
Fotó: Pál Árpád
A széna kilójáért jelenleg 40–60 bani körüli árat kérnek, míg a búzát minőségétől függően 70–78 baniért lehet értékesíteni kilogrammonként. A megkérdezett gazdák szerint mindkettő iránt nagyon visszafogott a kereslet.
2017. március 18., 12:472017. március 18., 12:47
Mivel a tavasz beköszöntével egyre több gazdálkodó próbálja meg értékesíteni tavalyi gabonáját, szénáját, a takarmányok áráról, keresletről és kínálatról mezőgazdasági szakembereket és mezőgazdálkodókat is kérdeztünk.
Tavaly tavasszal ugyan szépen fejlődtek a kalászosok, de a sok vihar és csapadék miatt több parcellán is ledőlt a gabona. Így a betakarítás során a gabonatermés mennyisége ugyan jól alakult, de a minősége már kevésbé. Emellett az ára is alacsony maradt: míg 2015-ben aratáskor 74 banit fizettek egy kiló malmi búzáért, tavaly 55 banit ugyanazért a minőségért, míg a takarmánygabonáért még kevesebbet. Októberre emelkedett az ára, 63–65 banit adtak a jó minőségű búza kilójáért, de még ez is kevesebb volt, mint a korábbi években.
Azzal kapcsolatban, hogy hogyan hasznosították a tavalyi termést, Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője elmondta, mivel a búza minősége tavaly gyengébb volt, így kevesebbet hasznosítottak malmi búzaként, elsősorban az állatok takarmányozására használták a termést. Ugyanakkor kevesebb kukoricát hoztak be vidékünkre – egyre kevésbé működik a kukorica alapú cserekereskedelem –, emiatt elsősorban azt etették állataikkal a gazdák, amit maguk megtermeltek (árpát, tavasz és őszi búzát, zabot). Az igazgató kiemelte, mostanra valamivel javult a búza ára, jelenleg 70–74 baniért szerezhető be a gyengébb minőségű kilója, míg a malmi minőségért 74–78 banit is adnak. A kukorica kilogrammonkénti ára 65 bani. A kispiaci árak ennél valamivel magasabbak – tisztázta.
Nem jellemző az idén kialakult helyzet, az ekkora mértékű áremelkedés: mintegy harminc százalékos növekedést mutat a gabona jelenlegi ára az őszihez képest. Így, amíg a pityóka értékesítése esetében nem volt érdemes tavaszig tartogatni a termést, a kiváró búzatermesztők viszont jól jártak – avatott be az intézményvezető. Tapasztalatuk szerint ez az ár a következőkben már nem növekszik jelentősen, májustól pedig csökkenésre is lehet számítani. Tehát, aki teheti, értékesítse a termést, hiszen ahogy az új vetések milyensége alakul, úgy esik vissza a tavalyi termés ára. Azt is megjegyezte Török Jenő, hogy az őszi gabonák szépek, jól teleltek, habár a korábbi évekhez képest nagyobb hidegek voltak. De mivel a leghidegebb időkben legalább 10 centiméteres hóréteg takarta a termőföldeket, így a fagy nem tett kárt a vetésekben. Szebbek az őszi vetések, mint tavaly ilyenkor.
Elsősorban saját használatra termelik meg a szénát a csíki gazdálkodók, azok értékesítenek belőle, akiknek a tél folyamán nem fogyott el a betakarított mennyiség. A kaszálókat inkább bérbe adják, mint a betakarított szénát értékesítsék azokról – fejtegette a szakember. Hozzátette, szénából többlet lehet a megyében, hiszen nagyobb a kaszálóterület, mint amekkorára az állatállomány kiszolgálására szükség lenne – sőt, az állatállomány is kisebb, mint például a '90-es években.
Sebestyén Sándor, a mezőgazdasági igazgatóság munkatársa is megerősítette, hogy a gazdálkodók jelentős része állataik számára gyűjtik be a takarmányokat. 25–30 százalékra tehető azok száma, akik elsősorban a támogatásért gazdálkodnak, így ha nincs saját állatuk, akkor értékesítik a betakarított termést. Megjegyezte, „egyre nagyobb teret hódítanak a termesztett takarmányok (lucerna, here, bükköny, silókukorica), amelyekből hektáronként nagyobb tömegeket lehet learatni. Ezeket szívesebben termesztik a nagyobb állattartók”.
felhagyják, hiszen ha a pásztor legelteti a területet, dolgozni nem kell, de támogatás jár a területre. Ezáltal viszont leromlik a kaszálóterületek minősége.
Egy csíkszentkirályi gazda érdeklődésünkre arról számolt be, hogy mivel egyre nehezebb az állattartásból boldogulni, így a többlet takarmányát kínálja eladásra: ömlesztett szénát (bálázási lehetőséggel), őszi tritikálét és búzát, illetve feketeborsó-zab keveréket. Elmondása szerint 1500 kilogramm tritikálét már értékesített, kilónkénti 65 baniban sikerült kiegyezni a vevővel. Emellett háromezer kilogramm szénát is eladna, az iránt viszont még csak nem is érdeklődtek. Annak kilóját 40 baniért hirdette a gazda, de még abból is kihagyna, ha lenne komoly érdeklődő. A feketeborsó-zab keverékből mindössze 100 kg-ot értékesítenek 2 lejes kilónkénti áron, de még emiatt sem keresték meg.
A göröcsfalvi Kovács Jenő – aki többek között árpát, zabot, búzát kínál eladásra – szintén a többlet gabonáját próbálja hirdetések révén értékesíteni. Mint fogalmazott, nagyon visszafogott az érdeklődés, hiába a hirdetés, mindeddig 500 kilogrammot tudott csak eladni. Tapasztalata szerint inkább korpát vásárolnak a gazdák, minthogy a gabonáért fizessenek.
– végzett egy gyors számítást Kovács Jenő.
Mindkét gazda egyetértett abban, hogy lassan olyan nehéz helyzetbe kerülnek a mezőgazdálkodók, hogy sem termeszteni, sem tenyészteni nem érdemes semmit vidékünkön.
A visszafogott érdeklődés okáról
A széna iránti visszafogott érdeklődés kapcsán Sebestyén Sándor rámutatott, egy kiló széna annyinak felel meg, mint egy félkiló abraktakarmány. Amíg ez utóbbi nagy mennyiségben 60 baniért megvásárolható, addig az állattartók nem szívesen fizetnek ahhoz közeli árat, 40–50 banit a szénáért. Az sem elhanyagolható, hogy a szállításkor sem mindegy, hogy egy tonna búzát vagy szénát kell-e hazavinni. Azt is belátta, hogy a csökkenő állatállomány is hozzájárulhat a visszafogott kereslethez. A csökkenő állatlétszám oka viszont nem más, minthogy egyre jobb minőségű állományokat tartanak a gazdák. Azaz, a korábbi 6-8 liter tejet adó fejőstehenek helyett 25 litert adó szarvasmarhákat tenyésztenek. Ennek értelmében, habár a szarvasmarhák mennyisége csökken, az állományok minősége nő.
Technikai recesszióba került a romániai turizmus – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Szombaton rendezik meg Alsósófalván a 34. Hargita Megyei Farsangbúcsúztatót, ahol maskarások, táncosok és zeneszó tölti meg a utcákat. A felvonuló csoportok útvonalai a rendezvényhez készült térképeken követhetők, bármelyikhez lehet csatlakozni.
A helyi adók emelése ellen tüntettek csütörtökön az ország több városában a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) tagjai és szimpatizánsai.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) felszólította koalíciós partnereit, hogy hagyjanak fel a megszorító politikával, és az ország társadalmi és gazdasági realitásait figyelembe vevő strukturális reformok bevezetését támogassák.
Két, ötven év körüli férfit vettek őrizetbe Maros megyében, miután betörtek egy lakásba Sóváradon, ahonnan mintegy nyolcezer lej értékben loptak el tárgyakat.
Szakmai műhelyt szerveznek a neurodiverzitás jegyében Marosvásárhelyen péntek délután. A szervezők pedagógusokat, nevelőket, segítő szakembereket, edzőket, valamint minden érdeklődőt várnak, akit megszólít a téma.
A cél az, hogy közösen dolgozzanak a pályázati lehetőségek kiaknázásán, fejlesztési stratégiák kialakításán és a helyi közösségek támogatásán. Kovászna megye és Sepsiszentgyörgy a Potsa József Közösségfejlesztési Egyesületet keretében társul.
Bár a Hargita megyei csendőrség jelentős létszámhiánnyal küzd, a tavalyi évük így is rendkívül intenzív volt: közel 6 ezer küldetésük és több mint 500 rendvédelmi beavatkozásuk volt. A jövőben az állandó őrszolgálatot mozgékony járőrszolgálat váltja fel.
Drónra bukkantak csütörtökön a Fekete-tenger partján, Costinești üdülőtelep közelében.
Tavaly országszerte 92 219 jármű műszaki állapotát vizsgálták meg közúti ellenőrzéseik során a Román Gépjármű-nyilvántartási Hatóság (RAR) felügyelői, és a megállított járművek 38,5 százalékát nem megfelelő műszaki állapotúnak minősítették.
szóljon hozzá!