Nincsenek egyedül a gazdák

Becze István a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének (SZGE) elnöke az eseményen tartott beszámolójában hangsúlyozta:

Hozzátette, 195 helyi szervezettel – közbirtokosságokkal, szövetkezetekkel – van együttműködési szerződésük. 

Eredményként említette, hogy 2018-ban a Kárpát-medencei falugazdász program részeként kialakították a székelyföldi hálózatot, és

A Bio Székelyföld program részeként több mint 300 gazda kezdte el az ökogazdálkodás tanúsítványának megszerzési folyamatát,

A három székelyföldi megyéből 745 fiatal gazda regisztrált az oldalukon, őket szakmai és pályázati ügyeiket kiemelten segítik.

Székelyföld megtartó ereje a föld

A gazdákat a három székelyföldi megye önkormányzatainak vezetői is köszöntötték. Tamás Sándor Kovászna Megye Tanácsának elnöke rámutatott, hogy

Egymillió hektár mezőgazdasági terület, félmillió hektár erdő és ugyanennyi gyepterület van magánkézben. A magyar kormánytól azt kérte, hogy

Hozzátette: a székely gazdák eredményeiben a magyar kormány nemzetépítő politikája is benne van, lehetőségük van a román kormány, az uniós támogatások mellett, a magyarországi kormány segítségét is kérni. Kovács Mihály Levente Maros Megye Tanácsának alelnöke felidézte, hogy

„Székelyföld megtartó ereje a föld, sokan jönnek haza külföldről, akik vidéken akarnak boldogulni, emiatt szükség van olyan szervezetekre, melyek segítenek, hogy senki ne kelljen egymagában megküzdjön a kihívásokkal – mondta Borboly Csaba Hargita Megye Tanácsának elnöke.

Élő magyar-magyar kapcsolat

A gazdák nincsenek egyedül, van igény a közös gondolkodásra, az ismeretek átadására, a problémák közös megoldására – mondta el köszöntőbeszédben Torda Márta, a Magyar Kormány Agrárminisztériumának, Kárpát-medencei Együttműködések Főosztályának osztályvezetője. Hangsúlyozta, hogy

Jakab István Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) elnöke, az Országgyűlés alelnöke kifejtette, hogy a hosszú tervezés, a kitartó munka meghozta az eredményét,

A válságra a román törvényhozásban keresik a megoldásokat

A koronavírus-járványt és a háborút gazdasági válság fogja követni, a román kormányban és a parlamentben szakembereik keresik a megoldásokat – ezt már Kelemen Hunor az RMDSZ elnöke, Románia kormányának miniszterelnök helyettese mondta el az eseményen. Rámutatott, hogy az uniós közös agrárpolitika is módosulhat, hiszen minden tagállamnak más az érdeke. Arra is kitért, a magyar kormánnyal meg kell erősíteni a kiépített partnerséget.

A román mezőgazdasági minisztérium által Brüsszelbe eljuttatott vidékfejlesztési program nem megfelelő környezetvédelmi szempontból, és nem megfelelő a székelyföldi gazdáknak sem – mondta el Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter, hozzátéve, hogy „kemény meccs előtt állunk”. A miniszter abban bízik, hogy

A mezőgazdasági és a környezetvédelmi minisztériumok között jó az együttműködés, akkor van vita, ha pénzről van szó – fejtette ki még Tánczos.

A mezőgazdasági minisztérium ajtója bármikor nyitva van a gazdák előtt – ezt Barabási Antal Szabolcs a romániai agrártárca államtitkára ígérte meg a jelenlevőknek.

A rendezvény végén átadták az ösztöndíjakat Cserey Zoltán, Csősz Albert Sándor és Sebestyén István diákoknak, akik a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) agrármérnöki szakának hallgatói. Emellett oklevéllel köszönték meg a gazdáknak, akik részt vettek a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem programban.