Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

23:49

Találkozások, közös élmények, emlékezetes pillanatok Tusványoson

23:26

Hatot vágott Luxemburgban, fél lábbal már a következő körben van az ETO FC

21:18

Kadicsfalván és Szombatfalván járnak a medvék

21:15

Kerékpározó gyereket ütöttek el Marosvásárhelyen

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Amikor már semmilyen összefogás nem segíthet...

Holtan találtak egy nőt csíkszeredai lakásában

Agyonszúrták a Málnáson holtan talált fiatal férfit

Súlyosan beteg fiatal lány családjának szeretnének segíteni

Ötéves kislány halt meg a dél-erdélyi autópályán történt balesetben – frissítve

Sulyok Tamás aláírta a megbízatását megszüntető alaptörvény-módosítást – videóval

Fogyóban Hargita megye: tízezrekkel lehetünk kevesebben két évtized múlva

Tizenhat évre csökkentené a választási korhatárt Magyar Péter

Egyértelmű és elgondolkodtató eredmény a Drakula Park-névszavazásról

Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, a BYD-hoz megy dolgozni

Olaszul is köszöntötték Petőfit születésének évfordulóján

Hunyadi László, a Petőfi szobor alkotója

Fotó: Náznán B. Olga

A szicíliai városban, Notoban élt és alkotott, illetve ott nyugszik Giuseppe Cassone költő, aki olasz nyelvre fordította Petőfi Sándor összes versét. Az ő fordításában hangzott el január 1-én, Petőfi születésnapján, a marosvásárhelyi szobra előtt az Egy gondolat bánt engemet című költemény olaszul. A verset a szobrot alkotó művész, Hunyadi László, Notoban élő unokája, Chiara Civello Zsófia adta elő.

Antal Erika

2019. január 01., 16:492019. január 01., 16:49

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Az Erdélyi Közművelődési Egyesület (EMKE) Maros megyei szervezete az idén is megtartotta a költő egészalakos szobránál a szokásos január 1-ei megemlékezést. Kilyén Ilka, az EMKE megyei elnöke Illyés Gyula Petőfi-monográfiájának Bevezetőjéből olvasott fel részletet. „A nagy költők nem váratlanul szólalnak meg, nem derült égből, mint az isteni kinyilatkoztatások.

A népek életében messze visszamenőleg meg lehet állapítani, mikor estek vajúdásba, hogy megszüljék a rendkívüli fiút. A nemzet, a nagy család előre készülődik az eseményre”

– idézi a műből a Petőfi megszületését megelőző események hangulatát, részletezve, hogy milyen „izgalomban élt a nemzeti újjászületés hajnalán Magyarország. Az izgalom oka, mint mindig, most is az, meg tud-e újulni ez az ország? A népek újkori nagy versenyében megállja-e helyét? Lesz-e egyáltalában magyarság, a nagy múlt után a jövő nem a halált tartogatja-e az ő számára? Hisz voltaképpen csak most kezd magához térni a csaknem négyszáz esztendős rettentő erőfeszítés után, amellyel az Európára rontó törököt föltartotta, végül szinte a saját testén, a földön hemperegve vele, de még ott is úgy szorítva, hogy tovább ne eressze, bármibe kerüljön is” – olvasta Kilyén Ilka színművész, az esemény szervezője és műsorvezetője Illyés Gyula szavait.

Petőfi Sándor egész alakos szobra Marosvásárhelyen. Idén is tiszteletüket tették előtte

Fotó: Náznán B. Olga

A 196 évvel ezelőtt született Petőfi Sándor Egy gondolat bánt engemet című versét Chiara Civello Zsófia mondta el ezt követően olaszul.

A 19. században élő szicíliai Giuseppe Cassone, aki 24 évesen napszúrást kapott és ennek következményeként majdnem teljes mértékben mozgásképtelen lett. Szüleivel, testvéreivel élt, ők segítették a továbbiakban. Ő pedig nyelvek tanulásának (latinul, magyarul, franciául, németül, oroszul tanult meg), fordításoknak és Petőfinek szentelte életét.

Chiara Civello Zsófia olaszul mondta el Petőfi Egy gondolat bánt engemet című versét

Fotó: Náznán B. Olga

Petőfi olasz nyelvű megszólaltatása után Baricz Lajos marosszentgyörgyi katolikus plébános mondott áldást, illetve szavalta el saját, erre az alkalomra írt szonttejét, illetve egy korábbi versét, amelyet a marosszentgyörgyi Petőfi-szobor avatójára írt.

Az esemény Petőfi-dalokkal, illetve a magyar és székely himnusz eléneklésével, koszorúzással ért véget.