
Az országszerte kialakult oltóanyaghiány miatt a csecsemők nem kaphatnak meg időben egy fontos védőoltást
Fotó: Jakab Mónika
Egyre nagyobb problémát jelent az egészségügyi alapellátási rendszerben az, hogy hónapok óta hiánycikk a csecsemőknek beadandó hepatitis B, diftéria, tetanusz, szamárköhögés, gyermekbénulás, valamint a B típusú Haemophilus influenzae ellen védő kombinált oltóanyag. Olyan kisbabák is vannak, akik már az emlékeztető vakcinát kellene megkapják, miközben még az alapoltást sem tudták beadni nekik. A háziorvosi rendelők ugyanakkor a rózsahimlő, a mumpsz és a kanyaró elleni oltóanyagokból is kifogytak.
2022. november 17., 12:542022. november 17., 12:54
2022. november 17., 15:092022. november 17., 15:09
Már hetek, illetve hónapok óta nem kaphatják meg a csecsemők a hexavalens oltásként ismert, hepatitis B, diftéria, tetanusz, szamárköhögés, gyermekbénulás, valamint a B típusú Haemophilus influenzae ellen védő vakcinát, ugyanis országszerte elfogyott a védőoltás, így a szakminisztérium sem tud utánpótlást küldeni a vakcinából a megyei egészségügyi igazgatóságoknak. Amint arról augusztus végén írtunk, az ország számos megyéjében már korábban elfogyott az oltóanyag, és Hargita megyének ugyan volt elegendő vakcinája készleten, de több másik megyét is ki kellett segítsenek a meglévő mennyiségből, így nyár végére itt is hiány alakult ki. Augusztus végén több, Székelyudvarhely környékén praktizáló háziorvosoknak még tudott adni oltóanyagot a megyei népegészségügyi igazgatóság, aztán elfogyott a vakcina.

Az ország számos megyéjében már egy ideje elfogyott a csecsemőknek beadandó többkomponensű védőoltás, és most már Hargita megye is felkerült erre a listára.
A helyzet azóta tovább romlott. Már csak elvétve akadhat néhány háziorvosi rendelő a megyében, ahol van még egy-két adag kombinált oltóanyag – de arra már nyilván elő vannak jegyezve a csecsemők –, máshol viszont már az emlékeztető oltást kellene adják a kisbabáknak, miközben az alapoltást sem kapták meg az oltóanyaghiány miatt, legalábbis így értesült egy múlt héten lezajlott Hargita megyei orvoskonferencián – mondta el érdeklődésünkre Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság vezetője. Az intézmény ugyan korábban kapott egy minimális – a havi szükséglet tíz százalékának megfelelő – utánpótlást, de az még arra sem volt elég szeptemberben, hogy az elmaradt oltásokat pótolják.
A csecsemőket úgy vitték el a szülők a két hónapos korban történő oltásra, hogy azon csak a pneumococcus elleni védőoltást kapták meg, időközben sorra elérik a négy hónapos kort, és még mindig nem tudják beadni nekik a kombinált oltóanyagot, pedig már az emlékeztető oltást kellene kapják abból:
– fogalmazott a fokozódó oltóanyaghiány okozta problémákról a megyei egészségügyi szakhatóság vezetője.
A csecsemőknek normális esetben 2, 4, illetve 6 hónapos korban adják be a hepatitis B, diftéria, tetanusz, szamárköhögés, gyermekbénulás, valamint a B típusú Haemophilus influenzae elleni védőoltást. Az immunizálást át lehet ütemezni, ha belátható időn belül érkezik oltóanyag-utánpótlás, ez nem okoz gondot, ha nincs azokból a betegségekből járvány, amelyek ellen az oltás véd. De például a gyermekbénulás viszonylag gyakran előfordult Ukrajnában az utóbbi években, onnan továbbra is érkeznek a háború elől menekülők, tehát a fertőzés esetleges megjelenését tekintve nem a legnagyobb a biztonság, ezért is lenne fontos, hogy mihamarabb beszerezze az egészségügyi minisztérium a szükséges mennyiségű oltóanyagot – vélekedett Tar Gyöngyi.
Már a múlt hónapban sem volt oltóanyaguk a hexavalens vakcinából, a megyei népegészségügyi igazgatóságon sem tudták megmondani, hogy mikor lesz – érthető módon, hiszen nem ők a beszerzők, hanem az egészségügyi minisztérium –, így már jó ideje nem tudják az oltásnaptárnak megfelelően beoltani a csecsemőket – tájékoztatott a kialakult helyzetről Soós-Szabó Klára. A csíkszeredai háziorvos, illetve a háziorvosok szövetségének a megyei vezetője ugyanakkor rámutatott arra, hogy egy kisebb csúszás ugyan még áthidalható, tehát átütemezhetők az oltások, de ha 2-3 hónap alatt nem oldódik meg a probléma, elölről kell kezdeni az oltást azon csecsemők esetében is, akik már megkapták az alapoltást, az ugyanis addigra már elveszíti a hatékonyságát.
– fogalmazott a háziorvos.
Kellemetlen számukra, hogy a szülők vinnék kisbabáikat az immunizálásra, de el kell utasítsák őket, ugyanakkor a felelősség kérdését is hangsúlyozta Soós-Szabó Klára, mondván: azok a kórokozók, amelyek ellen az oltás véd, nem tűntek el. „Csak azért nincsenek járványok, mert az oltási lefedettség magas, de mihelyst ez csökken, megjelenhetnek járványok” – mondta, megjegyezve, nem kellene azt megvárni az oltóanyag-beszerzéssel egy ilyen helyzet kialakulását. A háziorvosi szövetség megyei vezetője ugyanakkor arra is rámutatott, hogy
„Ez a kanyaró miatt veszélyes, ugyanis a kanyaróban megbetegedők körében nagy az elhalálozási arány, mert a betegség nagyon legyengíti a baba immunrendszerét, s akkor jönnek a felülfertőződések. Ezért jelent nagy veszélyt” – magyarázta a háziorvos, arra is kitérve, hogy már egy hónapja nincs ROR-oltóanyaguk. „Óriási gond van, miközben amúgy is hatalmas logisztikai munkával jár az oltások megszervezése az alaphálózatban – minden szülővel egyeztetni, majd a rendelési programot is úgy szervezni, hogy ne találkozhasson egy egészséges csecsemő egy fertőző beteggel” – fogalmazott, megjegyezve, hogy az oltások átütemezése további többletmunkát ró majd rájuk.
Megerősítette a bosznia-hercegovinai állami bíróság a medjugorjei Mária-szobrok meggyalázásával és a Szent Jakab-templom szabadtéri oltárának felgyújtásával vádolt lengyel állampolgár elleni vádiratot. Akár húsz év börtönt is kaphat.
Az új árképzés és a hulladékgyűjtő-pontok tisztán tartásának átruházása miatt fogott össze tizenöt székelyudvarhelyi lakótársulás, amelyek vezetői petíciót fogalmaztak meg a Hargita Megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Társulás irányába.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök hétfőn kijelentette, hogy csaknem 16 hónappal ezelőtt egy súlyos pénzügyi és bizalmi válságba került ország vezetését vette át, utódjának azonban már egy olyan országot ad át, amely elindult a kilábalás útján.
Évente 60 ezer tonna szemét keletkezik Kovászna megyében: a megyei hulladékból 10 ezer tonna újrahasznosítható, további 10 ezer tonna pedig lebomló. Sepsiszentgyörgyön havi 24,5 lej, vidéken 14,8 lej a szemétszállítás díja fejenként.
A közösségi oldalak használatát a 14 éven aluli gyermekek számára megtiltó törvénytervezetet készül benyújtani a parlamentbe a Szociáldemokrata Párt (PSD) két Beszterce-Naszód megyei képviselője, Daniel Suciu és Bogdan Ivan.
Az esővíz-elvezető rendszer kiépítésének látott neki a kivitelező Gyergyószentmiklóson a Kossuth Lajos utcában. Ezt a munkafolyamatot le is zárnák még ebben az évben. A Gyilkos-tó úton pedig már a járdák építését készítik elő.
Hétfőn regisztrálták az idei hárommilliomodik utast a kolozsvári Avram Iancu nemzetközi repülőtéren, amely immár a negyedik egymást követő évben éri el ezt a küszöböt – közölték a légikikötő képviselői.
A következő költségvetés-kiigazításkor ki kell egészíteni a mezőgazdasági minisztérium költségvetését 1,2-1,5 milliárd lejjel, hogy az év végéig folyósítani lehessen a gazdáknak szánt nyolc támogatási program pénzösszegeit.
Az Európai Bizottság (EB) egyelőre nem szállította le Romániának a kiskérődzők pestise elleni vakcinákat, noha szeptember elején azt ígérte, hogy az oltóanyag rövid időn belül megérkezik – közölte hétfőn Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) vezetői hétfőn bejelentették, hogy frakcióik nem fogják megszavazni Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök kormányát, és nem is vesznek részt a miniszterjelöltek szakbizottsági meghallgatásán.
szóljon hozzá!