Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

20:56

Szilveszterkor a székelyföldiek is megkérik a szállások árát, de mit kínálnak cserébe?

20:47

Újra felhasználják Marosvásárhely régi köztéri gránitköveit

20:32

A kovásznai unitáriusok évszázados álma valósulhat meg

20:30

Székelykeresztúron meccselnek a női kézilabdázók

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Elhunyt a székelyudvarhelyi földrajztanár, akinek felépüléséért sokan összefogtak

Megszálltak a rendőrök egy Maros megyei községet

Képeken a hétfő reggeli iskolabusz-baleset

Élelem nélkül, embertelen körülmények között dolgoztattak Kovászna megyeieket Magyarországon

Csíkszeredai szórakozóhelyeken, üzletekben és az utakon is razziáztak a rendőrök

A bíróság sem tartja törvénysértésnek a fakeresztek elhelyezését az úzvölgyi haditemetőben

Elkezdték telepíteni a digitális hulladékgyűjtőpontokat Csíkszeredában

Nem aprózták el: rögtön huszonöt százalékkal drágítottak a csíkszeredai taxisok

A soron következő három vasárnap fontosságáról

Az FK Csíkszereda női labdarúgóival is találkozott Szijjártó Péter miniszter

Nyergestető: kapocs magyar és magyar között

Fotó: Gábos Albin

Ha 169 éve a nyergestetői csatában résztvevő székelyek nem hozták volna meg áldozatukat, ma nem lenne mire emlékezni, nem lenne egy olyan összetartó kapocs magyar és magyar között, ami közel 170 év után is visszahozza őket erre a földre, ehhez az emlékműhöz – mutatott rá szombaton elmondott nyergestetői beszédében Potápi Árpád János magyarországi nemzetpolitikáért felelős államtitkár.

Szabó Kamilla-Mária

2018. július 28., 19:432018. július 28., 19:43

Több mint százan gyűltek össze szombaton délután Nyergestetőn, hogy részt vegyenek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik utolsó helyszínén 169 éve zajlott csatára való megemlékezésen. Az esemény első mozzanataként átadták az elmúlt hetekben a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával felújított nyergestetői parkolót, amelynek emléktábláját Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár Csíkkozmás polgármesterével közösen leplezte le.

Él az összefogás

Ezt követően Szántó László polgármester köszöntötte az egybegyűlteket, beszédében hangsúlyozta, hogy Nyergestető a kitartás, a meg nem alkuvás, az összefogás és a megmaradás üzenetét közvetíti. S ahogy 169 évvel korábban, úgy most is vannak viharos idők, amelyek bizonytalanságot, elkeseredést okoznak, de őseink, még ha vesztettek is, mégis győztes csatát vívtak. Győztes csatát, mivel leszármazottaik azóta is megmaradtak magyarnak – fogalmazott a községvezető.

Fotó: Gábos Albin

Majd felvetette a kérdést, hogy az elmúlt évtizedekben a magyar közösségek vezetőit miért és hogyan hurcolhatták, illetve hurcolhatják meg még mindig. S mivel erre, meglátása szerint, nincs ésszerű magyarázat, így inkább arra a felvetésre válaszolt, hogy ebben a helyzetben mi is a teendő, hogy továbbra is megmaradhassanak magyarnak.

„Nyergestető üzenete erre választ ad őseink csatája révén. Kitartani, összefogni mind szűkebb régiónkban, mint pedig Erdélyben, és ugyanúgy összefogni az anyaországi magyarsággal, mert másképpen nem tehetünk.

Ez a hely megmutatja, hogy él az összefogás, hisz naponta több százan látogatnak ide szerte a világból, több ezres közösség rója le kegyeletét koszorúkkal, szalagokkal, és állít kopjafát a hősöknek.”

Hősi nemzet

A magyar kormány nevében Potápi Árpád János államtitkár is megosztotta ünnepi gondolatait az összegyűltekkel. Miután röviden felelevenítette azoknak a hősöknek a történetét, akik miatt Nyergestetőt a székelyföldi Termopülének nevezték, felvetette a kérdés, hogy mi értelme volt 169 éve csatába vonulni.

Fotó: Gábos Albin

Mint fogalmazott, ha csak a hadászati oldalát nézzük az eseményeknek, akkor azt lehet mondani: nem sok. Ennek ellenére mégis harcba szálltak a székelyek, mert nemcsak hazájukat, hanem otthonaikat, családjukat védték, nem lett volna ugyanis hova visszavonulniuk.

Valószínűleg tudták és érezték azt, hogy ők nemcsak 1848–49-ért harcolnak, nemcsak ezért áldozzák az életüket, hanem az utókornak áldozzák fel életüket, hogy ezzel is hozzájárulnak ahhoz, hogy amikor a székelyekről vagy magyarokról beszélünk, akkor egy hősi nemzetről tudunk beszélni.

„Ha ők ezt az áldozatot nem hozták volna meg, ma nem lenne mire emlékeznünk. Nem lenne egy olyan összetartó kapocs közöttünk, ami jó 170 év után is visszahoz bennünket erre a földre, ehhez az emlékműhöz. Valószínűleg ők is tudták ezt” − magyarázta.

Megtenni a lehetetlent

Korodi Attila parlamenti képviselő a székelyek életének sarokpontjaként értékelte a 169 éve történt eseményeket, amely emlékét felhasználva mutatott rá felszólalásában a hagyományápolásnak, a nemzeti emlékhelyek gondviselésének, fenntartásának fontosságára, és az emlékhelyek által ránk hagyott eszmények, értékek ápolására.

Fotó: Gábos Albin

Ezután Bilibók Géza tusnádfürdői plébános vezetésével közös imát mondtak a megemlékezők. Végül pedig Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke mondott ünnepi beszédet, melyben a lehetetlennek tűnő dolgok megvalósítására bátorított mindenkit, illetve köszönetet mondott azoknak, akik ennek érdekében eddig is tevékenykedtek.

A kegyelet koszorúinak elhelyezése után elhangzott a székely himnusz. A csíkkozmási falunapok részeként megtartott ünnepi eseményen közreműködött a csíkkozmási Bojzás Néptáncegyüttes és a Tuzson János Fúvószenekar.

Csíkszék