Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:00

Csökkentik a torlódást a városközponti parkoló környékén

20:56

Három piros lap és gólzápor – látványos meccsen győzött a sepsiszentgyörgyi futsalcsapat

19:55

Lehet már alkudozni a fenyőfára a marosvásárhelyi nagypiacon

19:53

Meg sem kellett izzadnia a VSK Székelyudvarhelynek, hogy megszerezze a diadalt

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Elhunyt a Hargita Megyei Mentőszolgálat csíkszeredai főasszisztense

„Nekihajtok az első szembejövő autónak” – külföldön fogták el a szándékosan balesetet okozó román férfit

Rakétaként repült át a körforgalmon és még két autón egy másik jármű – videó

Aggódó családja keresi a Székelyudvarhelyről eltűnt nőt

Gigantikus szabadidőközpont épül: bemutatták a DraculaLand terveit

Tehetetlenek Csíkszeredában a gazda nélkül kószáló lovak ügyében

Azahriah is fellép a 2026-os Vibe Fesztiválon

Tusnádon nem ülnek fel a focihuligánok provokációjának

Gigantikus szabadidőközpont épül: bemutatták a DraculaLand terveit

Módosító rendelet: nem szabad túlterhelni a diákokat a házi feladatokkal

Olaszul is köszöntötték Petőfit születésének évfordulóján

Hunyadi László, a Petőfi szobor alkotója

Fotó: Náznán B. Olga

A szicíliai városban, Notoban élt és alkotott, illetve ott nyugszik Giuseppe Cassone költő, aki olasz nyelvre fordította Petőfi Sándor összes versét. Az ő fordításában hangzott el január 1-én, Petőfi születésnapján, a marosvásárhelyi szobra előtt az Egy gondolat bánt engemet című költemény olaszul. A verset a szobrot alkotó művész, Hunyadi László, Notoban élő unokája, Chiara Civello Zsófia adta elő.

Antal Erika

2019. január 01., 16:492019. január 01., 16:49

Az Erdélyi Közművelődési Egyesület (EMKE) Maros megyei szervezete az idén is megtartotta a költő egészalakos szobránál a szokásos január 1-ei megemlékezést. Kilyén Ilka, az EMKE megyei elnöke Illyés Gyula Petőfi-monográfiájának Bevezetőjéből olvasott fel részletet. „A nagy költők nem váratlanul szólalnak meg, nem derült égből, mint az isteni kinyilatkoztatások.

A népek életében messze visszamenőleg meg lehet állapítani, mikor estek vajúdásba, hogy megszüljék a rendkívüli fiút. A nemzet, a nagy család előre készülődik az eseményre”

– idézi a műből a Petőfi megszületését megelőző események hangulatát, részletezve, hogy milyen „izgalomban élt a nemzeti újjászületés hajnalán Magyarország. Az izgalom oka, mint mindig, most is az, meg tud-e újulni ez az ország? A népek újkori nagy versenyében megállja-e helyét? Lesz-e egyáltalában magyarság, a nagy múlt után a jövő nem a halált tartogatja-e az ő számára? Hisz voltaképpen csak most kezd magához térni a csaknem négyszáz esztendős rettentő erőfeszítés után, amellyel az Európára rontó törököt föltartotta, végül szinte a saját testén, a földön hemperegve vele, de még ott is úgy szorítva, hogy tovább ne eressze, bármibe kerüljön is” – olvasta Kilyén Ilka színművész, az esemény szervezője és műsorvezetője Illyés Gyula szavait.

Petőfi Sándor egész alakos szobra Marosvásárhelyen. Idén is tiszteletüket tették előtte

Fotó: Náznán B. Olga

A 196 évvel ezelőtt született Petőfi Sándor Egy gondolat bánt engemet című versét Chiara Civello Zsófia mondta el ezt követően olaszul.

A 19. században élő szicíliai Giuseppe Cassone, aki 24 évesen napszúrást kapott és ennek következményeként majdnem teljes mértékben mozgásképtelen lett. Szüleivel, testvéreivel élt, ők segítették a továbbiakban. Ő pedig nyelvek tanulásának (latinul, magyarul, franciául, németül, oroszul tanult meg), fordításoknak és Petőfinek szentelte életét.

Chiara Civello Zsófia olaszul mondta el Petőfi Egy gondolat bánt engemet című versét

Fotó: Náznán B. Olga

Petőfi olasz nyelvű megszólaltatása után Baricz Lajos marosszentgyörgyi katolikus plébános mondott áldást, illetve szavalta el saját, erre az alkalomra írt szonttejét, illetve egy korábbi versét, amelyet a marosszentgyörgyi Petőfi-szobor avatójára írt.

Az esemény Petőfi-dalokkal, illetve a magyar és székely himnusz eléneklésével, koszorúzással ért véget.