Nyolcmillió lej hiányzik a gyergyószentmiklósi tömbházak felújításához

Ahhoz képest, hogy hány lakót érintene a tömbházfelújítás program, viszonylag kevesen, mintegy 200-an vettek részt kedden este a gyergyószentmiklósi művelődési házban lezajlott lakossági fórumon, amelyet azért kezdeményezett a polgármester, hogy tájékoztassa az embereket az eddig történtekről, és hogy milyen kilátások várhatók. 

Mint elhangzott, 29 tömbház felújítására írt alá finanszírozási szerződést a város önkormányzata 2019 elején, összesen 35 millió lej értékben.

Ebből 60 százalékot fedeznek uniós forrásokból, azaz 19 milliót, a város 15 százalékkal járul hozzá, azaz 6,5 millióval, míg a lakóknak 25 százaléknyi önrészt kell előteremteniük.

Egy átlagos, 50 négyzetméter alapterületű lakás esetében 8500 lejt jelent a finanszírozás, ha a lakók csak az alapvető munkálatokat igénylik (falak és tető hőszigetelése, nyílászárók cseréje) és ehhez 2800 lejjel kell hozzájárulniuk.

Ha más fejlesztéseket is szeretnének, (vízszintes elosztású fűtésrendszer, vezetékek cseréje stb.), akkor erre az 50 négyzetméteres lakásra akár 14 ezer lejes támogatás is juthat, amihez a tulajdonosnak 4600 lejt kell hozzátennie.

Ezek a számok persze nem vehetők általánosnak, hiszen minden tömbház, és minden lakás más és más adottságokkal rendelkezik, így a költségek is eltérnek.

Ezekkel az értékekkel kötött finanszírozási szerződést az önkormányzat és ki is írták a közbeszerzést. Azt remélték, és azt ígérték, hogy májusban már elindul a munka, és mostanra már látványos haladást lehetne tapasztalni. Csakhogy ilyen áron senki nem vállalta a munkát.

A probléma onnan adódik, hogy a Gyergyószentmiklós önkormányzata által összeállított nyertes pályázat azokkal a költségekkel számol, amelyek az iratcsomó benyújtásakor érvényesek voltak.

Csakhogy ezek a költségek alaposan megváltoztak, főként amiatt, hogy a kormány döntése miatt idén januártól lényegesen megemelkedtek a bérek az építőiparban.

Miután így a cégek nem tolongtak a munkáért, készült egy szakértői felmérés, amely szerint az eredeti összeget mintegy 22 százalékkal kellene megnövelni. Csakhogy a pályázatokat kiíró és elbíráló szerv, a Központi Fejlesztési Régió erre nem hajlandó.

A különbözetet jelentő 7,85 millió lejt pedig nincs honnan előteremtenie a város önkormányzatának

– jelentette ki Gyergyószentmiklós polgármestere, és az sem egy reális megoldási lehetőség, hogy ezt a lakók vállalják át. A példaként említett, átlagos 50 négyzetméteres lakás esetében 5800 lejre nőne a tulajdonos terhe akkor, ha az alap fejlesztéseket kérné. Ez tehát nem járható út.

A kialakult helyzetben sokan elveszítették a bizalmukat abban, hogy ez a beruházás megvalósul valaha. Nagy Zoltán arra kéri az embereket, hogy ne adják fel, ne mondjanak le a támogatási összegekről. Javaslatára

egy beadványt fogalmaznak meg az érintett 1430 lakástulajdonos aláírásával, és ezzel fordulnak a frissen hivatalba lépett Orban kormányhoz, segítséget kérve a helyzet megoldásához.

Erre azért látnak reményt, mert az új kabinet programjában szerepel, hogy fontos beruházásoknál, indokolt esetben átvállalják az önrészt – tájékoztatta Nagy Zoltán a lakókat.

Egy másik lehetséges megoldás lenne a polgármester szerint, ha a Központi Fejlesztési Régió újra kiírná a pályázatát, amire újra jelentkezne a város, immár az aktualizált értékek szerint, és annak alapján történne meg a felújítás. A kételkedőket azzal próbálta nyugtatni, hogy ne veszítsék a hitüket, Romániában „normálisnak” mondható, hogy egy beruházás kivitelezése a szerződéskötéstől számítva több év múlva tud megvalósulni, és akár 5 alkalommal is ki kell írni egy közbeszerzést, mire eredménye lesz.

A polgármester érveivel, gondolataival senki nem szállt vitába, sőt a jelenlévők nagy többsége kézfelemeléssel jelezte, hogy nem mondanának le a projekt folytatásáról, adnának egy esélyt az új kormánynak. Azonban, amint a hozzászólásokból kiderült,

a lakóknak egymás közt léteznek konfliktusaik, és ezért vannak olyanok, akik még a tulajdonosi szövetségekből is kiszállnának, követelik vissza az eddig befizetett hozzájárulásaikat.

Az egyik társulás vezetését egyenesen hűtlen kezeléssel, hamis nyugták kiállításával is megvádolta egy felszólaló, amelyet az érintett szövetség jogásza visszautasított, és más társulások illetékesei is rágalmazásnak nevezték az elhangzott vádakat. Az is elhangzott, hogy a szövetségek eldöntötték:

a felújítási projekthez eddig befizetett önrészt semmiképp nem adják vissza senkinek, és ha valami miatt mégsem valósulna meg a munkálat, akkor is a tömbházak javítására fogják költeni a pénzt.

A polgármester többször hangsúlyozta, hogy a hatályos törvények szerint a szövetségek tagjainak többsége által meghozott határozatok azokra a tagokra is érvényesek, akik ezzel nem értenek egyet. Ez alól is vannak azonban kivételek. Amint elhangzott: egy másik tulajdonosi társulás vezetője sorozatos fenyegetések miatt kénytelen volt úgy dönteni, hogy visszaadja a pénzt azoknak, akik ezt követelték tőle.