyi közigazgatás története címmel 2003-ban egy összefoglaló munka látott napvilágot. A kötet szerzői közül ezúttal Székely Zsolt és Kozma Csaba a Babeş-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett sepsiszentgyörgyi Közigazgatás Karának oktatója illetve Bicsok Zoltán, a Román Országos Levéltár Hargita megyei kirendeltségének munkatársa tartott előadást. Székely Zsolt, a távolmaradt Cziprián Lóránt kollégáját helyettesítve vázolta az erdélyi vajdaság korának közigazgatási rendszerét és Erdély sajátos helyzetét a Magyar Királyságban. Bicsok Zoltán Erdély közjogi helyzetének 16. századi változásáról, az Erdély Fejedelemség születéséről és annak az Oszmán Birodalomhoz fűződő kapcsolatairól beszélt, majd bemutatta a fejedelemség kori államigazgatás központi intézményeit. Előadásának második részében esettanulmányt ismertetett, egy látványos 17–18. századi karrier történetét. Kozma Csaba a történelmi székely közösségről, a széknek a közösség életében betöltött szerepéről, a székely falutörvények közösségmegtartó erejéről tartott előadást. Végezetül Székely Zsolt a kiegyezés (1867) utáni állapotokról beszélt, Erdélynek a magyar közigazgatási rendszerbe való újbóli betagolódásáról és annak buktatóiról, a székely és szász székrendszer felszámolásáról és a vármegyék megszervezéséről. A találkozó beszélgetéssel folytatódott, amelynek során leginkább aktuális, az önrendelkezéssel és az anyanyelvhasználattal kapcsolatos kérdések merültek fel.
Egyre nehezebb megélni Hargitafürdőn, hiszen munkahelyek szűntek meg, vállalkozások zártak be, a turizmus pedig túlzottan a téli idényre épül. A településen már keresik a kapaszkodókat a nagy sítervektől a négy évszakos turizmusig.
Elfogadták Csíkszereda városközpontjának védett övezeti rendezési tervét, amely szűkíti a védett központi övezetet, több helyen lazítja az építkezési előírásokat, és a tömbháznegyedek esetében is csökkentheti a bürokráciát.
Visszaköltözhet néhány héten belül a Hargita Megyei Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség a csíkszeredai székházába, ahol már csak az utolsó simításokat és a tereprendezést végzik a teljes korszerűsítés után.
Színpadra állítja Márton Áron püspök életét, hitét és örökségét az Én népem című folkopera, amelyet szombaton 20 órától mutatnak be a csíkszeredai gyorskorcsolyapályán. Az összművészeti produkcióban 130 néptáncos és szereplő vesz részt.
A tesztüzemig védőfóliával óvják a rongálástól azokat a pannókat, amelyeken élőben lesz követhető a városi buszok érkezése, illetve a menetrend. Az összesen harminc ilyen pannóból eddig huszonkettőt szereltek fel.
Fának hajtott autójával egy 21 éves, balánbányai fiatalember a Balánbánya–Csíkszentdomokos közötti úton szombaton délelőtt. A balesetben személyi sérülés nem történt, csak anyagi kár keletkezett, a sofőr szervezetében azonban alkoholt mutattak ki.
Nagyboldogasszony napján, a kontumáci búcsú ünnepén avatták fel Gyimesbükkben Dani Gergely esperes-plébános mellszobrát. A templomépítő pap örökségét a hit, a magyar oktatás és a közösség megmaradásának példájaként idézték fel.
Csak néhány ajtót kellene kinyitni – vagy mégsem? Nyáron napozóhellyel bővülhetne a Csíki Csobbanó, ám ami egyszerű ötletnek tűnik, az a városvezetés szerint műszaki, engedélyezési és szervezési kérdések sorát veti fel.
Megkezdődtek a felújítási munkálatok a csíkszeredai Levendula utcában, emiatt forgalomkorlátozásokat vezettek be.
Erdély és az Oszmán Birodalom közel másfél évszázados kapcsolatának kulturális örökségét mutatja be a Csíki Székely Múzeum új időszaki kiállítása.
szóljon hozzá!