
Aki ezentúl 30 lejes étkezési utalványt kap majd, az 660 lejt vihet haza egy 22 munkanapos hónap végén
Fotó: Székelyhon
A jelenlegi 20,17 lejről 30 lejre emelik az egy munkanapra adható étkezési utalványok értékét július elsejétől – az intézkedés több millió alkalmazottat érinthet, ugyanis az úgynevezett „kajabonok” a legnépszerűbb fizetéskiegészítő módszernek számítanak az országban. Igaz, a törvény csak lehetőséget ad az emelésre, a munkaadó pedig eldöntheti, hogy él-e majd vele.
2022. június 20., 22:012022. június 20., 22:01
Döntő házként szavazta meg a képviselőház azt a törvénytervezetet, amelynek értelmében az étkezési utalványok értékét 20,17 lejről 30 lejre emelik meg. A döntés része a Támogatás Romániának intézkedéscsomagnak, amellyel Csép Éva Andrea, Maros megyei képviselő szerint kissé kompenzálni szeretnék az elmúlt időszak élelmiszerárainak rohamos emelkedését.
„Rég volt amikor 12–13 lejért lehetett megvenni egy napi menüt, ma már leginkább 23 lejt kell fizetni egy ebédért, de az elmúlt időszakban minden alapélelmiszer drágább lett. Ezért is jön ez a kompenzálás.
Ha eddig 20 lejt kapott napjára, az 443 lejt jelentett az étkezési utalványos kártyára a hó végén, ha ezentúl 30 lejt kap majd, az 660 lejt jelent. Jó pár kenyérrel többet lehet vásárolni belőle” – magyarázza a változást számokban Csép Éva Andrea.
Az RMDSZ munkaügyekért felelős Maros megyei szakpolitikusa elmondta, az étkezési jegy, vagy a régi papírformáról még most is használatos megnevezéssel élve „kajabon”, az egyik legszimpatikusabb és legkedveltebb fizetés-kiegészítő eszköz a munkaadók körében: aki motiválni akarja az alkalmazottakat, lojalizálni vagy valamilyen formában a fizetésük mellé kiegészítést adni, az legtöbbször ezt alkalmazza, pedig lehetősége lenne a munkaadónak utazási utalványt vagy kulturális utalványt adni is.
„Nem csupán a másfélmillió állami alkalmazott jó része kap étkezési utalványt, de egy év elején végzett felmérés alapján 1,85 millió magánszektorban dolgozó is. Ha mindenütt megemelik majd tíz lejjel az értékét, az jól fog majd. A munkaadók azért is szeretik ezt a fajta juttatást, mert
nem kell fizetni társadalombiztosítást, egészségügyi biztosítást, míg a bruttó fizetésből legalább 37,1 százalék levonódik” – mutatott rá a képviselő. Hozzátette, ellenben a munkavállalónak tudnia kell, hogy ez nem számít bele a régiségbe, tehát
Üröm az örömben azonban, hogy a jelenlegi jogszabályok nem kötelezik a vállalatokat arra, hogy az étkezési jegy maximális összegét ajánlják fel. Alapvetően a munkáltatón múlik, hogy dönt: bőkezűbb juttatásokat ad majd az alkalmazottaknak, vagy megtartja jelenlegieket. A 30 lej egy plafonérték – fogalmaz Csép Éva Andrea is. Jelen pillanatban is
Az étkezési utalvány nem jár beteg- és pihenőszabadságra, illetve delegációban töltött munkanapokra sem, maximum 22 napra adható.
Lassan elhagyja térségünket a hétvégi lehűlést okozó mediterrán ciklon, hétfőig azonban még marad a csapadékos időjárás: az ország nagy részén eső, a hegyvidéken pedig havazás várható. Ezt követően javulásnak indul az időjárás.
Krisztus, a béke királya, ma is azt kiáltja keresztjéről: tegyétek le a fegyvert, emlékezzetek, hogy testvérek vagytok – mondta XIV. Leó pápa a Szent Péter téren bemutatott virágvasárnapi misén, amellyel megnyitotta a húsvéti nagyhetet.
Jelentős mennyiségű csapadék várható, a hegyekben pedig több centiméternyi hó fog esni, ugyanakkor több folyó is megáradhat a hétfőn délutánig érvényes riasztás szerint – közli a Hargita megyei katasztrófavédelem.
Hét ember sérült meg egy közlekedési balesetben szombaton késő este a Kolozs megyei Aranyosegerbegyen (Viișoara).
Beregszászon, Ungváron és Csíkszeredában vennék át legtöbben a szavazási levélcsomagjukat, a három külképviseleten több mint 27 ezren vennék át a levélszavazáshoz szükséges dokumentumokat – derül ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap sárga jelzésű riasztást adott ki jelentős mennyiségű csapadék, a hegyekben pedig havazás miatt, amely hétfő reggelig az ország közel felét – Hargita és Kovászna megyét is – érinti.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
szóljon hozzá!