
Fotó: Pinti Attila
Felcsíkon Csíkszentdomokos fekete vasárnapjaként tartják számon 1944. október 8-át. Pontosan nyolcvan esztendővel ezelőtt a Maniu-gárdisták egy csoportja betört Csíkszentdomokosra és tizenegy ártatlan embert ölt meg a temető alatti Gábor-kertben.
2024. október 08., 20:182024. október 08., 20:18
2024. október 08., 20:562024. október 08., 20:56
A második világháború utolsó évében történtekről a kommunista rendszerben nem szabadott nyíltan beszélni, az 1989-es változások után azonban Csíkszentdomokoson minden évben megemlékezést tartanak a tragédia helyszínén.
A történészek szerint a második világháború után visszarendezkedő román hatalmat képviselő Maniu-gárdisták súlyos atrocitásokat követtek el, főleg Szárazajtán és Csíkszentdomokoson. 1944 őszén kb. 200 személyből álló „voluntár” jelent meg Székelyföldön Olteanu Gavril vezetésével, karjukon piros-sárga-kék szalagot viseltek.
Fotó: Pinti Attila
Csíkszentdomokosra október 7-én, szombaton érkeztek, zenebonával, muzsikaszóval, lovas szekereken szállítva a felcsíki falvakból összerabolt holmit.
Csíkszentdomokoson megfélemlítették a lakosságot, átkutattak minden portát, kifosztottak sok családot. Ahol magyar katonai felszerelést kaptak – elég volt egy teherautó belső gumija vagy egy fából készült leventepuska –, összeszedték a felelősöket, és elhurcolták őket kortól és nemtől függetlenül.
A kényszerrel összeterelt nézők közül néhányat arra kényszerítettek, hogy egy sekély sírt ássanak, amelyben alig fért el a 11 holttest.
Fotó: Pinti Attila
A második világégés után a román hatalom szerette volna eltüntetni a gaztett bizonyítékait, javasolták a kivégzettek külön, a családi sírboltokba történő újratemetését, ám a hozzátartozók úgy döntöttek, hogy a mártírok maradjanak a kivégzés helyén. A kommunizmusban még halottak napján is tilos volt a megemlékezés.
Ferenczes István költő Székely apokalipszis címmel dokumentumriportokat tartalmazó kötetet írt az eseményekről, ő mesélte, hogy az 1970-es években a Csíkszentdomokoson szolgáló Márton Mózes esperes nem hagyta veszni az elhunytak emlékét, az áldozatok családtagjaival együtt egy vaskeresztet és kerítést állíttatott a közös sírra, melyre ráírták a kivégzés dátumát és a meggyilkoltak nevét.
Fotó: Pinti Attila
A tragikus esemény 50. évfordulóján, 1994-ben a kert melletti dombra egy új, csonka keresztes emlékmű került, egy mementó, örök jeléül az áldozatok emlékének.
Fotó: Pinti Attila
A 11 mártír neve: Albert Péter (31 éves), Bács Anna (39 éves), Biró Lajos (54 éves), György Ágnes (84 éves), Kedves Ferenc (29 éves), Kósa János (31 éves), Kurkó József (27 éves), Szakács Antal (52 éves), Szakács Imre (18 éves), Timár Sándor (19 éves) és Zsók Lajos (32 éves). „Bűnük” az volt, hogy kertjükben, pincéjükben vagy a közeli farakásban géppuskát, leventepuskát, használhatatlan gumikereket vagy katonaruhát találtak, de volt akit azért végzetek ki, mert a lábán kincstári bakancs volt.
Idén az előző évekhez hasonlóan zajlott a megemlékezés, délután a Gábor-kerti emlékműhöz vonultak a megemlékezők – akik között ezúttal is ott voltak a helyi iskolások –, ahol gyászszertartás zajlott, majd elhelyezték a kegyelet koszorúit.
Fotó: Pinti Attila
A megemlékezők onnan a csíkszentdomokosi plébániatemplomba vonultak, ahol Forró Csaba Roland lelkész celebrálta a gyászmisét. Az akkori atrocitásokat gyermekként átélők közül már senki sem él, az utókor azonban nem felejt, a gyászmisére mindenki fekete ruhában érkezett.
Szomorú emlékhely a Csíkszentdomokoshoz tartozó Pásztorbükk. 1599. november 3-án itt gyilkolták meg a Báthori András (egyes források szerint Endre) erdélyi fejedelmet, bíborost, aki a Nagyszeben melletti sellenberki vesztes csatát követően Lengyelország felé menekült. A gyilkosságot Nagy Kristály András és Ördög Balázs követte el, akik a fejedelem fejét Gyulafehérvárra, Mihály vajda elé vitték. A hír hallatán VII. Kelemen pápa átokkal sújtotta Csíkszentdomokost és Felcsíkot, száznapos böjtöt rendelt el a bíboros-fejedelem meggyilkolásáért.
Pásztorbükk vezeklő búcsújáró hellyé vált, a gyilkosság helyét emlékhelyet kereszt jelöli, amelyet 1816-ban állítottak. Ugyanott, 2012-ben kápolnát építettek a szentdomokosiak. Bár november 3-án ölték meg a fejedelmet, Felcsík népe minden október második vasárnapján emlékezik meg a szomorú eseményről. Pásztorbükk a Balánbányára vezető útról jobbra letérve, a Szabó-patak völgyén közelíthető meg. Az idei vezeklésre és búcsúra vasárnap, október 13-án kerül sor, a szentmise 13 órakor kezdődik.
Advent első vasárnapján kis és nagy közösségekben, a városok és falvak közterein is meggyújtják a koszorú első gyertyáját, jelezve, hogy elkezdődött a karácsony fele vezető út.
Egy mezősályi halastóba esett, és az iszapba ragadt egy férfi szombaton este.
Leszakította a villanyvezetéket és egy autóra esett egy fa szombaton este Marosvásárhelyen.
Szombaton egy LPG-t (autógázat) szállító tartálykocsi borult árokba a 26-os országúton, Vaslui megyében.
A Barót és Köpec között álló, több száz éves szil Erdővidék egyik büszkesége. A díjnyertes famatuzsálem két ágát már elveszítette, egyetlen megmaradt ága viszont egészséges, remélhetőleg még hosszú évtizedekig gyönyörködhetnek benne a látogatók.
Az év első tíz hónapjában több mint 380 bűntetőeljárást indítottak cigaretta- és dohánycsempészet miatt, a rendőrök több mint 139 millió szál cigarettát és három tonna dohányt foglaltak le az akciók során.
Elsőfokú (sárga) árvízkészültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) az ország 13 megyéjében.
A hosszúhétvége kapcsán a katasztrófavédelem felhívja a figyelmet a szállások tűzbiztonsági szabályainak betartására, az evakuációs útvonalak ismeretére és a nyílt láng felelősségteljes használatára.
Jelentős mennyiségű csapadékra adott ki szombaton elsőfokú (sárga jelzésű) figyelmeztetést az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM), köztük Kovászna megye hegyvidéki területeire is.
Továbbra is nagy erőkkel keresik a Bucsecs-hegységben eltűnt fiatal férfit, aki vasárnap adott utoljára hírt magáról. Családja kérésére a fotóját is megosztották.
1 hozzászólás