Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:05

A tanító dönti el, mire fordítja a plusz két órát

20:22

Tanügyminiszter: az igazgatók tiszte eldönteni, hogy lesz-e tanévnyitó, vagy egyből irány az osztályterem

20:01

Nagyon elverték Galacon a vásárhelyi futsalosokat

19:26

Városnapok lesznek a hétvégén Kovásznán

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Öngyilkosságot kísérelt meg egy kiskorú a székelyudvarhelyi kórházban

Elhunyt egy férfi szombat este a csíksomlyói nyeregben

Késelés Madéfalván, egy férfi meghalt

Csak a csupasz gerendák tűnnek elő a nagy füstből – tűz Csíkszentkirályon

Láng, dal, összetartozás – István, a király Csíksomlyón

Bojkottal kezdődik a tanév: óra lesz, tanítás nem

Láng, dal, összetartozás – István, a király Csíksomlyón

Munkanélküliség: országos listavezető két székelyföldi megye

„Csúfot űznek a románokból a saját országukban” – vádaskodva magyarázkodik Dan Tanasă az erőszakbotrány után

Nem bika, hanem medve ölte meg a pásztort munkaadói szerint

Őszi kikerics, a rétek mérgező szépsége

Virágoznak az ősz hírnökei

Fotó: Farkas Orsolya

Az évszak melankóliáját élénk színnel töri meg az őszi kikerics, amelyet már szeptember első heteiben megcsodálhattunk a réteken. A lilában pompázó, szőnyegként elterülő virágok köztudottan mérgezőek, azt viszont kevesebben tudják, milyen népi elnevezések, hagyományok, mítoszok kapcsolódnak hozzá.

Farkas Orsolya

2024. szeptember 22., 09:022024. szeptember 22., 09:02

Nem csak a természetjárók számára tűnnek fel a lilán tündöklő rétek ebben az időszakban, az őszi kikerics gyakran jelenik meg a vidéki települések határában is. Sokan tartják úgy, hogy a virágok az évszak hírnökei, sőt, többen időjárást is jósolnak a növényekkel: minél több nő belőle, annál hosszabban fog tartani az ősz.

Különleges, népies megnevezések

Az őszi kikerics rendszertani neve a Colchicum autumnale, de vidékenként különbözik a megnevezése.

Őszikeként, kutyadöglesztőfűként is ismert, viszont Erdélyben ennél is cifrább nevekkel illették régebben a növényt, amelynek levelei tavasszal, virágai ősszel jelennek meg.

Rácz János nyelvész gyűjteményéből kiderül, hogy Kalotaszegen csókahagymának, Gyimesbükkben és a csángó vidékeken varjúhagymának is hívták, utalva az őszi kikerics hagymájára.

Fotó: Farkas Orsolya

A háromszéki Árapatakon csóka-törökbúzaként emlegették, ez a növény tavaszi alakjára vonatkozik. A varjúzászpa szintén a kikerics seregnyi nevének egyike Erdélyben, noha a zászpa utótag eredete nem ismert pontosan, ez a növény élettani hatására utal, vagyis arra, hogy mérgező. A kakukk-kendő megnevezés Siklódon és a Mezőségen volt elterjedt. Kriza János guzsalyülőfűként, guzsalyvirágként jegyezte fel. Magyarországon egyébként a varjúkikerics, gólyabors, leánykökörcsin neveket is használták.

Csodaszép, de veszélyes vadvirág

A Colchicum autumnale a görög Kolchis városával van összefüggésben, amely a méregkeverők városa volt a Fekete-tenger keleti partvidékén. Úgy tartják, Médeia, a kolchisi boszorkány használta ezt a növényt mérgei elkészítéséhez. A hitrege szerint az őszi kikerics annak a főzetnek a földre hullott cseppjéből nőtt, amit Médeia a hegyekben kilenc éjszakán át gyűjtött.

Fotó: Farkas Orsolya

A legenda mesebeli történetet sző a növény eredete köré, az viszont igaz: veszélyes, mérgező virágról van szó. Ez alatt értendő, hogy

levele, virága, gumója is ártó, a legelő állatok ösztönösen kerülik.

A kecskékre, juhokra nem hat a méreganyag, azonban a tejbe átjut, ennél fogva az embert is megmérgezheti a növény, ezt jelzi a hasmenés, hányás, légszomj, súlyos esetekben keringés- és légzésleállás.

Mérgező hatását a növényben jelenlevő kolhicin alkaloida okozza, amely elsősorban a növény magjában található.

Most van az ideje a gyönyörködésnek

Székelyföld-szerte látni lehet már a vadontermő növényeket, fotóinkon éppen a Hilib faluhoz közeli réteken virágzó kikericseket örökítettük meg.

Az őszi kikerics augusztustól októberig virágzik, elsősorban a nedves réteken, kaszálókon, legelőkön tűnik fel.

Cikkünkben Rácz János Madárneves összetételek a növényvilág terminológiájában című szótárát, valamint az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság folyóiratában megjelent, Majdik Kornélia kémikus, egyetemi oktató által írt cikket használtuk forrásanyagként.