
Bővülő Petőfi-kultusz. Szabadtéri tárlat nyílik a költőről a Gyárfás-kúria udvarán. Archív
Fotó: Barabás Ákos
Petőfi-látogatóparkká alakítják át Székelykeresztúron a Gyárfás-kúria udvarát – amelyről úgy vélik, hogy ott költötte el utolsó vacsoráját a nemzet költője –, ez az egyik nagy terve idénre a Molnár István Múzeum vezetőségének. Emellett új leltári értékmegőrzője is lesz az intézménynek, ahol a térség múltját kutatók levéltári anyagokat böngészhetnek.
2018. január 09., 19:092018. január 09., 19:09
2018. január 09., 19:102018. január 09., 19:10
Többnyire magyarországi, illetve külföldi látogatók térnek be a székelykeresztúri Molnár István Múzeumba, megismerni a térség múltját. A helybéliek ritkábban keresik fel a kulturális intézményt, de így is évente mintegy ötezer látogatója van.
Amikor arra kértük, értékelje az elmúlt évet, Sándor-Zsigmond Ibolya muzeológus azt hitte, rövid válasza lesz, mégis kiderült, mozgalmas éve volt az intézménynek. A legkiemelkedőbb eseménynek azt a novemberi történelmi konferenciát tartja, amelyen
Még a nyolcvanas évek elején kapott a múzeum harminc festményt a felsőboldogfalvi születésű, de Keresztúron tevékenykedő alkotótól, azzal a feltétellel, hogy időszakosan kiállítják azokat. „Úgy döntöttünk, hogy állandó kiállítássá nyilvánítjuk a portré- és tájképtárlatot, annak ellenére, hogy így az időszakos kiállítások némileg háttérbe szorulnak. Ennek egyik oka, hogy
– magyarázta Sándor-Zsigmond Ibolya. Nem zárják ki azonban teljesen a különböző képzőművészeti tárlatokat, hiszen azok számára van egy kisebb méretű kiállítóterem, ahol helyet kaphatnak. Mint a muzeológus elmondta, nem volt más festészeti kiállítás, főként fotótárlatok érkeztek a múzeumba tavaly, valamint számos könyvbemutatót tartottak.
Tavaly is nagy sikert aratott a Múzeumok éjszakája, amelyen minden évben nagy számban jelennek meg a helyi diákok, és ők is aktívan részt vesznek a szervezésben. Tavaly júniusban volt először házigazdája az intézmény a székelyföldi múzeumi majálisnak, amelyen a szakmabeliek gyűlnek össze évről évre.
A múzeum munkatársai először rendezték meg tavaly, a július végi Petőfi Sándor-héten a Petőfi-vacsorát, amelyen mintegy négyszázan vettek részt. Az elképzelések szerint idén is megtartják, még különlegesebb helyszínen, hiszen úgy tervezik, hogy a tavalyi helyszínen,
Sándor-Zsigmond Ibolya elmondta, hogy a helyszínváltoztatásra azért volt szükséges, mert bár a Gyárfás-kúriában van egy Petőfi Sándor-emlékszoba, de ott nincs állandó felügyelet, nyitva tartása pedig körülményes. Éppen ezért gondolt arra, hogy alakítsák át az egész kertet látogatóparkká, ahol egy szabadtéri kiállításból még többet tudhatnak meg a költőről a látogatók, mint a szoba anyagából.
Archív
Fotó: Barabás Ákos
A múzeum vezetősége szeretne kialakítani egy értékmegőrzőt is, ahol a biztonsági előírásoknak megfelelően tárolhatják a könyvtár értékesebb darabjait, valamint a levéltári anyagokat. Szükség van az új helyiségre, hiszen a gyűjtemény papír alapú része számottevően bővült, így elkülönítve, rendszerezve kell tárolni. A muzeológus szerint az új terem egyik előnye lesz az is, hogy elérhetőkké és kutathatókká válnak a dokumentumok azok számára, akik helytörténeti tanulmányokat végeznének. A bekamerázott térbe az iratok mellett átkerül a múzeum mintegy hétezres könyvállományának az a része is, amely régebbi könyveket tartalmaz.
Növekvő tendencia
Az elmúlt években több bővítés és újítás is volt a múzeumépületben, amely kerámia-látványraktárral és borpincével is rendelkezik. Sándor-Zsigmond Ibolya szerint ennek is köszönhető, hogy többen látogatnak el az intézménybe. Jó kapcsolatban állnak a Berde Mózes Unitárius Gimnáziummal, így sok külföldi vendégük is volt, emellett a többi helyi intézményhez érkező csoportok, diákok és pedagógusok is mindig meglátogatják a múzeumot. A távolabbról érkező látogatók igénylik a részletes tárlatvezetést is, de a múzeumpedagógiai foglalkozások iránt is érdeklődnek – tudtuk meg a muzeológustól.
Negyvenhét erőszakosan viselkedő személyt állítottak elő a hatóságok a keddi, bukaresti tüntetés résztvevői közül, és a rendőrségre kísérték őket. Az incidenseket okozó személyeket kiemelték a tüntetők közül, hogy eljárást indítsanak ellenük.
Hargita megyében 71 súlyos közúti baleset történt az év első nyolc hónapjában, ezekben tíz ember vesztette életét. A balesetek leggyakoribb oka a kerékpárosok szabálytalansága volt, de a nem megfelelő sebesség is sok esetben vezetett tragédiához.
Átfogó korlátozásokat vezetne be az Európai Bizottság a 15 év alatti gyermekek online szolgáltatásokhoz való hozzáférésében. A tervezet érintené a videómegosztókat, a mesterségesintelligencia-chatbotokat és az online játékplatformokat is.
Kővel dobált meg egy rendőrautót Borsán két máramarosi férfi. Az autó ablaka betört, a járműben ülő két rendőr megsérült. Az egyik gyanúsítottat később engedély nélkül tartott vadászfegyverrel is tetten érték.
Olykor már a székelyföldi megyék is feltűnnek a nyugat-nílusi láz igazolt eseteinek hivatalos listáján, és bár ezek a fertőzések nem minden esetben a térségben történtek, az valószínű, hogy a jövőben itt is számolni kell a nyugat-nílusi vírussal.
Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter szerint a keddi gazdatüntetést olyan személyek térítették el és változtatták vandál akcióvá, akik nem az állattenyésztők érdekeit képviselik.
A kormány kedden közölte, hogy tiszteletben tartja az állampolgárok törvényes jogát a békés tiltakozáshoz, de az állattartók keddi tüntetése túllépte ezt a határt, és sajnálatos erőszakba torkollott.
Elfogadta kedden a szenátus oktatási bizottsága az iskolai egyenruha kötelező viselését előíró törvénytervezetet.
A demonstráció kedd délelőtt elfajult: a hatóságok szerint a résztvevők áttörték a csendőrsorfalat, többen dulakodtak a rendfenntartókkal, akik könnygázspray-t vetettek be.
szóljon hozzá!