
Fotó: Haáz Vince
Folytatódik az általános sztrájk a tanügyben, a szakszervezetek nem fogadták el a kormány szerdai ajánlatát, amely szerint a pedagógusok bérét bruttó 1000, a kisegítő személyzetét 400 lejjel növelték volna június elsejétől.
2023. május 31., 20:452023. május 31., 20:45
2023. május 31., 22:142023. május 31., 22:14
A kabinet szerdán délután adott ki közleményt, miszerint bruttó ezer lejjel növelik június elsejétől a pedagógusok bérét „az új bértábla szerinti fizetésemelés előlegeként”. Ami pedig a kisegítő személyzetet illeti, ők bruttó 400 lejes béremelésben részesülnek a kormány szerdai ajánlata szerint.

Bruttó ezer lejjel növelik június elsejétől a pedagógusok bérét „az új bértábla szerinti fizetésemelés előlegeként”, az erről szóló sürgősségi rendeletet már a csütörtöki ülésen elfogadják – közölte szerdán a kormány sajtóirodája.
Erről Bukarestben készek voltak már csütörtökön sürgősségi rendeletet elfogadni, de mint szerdán este a szakszervezetek visszajelzése alapján kiderült, nem kell sietni vele: a tanügyiek nem fogadják el ezt az ajánlatot.
„A sztrájkot folytatjuk, legyen világos. Nem fogadták el (a szakszervezeti tagok – szerk. megj.) a bruttó 1000 lejes fizetésemelést sem.
– nyilatkozta szerda este a sajtónak a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) elnöke.
Simion Hăncescu hangsúlyozta, a szakszervezeti tagok azt is kérik, hogy már januárban kaphassák meg a jövő évtől hatályba lépő új pedagógusi bértábla szerinti teljes fizetésemelést, ne csak a 40 százalékát, amit a kormány ajánlott. Közölte azt is, hogy a kormány határozott szándéka június elsejétől bruttó 1000 lejjel növelni a tanárok és bruttó 400 lejjel a kisegítő személyzet fizetését.
Arra a kérdésre, hogy folytatják-e a tárgyalásokat, a FSLI elnöke kijelentette, „ez a kormányon múlik. Lássuk az intézkedéseket. (...) Az emberek döntenek, nem mi. Legyenek türelmesek, mert nincs sok hátra keddig. Holnaptól keddig szabadnapok következnek, és nem lesz oktatás” – idézi az Agerpres hírügynökség a szakszervezeti vezetőt.
Arra a kérdésre, hogy mi történik, ha a kormány csütörtökön elfogadja a bruttó 1000 lejes béremelésről szóló sürgősségi rendeletet, Hăncescu azt válaszolta, „csak megismételni tudom azt, hogy erről a szakszervezeti tagok döntenek”.
Újra tárgyalt szerda este a miniszterelnök a Victoria-palotában a tanügyi szakszervezetek vezetőivel, akikkel ismertette azokat a béremeléseket, amelyeket a csütörtöki ülésén készül elfogadni a kabinet. E szerint
júniustól a pedagógusok és a kisegítő tanszemélyzet bére bruttó 1000 lejjel, a kisegítő személyzeté bruttó 400 lejjel nő.
Emellett a jövőre hatályba lépő új közalkalmazotti bértörvény szerint a kezdő pedagógusok fizetése nem lesz kisebb az országos bruttó átlagbérnél.
A fizetéseket több szakaszban emelik az új bértörvényben előírt összegig, a jogszabály hatályba lépésétől számított legtöbb három éven belül. Az első szakaszban az előirányzott teljes béremelés 40 százalékát kapják meg a tanügyi alkalmazottak.
A közlemény szerint a kormánykoalíció ismételten felelősségre inti és felszólítja a tanügyi alkalmazottakat, hogy
és tegyék lehetővé, hogy a több mint hárommillió romániai diák, akik közül közel 300 ezren készülnek az országos képességfelmérésre és az érettségire, visszatérhessenek az iskolába.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter pénteken bejelentette, határozott intézkedéseket rendelt el, hogy az év végéig legalább 500 új börtönférőhely létesüljön.
Harminckilenc vádlottat ítélt el a Ialomița megyei törvényszék a két halálos áldozatot követelő tavalyi urziceni-i fegyveres összecsapás ügyében.
Telefonon jelentették a hatóságoknak, hogy a Maros megyei Csatófalva külterületén megtámadott a medve egy juhait legeltető huszonéves férfit.
Elrendelte egy hónapra Matolcsy György letartóztatását a Budai Központi Kerületi Bíróság pénteken – közölte a bíróság döntése után Madarasi Anna, a Fővárosi Törvényszék szóvivője.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) pénteken közölte, hogy nem támogatja a Bolojan-kormány tervét, amely szerint 2027-től a lakások és lakóházak piaci értéke alapján vetnék ki az ingatlanadót.
A 20. század talán legfontosabb forradalmának nevezte az 1956-os forradalmat és szabadságharcot Magyar Péter miniszterelnök pénteken Budapesten, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.
Az 1956-os követelések jelentőségét emelte ki Baka András köztársasági elnök pénteken az Országházban, az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából tartott ünnepi megemlékezésen.
Magyarország ismét elküldte a világnak a remény üzenetét: világossá tette, hogy a demokratikus visszacsúszás visszafordítható – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken Budapesten.
Az iskolák őrzésének megerősítéséről, gyorsreagálású intézményközi mechanizmus létrehozásáról és az iskolapszichológusok számának növeléséről döntött pénteken az iskolai erőszak megelőzésével és visszaszorításával foglalkozó tárcaközi munkacsoport.
szóljon hozzá!