A csecsemőket úgy vitték el a szülők a két hónapos korban történő oltásra, hogy azon csak a pneumococcus elleni védőoltást kapták meg, időközben sorra elérik a négy hónapos kort, és még mindig nem tudják beadni nekik a kombinált oltóanyagot, pedig már az emlékeztető oltást kellene kapják abból:

– fogalmazott a fokozódó oltóanyaghiány okozta problémákról a megyei egészségügyi szakhatóság vezetője.

A csecsemőknek normális esetben 2, 4, illetve 6 hónapos korban adják be a hepatitis B, diftéria, tetanusz, szamárköhögés, gyermekbénulás, valamint a B típusú Haemophilus influenzae elleni védőoltást. Az immunizálást át lehet ütemezni, ha belátható időn belül érkezik oltóanyag-utánpótlás, ez nem okoz gondot, ha nincs azokból a betegségekből járvány, amelyek ellen az oltás véd. De például a gyermekbénulás viszonylag gyakran előfordult Ukrajnában az utóbbi években, onnan továbbra is érkeznek a háború elől menekülők, tehát a fertőzés esetleges megjelenését tekintve nem a legnagyobb a biztonság, ezért is lenne fontos, hogy mihamarabb beszerezze az egészségügyi minisztérium a szükséges mennyiségű oltóanyagot – vélekedett Tar Gyöngyi.

Veszélyt hordoz az ROR-oltóanyag hiánya is

Már a múlt hónapban sem volt oltóanyaguk a hexavalens vakcinából, a megyei népegészségügyi igazgatóságon sem tudták megmondani, hogy mikor lesz – érthető módon, hiszen nem ők a beszerzők, hanem az egészségügyi minisztérium –, így már jó ideje nem tudják az oltásnaptárnak megfelelően beoltani a csecsemőket – tájékoztatott a kialakult helyzetről Soós-Szabó Klára. A csíkszeredai háziorvos, illetve a háziorvosok szövetségének a megyei vezetője ugyanakkor rámutatott arra, hogy egy kisebb csúszás ugyan még áthidalható, tehát átütemezhetők az oltások, de ha 2-3 hónap alatt nem oldódik meg a probléma, elölről kell kezdeni az oltást azon csecsemők esetében is, akik már megkapták az alapoltást, az ugyanis addigra már elveszíti a hatékonyságát.

– fogalmazott a háziorvos.

Kellemetlen számukra, hogy a szülők vinnék kisbabáikat az immunizálásra, de el kell utasítsák őket, ugyanakkor a felelősség kérdését is hangsúlyozta Soós-Szabó Klára, mondván: azok a kórokozók, amelyek ellen az oltás véd, nem tűntek el. „Csak azért nincsenek járványok, mert az oltási lefedettség magas, de mihelyst ez csökken, megjelenhetnek járványok” – mondta, megjegyezve, nem kellene azt megvárni az oltóanyag-beszerzéssel egy ilyen helyzet kialakulását. A háziorvosi szövetség megyei vezetője ugyanakkor arra is rámutatott, hogy

„Ez a kanyaró miatt veszélyes, ugyanis a kanyaróban megbetegedők körében nagy az elhalálozási arány, mert a betegség nagyon legyengíti a baba immunrendszerét, s akkor jönnek a felülfertőződések. Ezért jelent nagy veszélyt” – magyarázta a háziorvos, arra is kitérve, hogy már egy hónapja nincs ROR-oltóanyaguk. „Óriási gond van, miközben amúgy is hatalmas logisztikai munkával jár az oltások megszervezése az alaphálózatban – minden szülővel egyeztetni, majd a rendelési programot is úgy szervezni, hogy ne találkozhasson egy egészséges csecsemő egy fertőző beteggel” – fogalmazott, megjegyezve, hogy az oltások átütemezése további többletmunkát ró majd rájuk.