Petőfi-látogatóparkot terveznek Székelykeresztúron

Többnyire magyarországi, illetve külföldi látogatók térnek be a székelykeresztúri Molnár István Múzeumba, megismerni a térség múltját. A helybéliek ritkábban keresik fel a kulturális intézményt, de így is évente mintegy ötezer látogatója van.

Amikor arra kértük, értékelje az elmúlt évet, Sándor-Zsigmond Ibolya muzeológus azt hitte, rövid válasza lesz, mégis kiderült, mozgalmas éve volt az intézménynek. A legkiemelkedőbb eseménynek azt a novemberi történelmi konferenciát tartja, amelyen

állandó tárlattá nyilvánították az Ipó László-hagyatékot.

Még a nyolcvanas évek elején kapott a múzeum harminc festményt a felsőboldogfalvi születésű, de Keresztúron tevékenykedő alkotótól, azzal a feltétellel, hogy időszakosan kiállítják azokat. „Úgy döntöttünk, hogy állandó kiállítássá nyilvánítjuk a portré- és tájképtárlatot, annak ellenére, hogy így az időszakos kiállítások némileg háttérbe szorulnak. Ennek egyik oka, hogy

a múzeum közönségét főként a Keresztúrra látogatók teszik ki, ők pedig inkább a helyi értékekre kíváncsiak”

– magyarázta Sándor-Zsigmond Ibolya. Nem zárják ki azonban teljesen a különböző képzőművészeti tárlatokat, hiszen azok számára van egy kisebb méretű kiállítóterem, ahol helyet kaphatnak. Mint a muzeológus elmondta, nem volt más festészeti kiállítás, főként fotótárlatok érkeztek a múzeumba tavaly, valamint számos könyvbemutatót tartottak.

Tavaly is nagy sikert aratott a Múzeumok éjszakája, amelyen minden évben nagy számban jelennek meg a helyi diákok, és ők is aktívan részt vesznek a szervezésben. Tavaly júniusban volt először házigazdája az intézmény a székelyföldi múzeumi majálisnak, amelyen a szakmabeliek gyűlnek össze évről évre.

A múzeum munkatársai először rendezték meg tavaly, a július végi Petőfi Sándor-héten a Petőfi-vacsorát, amelyen mintegy négyszázan vettek részt. Az elképzelések szerint idén is megtartják, még különlegesebb helyszínen, hiszen úgy tervezik, hogy a tavalyi helyszínen,

a Gyárfás-kúria kertjében Petőfi-látogatóközpontot alakítanak ki.

Sándor-Zsigmond Ibolya elmondta, hogy a helyszínváltoztatásra azért volt szükséges, mert bár a Gyárfás-kúriában van egy Petőfi Sándor-emlékszoba, de ott nincs állandó felügyelet, nyitva tartása pedig körülményes. Éppen ezért gondolt arra, hogy alakítsák át az egész kertet látogatóparkká, ahol egy szabadtéri kiállításból még többet tudhatnak meg a költőről a látogatók, mint a szoba anyagából.

A múzeum vezetősége szeretne kialakítani egy értékmegőrzőt is, ahol a biztonsági előírásoknak megfelelően tárolhatják a könyvtár értékesebb darabjait, valamint a levéltári anyagokat. Szükség van az új helyiségre, hiszen a gyűjtemény papír alapú része számottevően bővült, így elkülönítve, rendszerezve kell tárolni. A muzeológus szerint az új terem egyik előnye lesz az is, hogy elérhetőkké és kutathatókká válnak a dokumentumok azok számára, akik helytörténeti tanulmányokat végeznének. A bekamerázott térbe az iratok mellett átkerül a múzeum mintegy hétezres könyvállományának az a része is, amely régebbi könyveket tartalmaz.