Panaszt tehetnek a diszkriminatív érettségi miatt

Árus azt reméli, hogy a Strasbourg-i bíróság kimondja: diszkriminatív a kisebbségekre a romániai érettségi rendszer. Archív

Fotó: Baricz-Tamás Imola

Eddig hat, kisebbséghez tartozó fiatal tett panaszt az Emberi Jogok Európai Bíróságán amiatt, mert a román anyanyelvű társaikhoz képest az érettségin ugyanannyi idő alatt több vizsgát kell teljesíteniük. Hasonló lépést egészen januárig tehetnek a román vizsga miatt sikertelenül érettségiző diákok.

Gergely Imre

2018. október 23., 12:312018. október 23., 12:31

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A magyar és más nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok hátrányos helyzetben vannak a románokhoz képest, mert az érettségin ugyanannyi idő alatt több vizsgát kell sikeresen teljesíteniük. Erre hívja fel a figyelmet a magyarság elleni jogsértések miatt számos esetben panaszt tevő gyergyószentmiklósi Árus Zsolt. Mivel a Gyergyószéki Székely Tanács (SZNT) elnökének panasza a hazai intézményeknél nem járt eredménnyel, és az Emberi Jogok Európai Bíróságán sem léphet fel, mert nem személyesen érinti a jogsértés,

arra kéri azokat a fiatalokat, akiknek a román vizsga miatt nem sikerült az érettségijük, hogy maguk indítsanak keresetet Strasbourgban.

Még a nyár elején indították a kezdeményezést, amelynek célja az volt, hogy minél több fiatal tegyen panaszt az Emberi Jogok Európai Bíróságán az őt hátrányosan érintő érettségi miatt. Idén csak öten vállalták ezt – mondta el hétfői sajtótájékoztatóján Árus Zsolt. Kifejtette, azt tapasztalják, hogy a frissen végzett fiatalok számára teljesen idegen a jog világa, ezért nem kis erőfeszítés nekik elmagyarázni, hogy mi is ez, mire jó, illetve hogy nem jelent számukra semmiféle kockázatot vagy veszélyt. Éppen ezért a gyakorlat azt mutatja, hogy

csak egy felhívás elolvasása nyomán szinte senki nem jelentkezik, egyenként kell megkeresni az érintetteket,

és elmagyarázni nekik azt, hogy miről is van szó, s az mire jó. „Szeretnénk köszönetet mondani annak a hat fiatalnak – az idei öt mellett ugyanis tavaly is volt egy diák, aki az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult (szerk. megj.) –, akik vállalták az úttörő szerepet, bíztak bennünk, és nagyfokú társadalmi felelősségtudatról tettek tanúbizonyságot. Ugyanakkor bízunk benne, hogy példájuk másokat is arra fogja késztetni, hogy kövessék őket. Erre egészen január elejéig, tehát még több mint két hónapon keresztül mód van” – fogalmazott.

Az elmúlt időszakban számos félreértéssel is találkoztak, ezek eloszlatásának érdekében Árus Zsolt leszögezte,

a kezdeményezés kizárólag arról szól, hogy az érettségin mindenki egyenlő feltételekkel méretkezhessen meg,

ugyanannyi és ugyanolyan jellegű vizsgát tegyen le. Ettől teljesen független, és ezért nem kell a kezdeményezéshez kötni, például azt a kérdést, hogy meg kell-e tanulni románul, illetve hogy mikor és milyen módszertan szerint kell az állam nyelvét tanítani.