
Bővülő Petőfi-kultusz. Szabadtéri tárlat nyílik a költőről a Gyárfás-kúria udvarán. Archív
Fotó: Barabás Ákos
Petőfi-látogatóparkká alakítják át Székelykeresztúron a Gyárfás-kúria udvarát – amelyről úgy vélik, hogy ott költötte el utolsó vacsoráját a nemzet költője –, ez az egyik nagy terve idénre a Molnár István Múzeum vezetőségének. Emellett új leltári értékmegőrzője is lesz az intézménynek, ahol a térség múltját kutatók levéltári anyagokat böngészhetnek.
2018. január 09., 19:092018. január 09., 19:09
2018. január 09., 19:102018. január 09., 19:10
Többnyire magyarországi, illetve külföldi látogatók térnek be a székelykeresztúri Molnár István Múzeumba, megismerni a térség múltját. A helybéliek ritkábban keresik fel a kulturális intézményt, de így is évente mintegy ötezer látogatója van.
Amikor arra kértük, értékelje az elmúlt évet, Sándor-Zsigmond Ibolya muzeológus azt hitte, rövid válasza lesz, mégis kiderült, mozgalmas éve volt az intézménynek. A legkiemelkedőbb eseménynek azt a novemberi történelmi konferenciát tartja, amelyen
Még a nyolcvanas évek elején kapott a múzeum harminc festményt a felsőboldogfalvi születésű, de Keresztúron tevékenykedő alkotótól, azzal a feltétellel, hogy időszakosan kiállítják azokat. „Úgy döntöttünk, hogy állandó kiállítássá nyilvánítjuk a portré- és tájképtárlatot, annak ellenére, hogy így az időszakos kiállítások némileg háttérbe szorulnak. Ennek egyik oka, hogy
– magyarázta Sándor-Zsigmond Ibolya. Nem zárják ki azonban teljesen a különböző képzőművészeti tárlatokat, hiszen azok számára van egy kisebb méretű kiállítóterem, ahol helyet kaphatnak. Mint a muzeológus elmondta, nem volt más festészeti kiállítás, főként fotótárlatok érkeztek a múzeumba tavaly, valamint számos könyvbemutatót tartottak.
Tavaly is nagy sikert aratott a Múzeumok éjszakája, amelyen minden évben nagy számban jelennek meg a helyi diákok, és ők is aktívan részt vesznek a szervezésben. Tavaly júniusban volt először házigazdája az intézmény a székelyföldi múzeumi majálisnak, amelyen a szakmabeliek gyűlnek össze évről évre.
A múzeum munkatársai először rendezték meg tavaly, a július végi Petőfi Sándor-héten a Petőfi-vacsorát, amelyen mintegy négyszázan vettek részt. Az elképzelések szerint idén is megtartják, még különlegesebb helyszínen, hiszen úgy tervezik, hogy a tavalyi helyszínen,
Sándor-Zsigmond Ibolya elmondta, hogy a helyszínváltoztatásra azért volt szükséges, mert bár a Gyárfás-kúriában van egy Petőfi Sándor-emlékszoba, de ott nincs állandó felügyelet, nyitva tartása pedig körülményes. Éppen ezért gondolt arra, hogy alakítsák át az egész kertet látogatóparkká, ahol egy szabadtéri kiállításból még többet tudhatnak meg a költőről a látogatók, mint a szoba anyagából.
Archív
Fotó: Barabás Ákos
A múzeum vezetősége szeretne kialakítani egy értékmegőrzőt is, ahol a biztonsági előírásoknak megfelelően tárolhatják a könyvtár értékesebb darabjait, valamint a levéltári anyagokat. Szükség van az új helyiségre, hiszen a gyűjtemény papír alapú része számottevően bővült, így elkülönítve, rendszerezve kell tárolni. A muzeológus szerint az új terem egyik előnye lesz az is, hogy elérhetőkké és kutathatókká válnak a dokumentumok azok számára, akik helytörténeti tanulmányokat végeznének. A bekamerázott térbe az iratok mellett átkerül a múzeum mintegy hétezres könyvállományának az a része is, amely régebbi könyveket tartalmaz.
Növekvő tendencia
Az elmúlt években több bővítés és újítás is volt a múzeumépületben, amely kerámia-látványraktárral és borpincével is rendelkezik. Sándor-Zsigmond Ibolya szerint ennek is köszönhető, hogy többen látogatnak el az intézménybe. Jó kapcsolatban állnak a Berde Mózes Unitárius Gimnáziummal, így sok külföldi vendégük is volt, emellett a többi helyi intézményhez érkező csoportok, diákok és pedagógusok is mindig meglátogatják a múzeumot. A távolabbról érkező látogatók igénylik a részletes tárlatvezetést is, de a múzeumpedagógiai foglalkozások iránt is érdeklődnek – tudtuk meg a muzeológustól.
A különnyugdíjban részesülő közalkalmazottaknak 85 százalékkal csökken a különnyugdíjuk nem járulékalapú része, ha továbbra is dolgozni akarnak – jelentette be a csütörtöki sajtótájékoztatóján Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
A Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke, Flavius Jakubowicz szerint a lej euróval szembeni történelmi mélypontra gyengülését elsősorban a meglévő gazdasági egyensúlyzavarokat felerősítő belpolitikai kockázatok magyarázzák.
A legfelsőbb bíróság visszautalta a főügyészséghez az 1990. júniusi bányászjárás ügyének vádiratát.
Történelmi mélypontra gyengült csütörtökön a román deviza az euróhoz képest: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1417 lejes hivatalos árfolyamot állapított meg, ami 4,13 banis (0,8 százalékos) emelkedést jelent az előző napi 5,1004 lejhez képest.
Kilőtték azt a fiatal medvét, amelyik az elmúlt hetekben többször is állatokat pusztított Eresztevényben és Maksán. A korábban elkergetett, majd a Bodoki-havasokba elszállított példány visszatért a faluba, és újabb támadása után szerdán este lőtték ki.
Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön azt nyilatkozta, hogy az elmúlt évek történései alapján és a szociáldemokraták jelenlegi vezetését ismerve nem tartja kizártnak, hogy az államfő tisztségből való felfüggesztése is megtörténjen.
A Salvamont szerint országszerte mintegy 600 hegyimentő áll készenlétben a május 1-jei hosszú hétvégén, amikor megnövekedett turistaforgalomra számítanak a hatóságok.
Az RMDSZ törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint egy csökkentett összegű gyermekpénz mellé jelenléti ösztöndíjat vezetnének be – de csak azoknak, akik rendszeresen járnak óvodába vagy iskolába. A törvény egyik előterjesztőjével beszélgettünk.
Márciusban 6,1 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint februárban – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jóváhagyta a kormány szerda esti ülésén a növénytermesztőknek és állattenyésztőknek járó átmeneti támogatások (ANT) keretösszegeiről szóló határozatot – közölte Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
szóljon hozzá!