Mivel a tavasz beköszöntével egyre több gazdálkodó próbálja meg értékesíteni tavalyi gabonáját, szénáját, a takarmányok áráról, keresletről és kínálatról mezőgazdasági szakembereket és mezőgazdálkodókat is kérdeztünk.

Viharverte gabona

Tavaly tavasszal ugyan szépen fejlődtek a kalászosok, de a sok vihar és csapadék miatt több parcellán is ledőlt a gabona. Így a betakarítás során a gabonatermés mennyisége ugyan jól alakult, de a minősége már kevésbé. Emellett az ára is alacsony maradt: míg 2015-ben aratáskor 74 banit fizettek egy kiló malmi búzáért, tavaly 55 banit ugyanazért a minőségért, míg a takarmánygabonáért még kevesebbet. Októberre emelkedett az ára, 63–65 banit adtak a jó minőségű búza kilójáért, de még ez is kevesebb volt, mint a korábbi években.

A búza áráról

Azzal kapcsolatban, hogy hogyan hasznosították a tavalyi termést, Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője elmondta, mivel a búza minősége tavaly gyengébb volt, így kevesebbet hasznosítottak malmi búzaként, elsősorban az állatok takarmányozására használták a termést. Ugyanakkor kevesebb kukoricát hoztak be vidékünkre – egyre kevésbé működik a kukorica alapú cserekereskedelem –, emiatt elsősorban azt etették állataikkal a gazdák, amit maguk megtermeltek (árpát, tavasz és őszi búzát, zabot). Az igazgató kiemelte, mostanra valamivel javult a búza ára, jelenleg 70–74 baniért szerezhető be a gyengébb minőségű kilója, míg a malmi minőségért 74–78 banit is adnak. A kukorica kilogrammonkénti ára 65 bani. A kispiaci árak ennél valamivel magasabbak – tisztázta.

Rendhagyó növekedés

Nem jellemző az idén kialakult helyzet, az ekkora mértékű áremelkedés: mintegy harminc százalékos növekedést mutat a gabona jelenlegi ára az őszihez képest. Így, amíg a pityóka értékesítése esetében nem volt érdemes tavaszig tartogatni a termést, a kiváró búzatermesztők viszont jól jártak – avatott be az intézményvezető. Tapasztalatuk szerint ez az ár a következőkben már nem növekszik jelentősen, májustól pedig csökkenésre is lehet számítani. Tehát, aki teheti, értékesítse a termést, hiszen ahogy az új vetések milyensége alakul, úgy esik vissza a tavalyi termés ára. Azt is megjegyezte Török Jenő, hogy az őszi gabonák szépek, jól teleltek, habár a korábbi évekhez képest nagyobb hidegek voltak. De mivel a leghidegebb időkben legalább 10 centiméteres hóréteg takarta a termőföldeket, így a fagy nem tett kárt a vetésekben. Szebbek az őszi vetések, mint tavaly ilyenkor.

A többletet értékesítik

Elsősorban saját használatra termelik meg a szénát a csíki gazdálkodók, azok értékesítenek belőle, akiknek a tél folyamán nem fogyott el a betakarított mennyiség. A kaszálókat inkább bérbe adják, mint a betakarított szénát értékesítsék azokról – fejtegette a szakember. Hozzátette, szénából többlet lehet a megyében, hiszen nagyobb a kaszálóterület, mint amekkorára az állatállomány kiszolgálására szükség lenne – sőt, az állatállomány is kisebb, mint például a '90-es években.

Népszerű termesztett takarmányok

Sebestyén Sándor, a mezőgazdasági igazgatóság munkatársa is megerősítette, hogy a gazdálkodók jelentős része állataik számára gyűjtik be a takarmányokat. 25–30 százalékra tehető azok száma, akik elsősorban a támogatásért gazdálkodnak, így ha nincs saját állatuk, akkor értékesítik a betakarított termést. Megjegyezte, „egyre nagyobb teret hódítanak a termesztett takarmányok (lucerna, here, bükköny, silókukorica), amelyekből hektáronként nagyobb tömegeket lehet learatni. Ezeket szívesebben termesztik a nagyobb állattartók”.