
A kompenzált oltásra jogosultak kategóriájának a bővítésével növelné az átoltottságot a szaktárca
Fotó: Veres Nándor
Hasznos lenne, ha a felnőtt lakosság is kaphatna kompenzált áru védőoltásokat, hiszen így azok is védettséget szereznének különböző betegségek ellen, akik számára a vakcinák költsége gondot jelent, illetve azok a felnőttek is, akik gyerekkorukban nem kaptak meg bizonyos oltásokat, mert azok akkor még nem voltak részei az oltásprogramnak – véli a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság vezetője.
2023. április 28., 08:012023. április 28., 08:01
Az elmúlt tíz évben folyamatosan csökkent az átoltottság Romániában az oltásprogramba tartozó oltások esetében, részben ez az oka annak, hogy
Erről Adriana Pistol, a szaktárca egyik államtitkára beszélt egy sajtótájékoztatón a napokban. Elmondta, az egészségügyi minisztérium lépéseket tesz egyes, felnőtteknek szánt oltóanyagok árkompenzálására, különösen a krónikus betegségekben szenvedők, az idősek és azok esetében, akiknek fokozottan ajánlott bizonyos vakcinák beadatása.
– fogalmazott az államtitkár, aki szerint ez már az év második felében megvalósul.
„Ennek mi csak örvendeni tudunk, mert például az influenza elleni oltás bizonyos embereknek ingyen jár, másoknak csak pénzért. Lehet, hogy akik nem tartoznak az ingyenes oltásra jogosultak kategóriájába, azok is beoltatnák magukat, és azzal védenének másokat is, különösen, ha például olyan munkakörben dolgoznak, mint amilyen a közönségszolgálat. Egy ilyen alkalmazott sok emberrel találkozik és közvetett módon őket is védené, és csökkenne annak az esélye, hogy egyfajta gócként ő továbbadja a fertőzést másoknak. De ha neki nem jár ingyen az oltás, akkor lehet, hogy nem adatja be” – érvelt a kompenzált oltásokra jogosultak kategóriájának a bővítése mellett megkeresésünkre Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság vezetője. Megjegyezte azonban azt is, hogy
hanem a jelenség vélhetően az időnként kialakuló oltóanyaghiánnyal is összefüggésben áll.
Az egészségügyi szakhatóság vezetője szerint ugyanakkor egy másik tényező miatt is hasznos lenne az intézkedés: azok a felnőttek is megkaphatnák bizonyos betegségek ellen a védőoltásokat, akik gyerekkorukban azért nem kaphatták meg azokat, mert az adott vakcinák még nem voltak részei az oltásprogramnak, vagy még nem is léteztek.
„Ilyen például a hepatitis B elleni védőoltás. A hepatitisek sajnos Romániában nagy gondot jelentenek, sokan fertőzöttek, de jelenleg csak az egészségügyben dolgozóknak jár ingyen az oltás, mert ők vannak leginkább kitéve annak, hogy például véletlenül megszúrják magukat egy fertőzött tűvel, hiszen a hepatitis B vér útján és szexuális úton terjed. A hosszú lappangási idő miatt – lényegében tünetmentes ez az időszak – nagy a rizikója annak is, hogy továbbadja az, aki fertőzött.
Nálunk csak a fiatal generációk, a huszonévesnél nem idősebbek vannak beoltva, mert Romániában csak 1996 óta része az országos programnak, tehát aki azelőtt született, az nem kapta meg” – magyarázta a megyei népegészségügyi igazgatóság vezetője. Megemlítette ugyanakkor azt is, hogy hasznos lenne a tetanusz elleni vakcinából is emlékeztető oltást adni 15 évente a felnőtteknek, hogy védettek maradjanak.
Azért is jön jól a szaktárca intézkedése Tar Gyöngyi szerint, mert a koronavírus-világjárvány idején szárnyra kelt álhírek nagyon sokat ártottak a különböző fertőző betegségek védőoltásokkal történő megelőzésének, világszerte csökkent a nem Covid-elleni vakcinák esetében is az átoltottság.
– fogalmazott.
A témában éppen a napokban jelent meg egy UNICEF-figyelmeztetés, amely szerint a világjárvány idején a gyermekkori védőoltások fontosságának megítélése a lakosság körében a vizsgált 55 országból 52-ben csökkent. Az UNICEF felmérése szerint
Az UNICEF az ENSZ Gyermekalapja.
Megváltozik a védőoltások kiszállítási módja a háziorvosi rendelőkbe, az év közepéig módosítják az eddigi gyakorlatot – erről Alexandru Rafila egészségügyi miniszter tett bejelentést a napokban. „Többé nem kell majd a háziorvosok elmenjenek a vakcinákért, és nem kell a bürokráciával küszködjenek, amikor a népegészségügyi igazgatóságoknál átveszik az országos oltásprogramba tartozó vakcinákat, hanem megkapják azokat közvetlenül a rendelőben” – idézte a központi sajtó a tárcavezetőt.
Erről korábban már tartott videokonferenciát a minisztérium számukra, jelezte nekünk Tar Gyöngyi, aki szerint majd a gyakorlatban eldől, hogy jobban működik-e az új elképzelés. Megjegyezte azt is, az csak egy opcionális lehetőség volt, hogy a háziorvosok elmehetnek az oltóanyagokért az igazgatósághoz, normális esetben ugyanis kiszállították számukra. Sikerült elérni az elmúlt években, hogy a legtöbb oltóanyaggyártó egyenesen a megyei egészségügyi szakhatóságokhoz szállítsa ki a szükséges mennyiségű oltóanyagot, és Tar Gyöngyi szerint nem biztos, hogy költséghatékonyabb lesz az, ha ezután az ország regionális központjaiban rakodják le azokat, és onnan állami pénzen szállítják ki a megyékbe. Megjegyezte ugyanakkor azt is, hogy az új elképzelés szerint csak egy alkalommal szállítják majd ki a háziorvosoknak az oltóanyagokat, és ha ők akkor valamilyen okból nem veszik át, érte kell majd menjenek a megyei népegészségügyi igazgatósághoz.
Újabb oltóanyag-utánpótlás érkezett
Újabb oltóanyag-utánpótlást kapott szerdán a korábban hónapokig hiányzó ROR-oltóanyagból a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság. A kanyaró, rózsahimlő és mumpsz elleni kombinált oltóanyagból – amelyet 11-12 hónapos korban kell megkapjanak a kisgyerekek – 1900 dózist kapott a megyei egészségügyi szakhatóság. A korábbi, elhúzódó hiány miatt a most érkezett mennyiség egy részéből a korábban elmaradt oltásokat kell pótolják a háziorvosok. A megmaradó mennyiség három hónapra elegendő, azaz nagyjából július végéig fedezi a ROR-oltóanyag szükségletet Hargita megyében – tudtuk meg Tar Gyöngyitől.
Románia földgázkitermelése 2025-ben 7,503 millió tonna kőolaj-egyenértéket (toe) tett ki. Ez 0,9 százalékos, azaz 67 500 toe-s csökkenést jelent az előző évhez, 2024-hez képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet szombaton közölt adataiból.
A Román Orvosi Kamara (CMR) képviselői szombaton közölték, az egészségügyi rendszer megfelelő működésének elengedhetetlen feltétele a munkaidő tiszteletben tartása az orvosok részéről, és megfelelő munkakörülmények biztosítása a munkáltatók részéről.
Egy templomi sekrestyében fennmaradt, tizennégy oldalas füzetből ismerjük meg Jakab Imre zarándok-remete szinte elfeledett életútját. Egy világi hívő sorsát az udvarhelyszéki Oroszhegytől – Korondon, Csíksomlyón át – az anyaországi Gyöngyösig.
Bár nem minden marosvásárhelyi kapta meg a rádiófrekvenciás azonosítóval ellátott kukákat, vasárnaptól a szolgáltató csak azt a hulladékot viszi el, amelyeket ezekben helyeznek ki. Mit tegyen, akinek nincs ilyen kukája? Változik-e a program?
Nagyszabású ellenőrzéseket jelentett be Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter azoknak az orvosoknak a kiszűrésére, akik munkaidőben elhagyják az állami kórházat és a magánszektorban vállalnak munkát.
Több mint 43 ezer lej értékben kobzott el faanyagot pénteki ellenőrző akciója során a Hargita megyei rendőrség két fafeldolgozó vállalkozástól, ugyanakkor a szabálytalanságokért húszezer lejre bírságolták a cégeket.
A hazai munkaerőpiacon egyre nagyobb igény van jól képzett szakemberekre. A marosvásárhelyi Gheorghe Șincai Szakközépiskola több szakon kínál képzést, és az elmúlt öt évben – a korszerűsítéseknek is köszönhetően – töretlen maradt az érdeklődés.
Tekintettel az időjárási körülményekre, valamint az egyes megyékben a héten záruló, másutt viszont a jövő héten kezdődő sívakációra, a rendőrség közlekedési tájékoztató központja, az Infotrafic egy sor ajánlást tett közzé a járművezetőknek.
Meghosszabbították 2026. december végéig a villanyszámla-támogatási programot – tájékoztatott pénteken az Országos Szociális Felügyeleti és Kifizetési Ügynökség (ANPIS).
Magas kockázatú drogok folytatólagosan elkövetett kereskedelmével gyanúsítanak egy 41 éves férfit, és vizsgálatot indított ellene a Hargita megyei rendőrség, illetve a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság (DIICOT) megyei irodája.
szóljon hozzá!