Erről Adriana Pistol, a szaktárca egyik államtitkára beszélt egy sajtótájékoztatón a napokban. Elmondta, az egészségügyi minisztérium lépéseket tesz egyes, felnőtteknek szánt oltóanyagok árkompenzálására, különösen a krónikus betegségekben szenvedők, az idősek és azok esetében, akiknek fokozottan ajánlott bizonyos vakcinák beadatása.

– fogalmazott az államtitkár, aki szerint ez már az év második felében megvalósul.

„Ennek mi csak örvendeni tudunk, mert például az influenza elleni oltás bizonyos embereknek ingyen jár, másoknak csak pénzért. Lehet, hogy akik nem tartoznak az ingyenes oltásra jogosultak kategóriájába, azok is beoltatnák magukat, és azzal védenének másokat is, különösen, ha például olyan munkakörben dolgoznak, mint amilyen a közönségszolgálat. Egy ilyen alkalmazott sok emberrel találkozik és közvetett módon őket is védené, és csökkenne annak az esélye, hogy egyfajta gócként ő továbbadja a fertőzést másoknak. De ha neki nem jár ingyen az oltás, akkor lehet, hogy nem adatja be” – érvelt a kompenzált oltásokra jogosultak kategóriájának a bővítése mellett megkeresésünkre Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság vezetője. Megjegyezte azonban azt is, hogy

hanem a jelenség vélhetően az időnként kialakuló oltóanyaghiánnyal is összefüggésben áll.

A hepatitis B terjedését is fékezni lehetne

Az egészségügyi szakhatóság vezetője szerint ugyanakkor egy másik tényező miatt is hasznos lenne az intézkedés: azok a felnőttek is megkaphatnák bizonyos betegségek ellen a védőoltásokat, akik gyerekkorukban azért nem kaphatták meg azokat, mert az adott vakcinák még nem voltak részei az oltásprogramnak, vagy még nem is léteztek.

„Ilyen például a hepatitis B elleni védőoltás. A hepatitisek sajnos Romániában nagy gondot jelentenek, sokan fertőzöttek, de jelenleg csak az egészségügyben dolgozóknak jár ingyen az oltás, mert ők vannak leginkább kitéve annak, hogy például véletlenül megszúrják magukat egy fertőzött tűvel, hiszen a hepatitis B vér útján és szexuális úton terjed. A hosszú lappangási idő miatt – lényegében tünetmentes ez az időszak – nagy a rizikója annak is, hogy továbbadja az, aki fertőzött.

Nálunk csak a fiatal generációk, a huszonévesnél nem idősebbek vannak beoltva, mert Romániában csak 1996 óta része az országos programnak, tehát aki azelőtt született, az nem kapta meg” – magyarázta a megyei népegészségügyi igazgatóság vezetője. Megemlítette ugyanakkor azt is, hogy hasznos lenne a tetanusz elleni vakcinából is emlékeztető oltást adni 15 évente a felnőtteknek, hogy védettek maradjanak.

Romlott a védőoltások fontosságának a megítélése

Azért is jön jól a szaktárca intézkedése Tar Gyöngyi szerint, mert a koronavírus-világjárvány idején szárnyra kelt álhírek nagyon sokat ártottak a különböző fertőző betegségek védőoltásokkal történő megelőzésének, világszerte csökkent a nem Covid-elleni vakcinák esetében is az átoltottság.

– fogalmazott.

A témában éppen a napokban jelent meg egy UNICEF-figyelmeztetés, amely szerint a világjárvány idején a gyermekkori védőoltások fontosságának megítélése a lakosság körében a vizsgált 55 országból 52-ben csökkent. Az UNICEF felmérése szerint

Az UNICEF az ENSZ Gyermekalapja.

Változik a védőoltások kiszállítási módja

Megváltozik a védőoltások kiszállítási módja a háziorvosi rendelőkbe, az év közepéig módosítják az eddigi gyakorlatot – erről Alexandru Rafila egészségügyi miniszter tett bejelentést a napokban. „Többé nem kell majd a háziorvosok elmenjenek a vakcinákért, és nem kell a bürokráciával küszködjenek, amikor a népegészségügyi igazgatóságoknál átveszik az országos oltásprogramba tartozó vakcinákat, hanem megkapják azokat közvetlenül a rendelőben” – idézte a központi sajtó a tárcavezetőt.

Erről korábban már tartott videokonferenciát a minisztérium számukra, jelezte nekünk Tar Gyöngyi, aki szerint majd a gyakorlatban eldől, hogy jobban működik-e az új elképzelés. Megjegyezte azt is, az csak egy opcionális lehetőség volt, hogy a háziorvosok elmehetnek az oltóanyagokért az igazgatósághoz, normális esetben ugyanis kiszállították számukra. Sikerült elérni az elmúlt években, hogy a legtöbb oltóanyaggyártó egyenesen a megyei egészségügyi szakhatóságokhoz szállítsa ki a szükséges mennyiségű oltóanyagot, és Tar Gyöngyi szerint nem biztos, hogy költséghatékonyabb lesz az, ha ezután az ország regionális központjaiban rakodják le azokat, és onnan állami pénzen szállítják ki a megyékbe. Megjegyezte ugyanakkor azt is, hogy az új elképzelés szerint csak egy alkalommal szállítják majd ki a háziorvosoknak az oltóanyagokat, és ha ők akkor valamilyen okból nem veszik át, érte kell majd menjenek a megyei népegészségügyi igazgatósághoz.