Nőtt a lakossági víz- és áramfogyasztás, tisztább a levegő

Ez azonban csak a csomagolt, kis kiszerelésű – 1-2 kilogrammos – lisztekre vonatkozik, ugyanis a pékségek részéről nem nőtt a kereslet. A csomagolt lisztet viszont pánikszerűen felvásárolta a lakosság, csak a többleteladást mintegy 150 tonnásra becsülte a pékipari vállalat igazgatója, megjegyezve, hogy a multik viszont valószínűleg még ennél is többet adtak el. Olyan hirtelen és olyan óriási mértékben nőtt a kereslet, hogy erre nem csak ők, hanem a legnagyobb malomipari vállalatok sem voltak felkészülve.

– magyarázta a szakember. Egyébként tapasztalata szerint nem csak a liszt iránti vásárlói igények ugrottak meg az említett időszakban, hanem minden iránt nőtt a kereslet, ami tartós élelmiszer – tésztafélék, puliszkaliszt –, a búzaliszt esetében már az is teljesen mindegy volt a vásárlók számára, hogy milyen kategóriájú, őrlési finomságú a termék. „Mindegy volt, hogy milyen, akkor az volt a lényeg, hogy azt írja rajta, liszt”.

A vízfogyasztás is megnőtt a lakosság körében, ehhez viszont nem a háztartásokban bespájzolt több száz tonnányi liszt felhasználása vezetett. A gyakori kézmosás is csak részben az oka, egyszerűen azzal magyarázható a többletfogyasztás, hogy a szükségállapot bevezetése óta sokkal több időt töltenek otthon az emberek, sokan otthonról is dolgoznak. Emiatt viszont csökkent a vízfogyasztás a különböző intézményeknél, gazdasági egységeknél. A Harvíz Rt. regionális vízszolgáltató kérésünkre elkészített adatösszesítéséből kiderül, hogy

Városon átlagban 750 literrel több vizet fogyaszt el egy háztartás, mint a rendkívüli állapot előtti időszakban, falun viszont csak 250 literrel nőtt a háztartások átlagfogyasztása.

Nem csak a vízfogyasztás, hanem az áramfogyasztás is megnőtt a háztartási fogyasztók körében a szükségállapot bevezetése óta. Az okok természetesen ugyanazok az elektromos áram felhasználása esetében is. Amint arról Józsa Csaba, az áramszolgáltató vállalat Hargita megyei vezetője tájékoztatott, 8–10 százalékkal több áramot fogyasztanak el a háztartások a korábbi időszakhoz képest.

– közölte az áramszolgáltató vállalat vezetője, megjegyezve, hogy ezek nyilván tűzoltás-jellegű megoldások, a tartós javuláshoz teljes modernizálásra van szükség.

A szükségállapot bevezetésének és a kijárási korlátozások elrendelésének talán az egyetlen egyértelműen pozitív hozadéka az, hogy tisztább a levegő. Noha a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökségnek még csak márciusra van havi kimutatása a levegő minőségére vonatkozó mérésekről, lévén, hogy az áprilisi statisztika csak a hónap vége után lesz kész, már a márciusi adatokban is látszik a javulás, noha a szükségállapotot csak a hónap közepén rendelték el. A 2019. azonos hónapjában mért adatokkal összevetve voltaképpen az idén márciusban végzett összes mérés a szennyezőanyagok csökkenését mutatja.

Márciusban ugyanakkor egyetlen alkalommal sem jegyeztek fel határérték-túllépést – tavaly márciusban volt rá eset –, továbbá idén márciusban a legmagasabb szálló por érték (116,3 mikrogramm) is lényegesen alacsonyabb volt, mint a tavaly márciusi (165,1 mikrogramm). Csökkent ugyanakkor az ammóniakoncentráció mértéke is a levegőben. Határérték-túllépés ugyan nem csak idén, hanem tavaly márciusban sem történt, de a csökkenés jól látható az adatok és a két hónap mérési grafikonjának összehasonlításából is.