Nő az étkezési utalványok értéke, de ezt nem kötelező alkalmazni

Ha eddig 20 lejt kapott napjára, az 443 lejt jelentett az étkezési utalványos kártyára a hó végén, ha ezentúl 30 lejt kap majd, az 660 lejt jelent. Jó pár kenyérrel többet lehet vásárolni belőle” – magyarázza a változást számokban Csép Éva Andrea.

Magánszektorban is

Az RMDSZ munkaügyekért felelős Maros megyei szakpolitikusa elmondta, az étkezési jegy, vagy a régi papírformáról még most is használatos megnevezéssel élve „kajabon”, az egyik legszimpatikusabb és legkedveltebb fizetés-kiegészítő eszköz a munkaadók körében: aki motiválni akarja az alkalmazottakat, lojalizálni vagy valamilyen formában a fizetésük mellé kiegészítést adni, az legtöbbször ezt alkalmazza, pedig lehetősége lenne a munkaadónak utazási utalványt vagy kulturális utalványt adni is.

„Nem csupán a másfélmillió állami alkalmazott jó része kap étkezési utalványt, de egy év elején végzett felmérés alapján 1,85 millió magánszektorban dolgozó is. Ha mindenütt megemelik majd tíz lejjel az értékét, az jól fog majd. A munkaadók azért is szeretik ezt a fajta juttatást, mert

nem kell fizetni társadalombiztosítást, egészségügyi biztosítást, míg a bruttó fizetésből legalább 37,1 százalék levonódik” – mutatott rá a képviselő. Hozzátette, ellenben a munkavállalónak tudnia kell, hogy ez nem számít bele a régiségbe, tehát

 A munkaadó dönthet

Üröm az örömben azonban, hogy a jelenlegi jogszabályok nem kötelezik a vállalatokat arra, hogy az étkezési jegy maximális összegét ajánlják fel. Alapvetően a munkáltatón múlik, hogy dönt: bőkezűbb juttatásokat ad majd az alkalmazottaknak, vagy megtartja jelenlegieket. A 30 lej egy plafonérték – fogalmaz Csép Éva Andrea is. Jelen pillanatban is

Az étkezési utalvány nem jár beteg- és pihenőszabadságra, illetve delegációban töltött munkanapokra sem, maximum 22 napra adható.