Hirdetés
Hirdetés

Nyolcvan éve gyilkoltak a Maniu-gárdisták Csíkszentdomokoson

•  Fotó: Pinti Attila

Fotó: Pinti Attila

Felcsíkon Csíkszentdomokos fekete vasárnapjaként tartják számon 1944. október 8-át. Pontosan nyolcvan esztendővel ezelőtt a Maniu-gárdisták egy csoportja betört Csíkszentdomokosra és tizenegy ártatlan embert ölt meg a temető alatti Gábor-kertben.

Dobos László

2024. október 08., 20:182024. október 08., 20:18

2024. október 08., 20:562024. október 08., 20:56

A második világháború utolsó évében történtekről a kommunista rendszerben nem szabadott nyíltan beszélni, az 1989-es változások után azonban Csíkszentdomokoson minden évben megemlékezést tartanak a tragédia helyszínén.

A történészek szerint a második világháború után visszarendezkedő román hatalmat képviselő Maniu-gárdisták súlyos atrocitásokat követtek el, főleg Szárazajtán és Csíkszentdomokoson. 1944 őszén kb. 200 személyből álló „voluntár” jelent meg Székelyföldön Olteanu Gavril vezetésével, karjukon piros-sárga-kék szalagot viseltek.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Csíkszentdomokosra október 7-én, szombaton érkeztek, zenebonával, muzsikaszóval, lovas szekereken szállítva a felcsíki falvakból összerabolt holmit.

Az eredetileg román önkéntes félkatonai szervezet tagjai partizánvadászat és az elrejtett fegyverek összegyűjtése céljával indultak Csíkországba, de valódi indokuk a magyar lakosság megfélemlítése és az 1940–1944 közötti „kicsi magyar világ” miatti bosszúállás volt.

Csíkszentdomokoson megfélemlítették a lakosságot, átkutattak minden portát, kifosztottak sok családot. Ahol magyar katonai felszerelést kaptak – elég volt egy teherautó belső gumija vagy egy fából készült leventepuska –, összeszedték a felelősöket, és elhurcolták őket kortól és nemtől függetlenül.

A bűnösnek vélt 11 személyt másnap, október 8-án, vasárnap beterelték a temető melletti Gábor-kertbe, ahol a gárdisták vezetője, Olteanu Gavril halálra ítélte őket és sortűzzel kivégeztette az ártatlan embereket.

A kényszerrel összeterelt nézők közül néhányat arra kényszerítettek, hogy egy sekély sírt ássanak, amelyben alig fért el a 11 holttest.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

A második világégés után a román hatalom szerette volna eltüntetni a gaztett bizonyítékait, javasolták a kivégzettek külön, a családi sírboltokba történő újratemetését, ám a hozzátartozók úgy döntöttek, hogy a mártírok maradjanak a kivégzés helyén. A kommunizmusban még halottak napján is tilos volt a megemlékezés.

Hirdetés

Ferenczes István költő Székely apokalipszis címmel dokumentumriportokat tartalmazó kötetet írt az eseményekről, ő mesélte, hogy az 1970-es években a Csíkszentdomokoson szolgáló Márton Mózes esperes nem hagyta veszni az elhunytak emlékét, az áldozatok családtagjaival együtt egy vaskeresztet és kerítést állíttatott a közös sírra, melyre ráírták a kivégzés dátumát és a meggyilkoltak nevét.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

A tragikus esemény 50. évfordulóján, 1994-ben a kert melletti dombra egy új, csonka keresztes emlékmű került, egy mementó, örök jeléül az áldozatok emlékének.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

A 11 mártír neve: Albert Péter (31 éves), Bács Anna (39 éves), Biró Lajos (54 éves), György Ágnes (84 éves), Kedves Ferenc (29 éves), Kósa János (31 éves), Kurkó József (27 éves), Szakács Antal (52 éves), Szakács Imre (18 éves), Timár Sándor (19 éves) és Zsók Lajos (32 éves). „Bűnük” az volt, hogy kertjükben, pincéjükben vagy a közeli farakásban géppuskát, leventepuskát, használhatatlan gumikereket vagy katonaruhát találtak, de volt akit azért végzetek ki, mert a lábán kincstári bakancs volt.

Idén az előző évekhez hasonlóan zajlott a megemlékezés, délután a Gábor-kerti emlékműhöz vonultak a megemlékezők – akik között ezúttal is ott voltak a helyi iskolások –, ahol gyászszertartás zajlott, majd elhelyezték a kegyelet koszorúit.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

A megemlékezők onnan a csíkszentdomokosi plébániatemplomba vonultak, ahol Forró Csaba Roland lelkész celebrálta a gyászmisét. Az akkori atrocitásokat gyermekként átélők közül már senki sem él, az utókor azonban nem felejt, a gyászmisére mindenki fekete ruhában érkezett.

Vasárnap lesz a pásztorbükki búcsú

Szomorú emlékhely a Csíkszentdomokoshoz tartozó Pásztorbükk. 1599. november 3-án itt gyilkolták meg a Báthori András (egyes források szerint Endre) erdélyi fejedelmet, bíborost, aki a Nagyszeben melletti sellenberki vesztes csatát követően Lengyelország felé menekült. A gyilkosságot Nagy Kristály András és Ördög Balázs követte el, akik a fejedelem fejét Gyulafehérvárra, Mihály vajda elé vitték. A hír hallatán VII. Kelemen pápa átokkal sújtotta Csíkszentdomokost és Felcsíkot, száznapos böjtöt rendelt el a bíboros-fejedelem meggyilkolásáért.

Pásztorbükk vezeklő búcsújáró hellyé vált, a gyilkosság helyét emlékhelyet kereszt jelöli, amelyet 1816-ban állítottak. Ugyanott, 2012-ben kápolnát építettek a szentdomokosiak. Bár november 3-án ölték meg a fejedelmet, Felcsík népe minden október második vasárnapján emlékezik meg a szomorú eseményről. Pásztorbükk a Balánbányára vezető útról jobbra letérve, a Szabó-patak völgyén közelíthető meg. Az idei vezeklésre és búcsúra vasárnap, október 13-án kerül sor, a szentmise 13 órakor kezdődik.

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 28., kedd

Medveexport: először költöztetnek külföldre nagyvadakat Romániából

Romániából először telepítenek medvéket külföldre, egy franciaországi állatparkba. A négy nagyvadat a zernyesti medverezervátumból viszik át nemzetközi együttműködésben – írta kedden az MTI a rezervátumot működtető egyesület közlése alapján.

Medveexport: először költöztetnek külföldre nagyvadakat Romániából
Hirdetés
2026. július 28., kedd

Romániai tűzoltók is küzdenek a dél-franciaországi erdőtüzekkel

A dél-franciaországi Var megyében, Pontevès térségében segítik a növényzet- és erdőtüzek megfékezését a romániai tűzoltók.

Romániai tűzoltók is küzdenek a dél-franciaországi erdőtüzekkel
2026. július 28., kedd

Román–ukrán megállapodás: Erdélyben fognak katonai drónokat gyártani

Katonai drónok közös romániai gyártásában állapodott meg az Oves Enterprise romániai vállalat az Edrone ukrajnai dróngyártóval.

Román–ukrán megállapodás: Erdélyben fognak katonai drónokat gyártani
2026. július 28., kedd

Kritikusan alacsony a Duna vízállása, leállítják a cernavodai atomerőmű egyik reaktorát

A Duna példátlanul alacsony vízállása miatt kedden 11 órakor ellenőrzött módon leállítják és leválasztják az országos energiarendszerről a cernavodai atomerőmű 1-es reaktorát – jelentette be hétfő este a Nuclearelectrica.

Kritikusan alacsony a Duna vízállása, leállítják a cernavodai atomerőmű egyik reaktorát
Hirdetés
2026. július 28., kedd

Mélypont a munkakonfliktusban: elkezdődött az általános sztrájk az egészségügyben

Kedden kirobbant az elmúlt tíz év első általános, azaz munkabeszüntetéssel járó sztrájkja az egészségügyi rendszerben. A székelyföldi kórházakban arról érdeklődtünk, hogy milyen hatással van az egységek működésére és a betegellátásra a tiltakozás.

Mélypont a munkakonfliktusban: elkezdődött az általános sztrájk az egészségügyben
2026. július 28., kedd

Kelemen Hunor világosan fogalmazott az oktatásban dolgozók jövedelméről

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az oktatásban és egészségügyben dolgozók fizetésével kapcsolatos jelentős nézeteltérések miatt a következő két hétben nincs reális esély a közalkalmazotti bértörvény tervezetének elfogadására.

Kelemen Hunor világosan fogalmazott az oktatásban dolgozók jövedelméről
Hirdetés
2026. július 28., kedd

Ismét 10 lej fölé ugrott a gázolaj ára

Ismét a tízlejes lélektani határ fölé ugrott a gázolaj literenkénti ára a Lukoil hálózatában, miután az orosz vállalat hétfőn jelentősen emelte az árait. A többi piaci szereplőnél egyelőre pár banival 10 lej alatt maradt az ár.

Ismét 10 lej fölé ugrott a gázolaj ára
2026. július 28., kedd

Kelemen Hunor: már az első légtérsértő drónokat le kellett volna lőni

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfő este kijelentette, hogy a Románia légterébe behatoló drónokat már az első ilyen incidensek alkalmával le kellett volna lőni.

Kelemen Hunor: már az első légtérsértő drónokat le kellett volna lőni
2026. július 27., hétfő

Reagált a bukaresti orosz nagykövet a Románia légterébe behatoló orosz drónok ügyében

Oroszország soha nem küldött és jelenleg sem küld harci drónokat romániai célpontok ellen, az ezzel kapcsolatos találgatások pedig teljesen alaptalanok – közölte hétfőn Oroszország bukaresti nagykövetsége.

Reagált a bukaresti orosz nagykövet a Románia légterébe behatoló orosz drónok ügyében
Hirdetés