Nincsenek egyedül a gazdák

Hozzátette, 195 helyi szervezettel – közbirtokosságokkal, szövetkezetekkel – van együttműködési szerződésük. 

Eredményként említette, hogy 2018-ban a Kárpát-medencei falugazdász program részeként kialakították a székelyföldi hálózatot, és

A három székelyföldi megyéből 745 fiatal gazda regisztrált az oldalukon, őket szakmai és pályázati ügyeiket kiemelten segítik.

Egymillió hektár mezőgazdasági terület, félmillió hektár erdő és ugyanennyi gyepterület van magánkézben. A magyar kormánytól azt kérte, hogy

Hozzátette: a székely gazdák eredményeiben a magyar kormány nemzetépítő politikája is benne van, lehetőségük van a román kormány, az uniós támogatások mellett, a magyarországi kormány segítségét is kérni. Kovács Mihály Levente Maros Megye Tanácsának alelnöke felidézte, hogy

„Székelyföld megtartó ereje a föld, sokan jönnek haza külföldről, akik vidéken akarnak boldogulni, emiatt szükség van olyan szervezetekre, melyek segítenek, hogy senki ne kelljen egymagában megküzdjön a kihívásokkal – mondta Borboly Csaba Hargita Megye Tanácsának elnöke.

Élő magyar-magyar kapcsolat

A gazdák nincsenek egyedül, van igény a közös gondolkodásra, az ismeretek átadására, a problémák közös megoldására – mondta el köszöntőbeszédben Torda Márta, a Magyar Kormány Agrárminisztériumának, Kárpát-medencei Együttműködések Főosztályának osztályvezetője. Hangsúlyozta, hogy

A mezőgazdasági és a környezetvédelmi minisztériumok között jó az együttműködés, akkor van vita, ha pénzről van szó – fejtette ki még Tánczos.

A mezőgazdasági minisztérium ajtója bármikor nyitva van a gazdák előtt – ezt Barabási Antal Szabolcs a romániai agrártárca államtitkára ígérte meg a jelenlevőknek.

A rendezvény végén átadták az ösztöndíjakat Cserey Zoltán, Csősz Albert Sándor és Sebestyén István diákoknak, akik a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) agrármérnöki szakának hallgatói. Emellett oklevéllel köszönték meg a gazdáknak, akik részt vettek a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem programban.