Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:15

Végleges számok az önkormányzati leépítésekről Hargita megyében

20:33

Holnap van a tavaszi napéjegyenlőség, és pont ekkor lephet meg az időjárás

20:22

Tízmillió lejes támogatást kap a marosvásárhelyi repülőtér

20:10

Székelyföldi elkerülőutak is bekerültek a kiemelt beruházások közé

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Lángba borult egy autó a nagy erejű ütközés után, egy áldozat bennégett

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér

Részeg női sofőrt kaptak el és baleset is történt ittas vezetés miatt

Új hír a Szülőföldön Magyarul Programról: március 17-től lehet igényelni a támogatást

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház

Ha a szomszéd kutyája túl hangosan ugat: jogok és kötelességek

Nemzetközi ötletpályázatot hirdetnek a csíkszeredai Művészetek Házának felújítására

Coliform baktériumokat találtak a csíksomlyói borvízben, egyelőre nem ajánlott inni belőle

Orbán Viktor: sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza

Intervenciós kardiológia Csíkszeredában – életmentés helyben

Petőfi-látogatóparkot terveznek Székelykeresztúron

Bővülő Petőfi-kultusz. Szabadtéri tárlat nyílik a költőről a Gyárfás-kúria udvarán. Archív

Fotó: Barabás Ákos

Petőfi-látogatóparkká alakítják át Székelykeresztúron a Gyárfás-kúria udvarát – amelyről úgy vélik, hogy ott költötte el utolsó vacsoráját a nemzet költője –, ez az egyik nagy terve idénre a Molnár István Múzeum vezetőségének. Emellett új leltári értékmegőrzője is lesz az intézménynek, ahol a térség múltját kutatók levéltári anyagokat böngészhetnek.

Veres Réka

2018. január 09., 19:092018. január 09., 19:09

2018. január 09., 19:102018. január 09., 19:10

Többnyire magyarországi, illetve külföldi látogatók térnek be a székelykeresztúri Molnár István Múzeumba, megismerni a térség múltját. A helybéliek ritkábban keresik fel a kulturális intézményt, de így is évente mintegy ötezer látogatója van.

Amikor arra kértük, értékelje az elmúlt évet, Sándor-Zsigmond Ibolya muzeológus azt hitte, rövid válasza lesz, mégis kiderült, mozgalmas éve volt az intézménynek. A legkiemelkedőbb eseménynek azt a novemberi történelmi konferenciát tartja, amelyen

állandó tárlattá nyilvánították az Ipó László-hagyatékot.

Még a nyolcvanas évek elején kapott a múzeum harminc festményt a felsőboldogfalvi születésű, de Keresztúron tevékenykedő alkotótól, azzal a feltétellel, hogy időszakosan kiállítják azokat. „Úgy döntöttünk, hogy állandó kiállítássá nyilvánítjuk a portré- és tájképtárlatot, annak ellenére, hogy így az időszakos kiállítások némileg háttérbe szorulnak. Ennek egyik oka, hogy

a múzeum közönségét főként a Keresztúrra látogatók teszik ki, ők pedig inkább a helyi értékekre kíváncsiak”

– magyarázta Sándor-Zsigmond Ibolya. Nem zárják ki azonban teljesen a különböző képzőművészeti tárlatokat, hiszen azok számára van egy kisebb méretű kiállítóterem, ahol helyet kaphatnak. Mint a muzeológus elmondta, nem volt más festészeti kiállítás, főként fotótárlatok érkeztek a múzeumba tavaly, valamint számos könyvbemutatót tartottak.

Tavaly is nagy sikert aratott a Múzeumok éjszakája, amelyen minden évben nagy számban jelennek meg a helyi diákok, és ők is aktívan részt vesznek a szervezésben. Tavaly júniusban volt először házigazdája az intézmény a székelyföldi múzeumi majálisnak, amelyen a szakmabeliek gyűlnek össze évről évre.

Emlékszobából a szabadtérre

A múzeum munkatársai először rendezték meg tavaly, a július végi Petőfi Sándor-héten a Petőfi-vacsorát, amelyen mintegy négyszázan vettek részt. Az elképzelések szerint idén is megtartják, még különlegesebb helyszínen, hiszen úgy tervezik, hogy a tavalyi helyszínen,

a Gyárfás-kúria kertjében Petőfi-látogatóközpontot alakítanak ki.

Sándor-Zsigmond Ibolya elmondta, hogy a helyszínváltoztatásra azért volt szükséges, mert bár a Gyárfás-kúriában van egy Petőfi Sándor-emlékszoba, de ott nincs állandó felügyelet, nyitva tartása pedig körülményes. Éppen ezért gondolt arra, hogy alakítsák át az egész kertet látogatóparkká, ahol egy szabadtéri kiállításból még többet tudhatnak meg a költőről a látogatók, mint a szoba anyagából.

Archív

Fotó: Barabás Ákos

A múzeum vezetősége szeretne kialakítani egy értékmegőrzőt is, ahol a biztonsági előírásoknak megfelelően tárolhatják a könyvtár értékesebb darabjait, valamint a levéltári anyagokat. Szükség van az új helyiségre, hiszen a gyűjtemény papír alapú része számottevően bővült, így elkülönítve, rendszerezve kell tárolni. A muzeológus szerint az új terem egyik előnye lesz az is, hogy elérhetőkké és kutathatókká válnak a dokumentumok azok számára, akik helytörténeti tanulmányokat végeznének. A bekamerázott térbe az iratok mellett átkerül a múzeum mintegy hétezres könyvállományának az a része is, amely régebbi könyveket tartalmaz.

Növekvő tendencia

Az elmúlt években több bővítés és újítás is volt a múzeumépületben, amely kerámia-látványraktárral és borpincével is rendelkezik. Sándor-Zsigmond Ibolya szerint ennek is köszönhető, hogy többen látogatnak el az intézménybe. Jó kapcsolatban állnak a Berde Mózes Unitárius Gimnáziummal, így sok külföldi vendégük is volt, emellett a többi helyi intézményhez érkező csoportok, diákok és pedagógusok is mindig meglátogatják a múzeumot. A távolabbról érkező látogatók igénylik a részletes tárlatvezetést is, de a múzeumpedagógiai foglalkozások iránt is érdeklődnek – tudtuk meg a muzeológustól.