
Az országszerte kialakult oltóanyaghiány miatt a csecsemők nem kaphatnak meg időben egy fontos védőoltást
Fotó: Jakab Mónika
Egyre nagyobb problémát jelent az egészségügyi alapellátási rendszerben az, hogy hónapok óta hiánycikk a csecsemőknek beadandó hepatitis B, diftéria, tetanusz, szamárköhögés, gyermekbénulás, valamint a B típusú Haemophilus influenzae ellen védő kombinált oltóanyag. Olyan kisbabák is vannak, akik már az emlékeztető vakcinát kellene megkapják, miközben még az alapoltást sem tudták beadni nekik. A háziorvosi rendelők ugyanakkor a rózsahimlő, a mumpsz és a kanyaró elleni oltóanyagokból is kifogytak.
2022. november 17., 12:542022. november 17., 12:54
2022. november 17., 15:092022. november 17., 15:09
Már hetek, illetve hónapok óta nem kaphatják meg a csecsemők a hexavalens oltásként ismert, hepatitis B, diftéria, tetanusz, szamárköhögés, gyermekbénulás, valamint a B típusú Haemophilus influenzae ellen védő vakcinát, ugyanis országszerte elfogyott a védőoltás, így a szakminisztérium sem tud utánpótlást küldeni a vakcinából a megyei egészségügyi igazgatóságoknak. Amint arról augusztus végén írtunk, az ország számos megyéjében már korábban elfogyott az oltóanyag, és Hargita megyének ugyan volt elegendő vakcinája készleten, de több másik megyét is ki kellett segítsenek a meglévő mennyiségből, így nyár végére itt is hiány alakult ki. Augusztus végén több, Székelyudvarhely környékén praktizáló háziorvosoknak még tudott adni oltóanyagot a megyei népegészségügyi igazgatóság, aztán elfogyott a vakcina.

Az ország számos megyéjében már egy ideje elfogyott a csecsemőknek beadandó többkomponensű védőoltás, és most már Hargita megye is felkerült erre a listára.
A helyzet azóta tovább romlott. Már csak elvétve akadhat néhány háziorvosi rendelő a megyében, ahol van még egy-két adag kombinált oltóanyag – de arra már nyilván elő vannak jegyezve a csecsemők –, máshol viszont már az emlékeztető oltást kellene adják a kisbabáknak, miközben az alapoltást sem kapták meg az oltóanyaghiány miatt, legalábbis így értesült egy múlt héten lezajlott Hargita megyei orvoskonferencián – mondta el érdeklődésünkre Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság vezetője. Az intézmény ugyan korábban kapott egy minimális – a havi szükséglet tíz százalékának megfelelő – utánpótlást, de az még arra sem volt elég szeptemberben, hogy az elmaradt oltásokat pótolják.
A csecsemőket úgy vitték el a szülők a két hónapos korban történő oltásra, hogy azon csak a pneumococcus elleni védőoltást kapták meg, időközben sorra elérik a négy hónapos kort, és még mindig nem tudják beadni nekik a kombinált oltóanyagot, pedig már az emlékeztető oltást kellene kapják abból:
– fogalmazott a fokozódó oltóanyaghiány okozta problémákról a megyei egészségügyi szakhatóság vezetője.
A csecsemőknek normális esetben 2, 4, illetve 6 hónapos korban adják be a hepatitis B, diftéria, tetanusz, szamárköhögés, gyermekbénulás, valamint a B típusú Haemophilus influenzae elleni védőoltást. Az immunizálást át lehet ütemezni, ha belátható időn belül érkezik oltóanyag-utánpótlás, ez nem okoz gondot, ha nincs azokból a betegségekből járvány, amelyek ellen az oltás véd. De például a gyermekbénulás viszonylag gyakran előfordult Ukrajnában az utóbbi években, onnan továbbra is érkeznek a háború elől menekülők, tehát a fertőzés esetleges megjelenését tekintve nem a legnagyobb a biztonság, ezért is lenne fontos, hogy mihamarabb beszerezze az egészségügyi minisztérium a szükséges mennyiségű oltóanyagot – vélekedett Tar Gyöngyi.
Már a múlt hónapban sem volt oltóanyaguk a hexavalens vakcinából, a megyei népegészségügyi igazgatóságon sem tudták megmondani, hogy mikor lesz – érthető módon, hiszen nem ők a beszerzők, hanem az egészségügyi minisztérium –, így már jó ideje nem tudják az oltásnaptárnak megfelelően beoltani a csecsemőket – tájékoztatott a kialakult helyzetről Soós-Szabó Klára. A csíkszeredai háziorvos, illetve a háziorvosok szövetségének a megyei vezetője ugyanakkor rámutatott arra, hogy egy kisebb csúszás ugyan még áthidalható, tehát átütemezhetők az oltások, de ha 2-3 hónap alatt nem oldódik meg a probléma, elölről kell kezdeni az oltást azon csecsemők esetében is, akik már megkapták az alapoltást, az ugyanis addigra már elveszíti a hatékonyságát.
– fogalmazott a háziorvos.
Kellemetlen számukra, hogy a szülők vinnék kisbabáikat az immunizálásra, de el kell utasítsák őket, ugyanakkor a felelősség kérdését is hangsúlyozta Soós-Szabó Klára, mondván: azok a kórokozók, amelyek ellen az oltás véd, nem tűntek el. „Csak azért nincsenek járványok, mert az oltási lefedettség magas, de mihelyst ez csökken, megjelenhetnek járványok” – mondta, megjegyezve, nem kellene azt megvárni az oltóanyag-beszerzéssel egy ilyen helyzet kialakulását. A háziorvosi szövetség megyei vezetője ugyanakkor arra is rámutatott, hogy
„Ez a kanyaró miatt veszélyes, ugyanis a kanyaróban megbetegedők körében nagy az elhalálozási arány, mert a betegség nagyon legyengíti a baba immunrendszerét, s akkor jönnek a felülfertőződések. Ezért jelent nagy veszélyt” – magyarázta a háziorvos, arra is kitérve, hogy már egy hónapja nincs ROR-oltóanyaguk. „Óriási gond van, miközben amúgy is hatalmas logisztikai munkával jár az oltások megszervezése az alaphálózatban – minden szülővel egyeztetni, majd a rendelési programot is úgy szervezni, hogy ne találkozhasson egy egészséges csecsemő egy fertőző beteggel” – fogalmazott, megjegyezve, hogy az oltások átütemezése további többletmunkát ró majd rájuk.
Romániában vannak olyan megyék, ahol minden harmadik aktív munkaszerződés minimálbérre szól – jelentette ki szerdán az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) elnöke.
Két tonna törvénytelenül árusított pirotechnikai eszközt kobozott el a Maros megyei rendőrség tavaly, idén is fokozott ellenőrzéseket tart. Fontos változás, hogy 16 év felett már legálisan használhatók az alacsony kockázatú pirotechnikai eszközök.
Elhunyt Balázs Péter Kossuth-díjas színművész, a szolnoki Szigligeti Színház korábbi igazgatója – közölte az intézmény közösségi oldalán szerdán.
Idén októberben is negatív volt a természetes szaporulat Romániában (-7081 fő), a halálozások száma az 1,5-szöröse volt az élve születésekének – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közzétett adataiból.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán az AUR beadványát és alkotmányosnak ítélte a második deficitcsökkentő csomag részét képező adóügyi intézkedésekre vonatkozó törvénytervezetet, amely egyebek mellett a helyi adók emelését is előírja.
Az ukrajnai konfliktus kezdete óta 4534 ukrán állampolgár kért menedékjogot a román államtól.
Majdnem tízmillió lej összértékben igényeltek fűtéstámogatást a fával fűtő, alacsony jövedelemből élők Hargita megyében. A fűtéspótlékot igénylők száma csökken a múlt évhez képest, de ennek az oka még nem teljesen ismert.
Nicușor Dan államelnök kedden kijelentette, hogy Románia jelentős összegeket fog beruházni a védelembe, de nem egyszerű felvásárlóként.
A román-francia kapcsolatok nem szokványos kétoldalú kapcsolatok; hosszú közös történelmünk és nagyon stabil jövőnk van – jelentette ki Nicușor Dan az Emmanuel Macron francia elnökkel tartott találkozója utáni párizsi sajtótájékoztatóján.
szóljon hozzá!