
Fotó: Pál Árpád
A széna kilójáért jelenleg 40–60 bani körüli árat kérnek, míg a búzát minőségétől függően 70–78 baniért lehet értékesíteni kilogrammonként. A megkérdezett gazdák szerint mindkettő iránt nagyon visszafogott a kereslet.
2017. március 18., 12:472017. március 18., 12:47
Mivel a tavasz beköszöntével egyre több gazdálkodó próbálja meg értékesíteni tavalyi gabonáját, szénáját, a takarmányok áráról, keresletről és kínálatról mezőgazdasági szakembereket és mezőgazdálkodókat is kérdeztünk.
Tavaly tavasszal ugyan szépen fejlődtek a kalászosok, de a sok vihar és csapadék miatt több parcellán is ledőlt a gabona. Így a betakarítás során a gabonatermés mennyisége ugyan jól alakult, de a minősége már kevésbé. Emellett az ára is alacsony maradt: míg 2015-ben aratáskor 74 banit fizettek egy kiló malmi búzáért, tavaly 55 banit ugyanazért a minőségért, míg a takarmánygabonáért még kevesebbet. Októberre emelkedett az ára, 63–65 banit adtak a jó minőségű búza kilójáért, de még ez is kevesebb volt, mint a korábbi években.
Azzal kapcsolatban, hogy hogyan hasznosították a tavalyi termést, Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője elmondta, mivel a búza minősége tavaly gyengébb volt, így kevesebbet hasznosítottak malmi búzaként, elsősorban az állatok takarmányozására használták a termést. Ugyanakkor kevesebb kukoricát hoztak be vidékünkre – egyre kevésbé működik a kukorica alapú cserekereskedelem –, emiatt elsősorban azt etették állataikkal a gazdák, amit maguk megtermeltek (árpát, tavasz és őszi búzát, zabot). Az igazgató kiemelte, mostanra valamivel javult a búza ára, jelenleg 70–74 baniért szerezhető be a gyengébb minőségű kilója, míg a malmi minőségért 74–78 banit is adnak. A kukorica kilogrammonkénti ára 65 bani. A kispiaci árak ennél valamivel magasabbak – tisztázta.
Nem jellemző az idén kialakult helyzet, az ekkora mértékű áremelkedés: mintegy harminc százalékos növekedést mutat a gabona jelenlegi ára az őszihez képest. Így, amíg a pityóka értékesítése esetében nem volt érdemes tavaszig tartogatni a termést, a kiváró búzatermesztők viszont jól jártak – avatott be az intézményvezető. Tapasztalatuk szerint ez az ár a következőkben már nem növekszik jelentősen, májustól pedig csökkenésre is lehet számítani. Tehát, aki teheti, értékesítse a termést, hiszen ahogy az új vetések milyensége alakul, úgy esik vissza a tavalyi termés ára. Azt is megjegyezte Török Jenő, hogy az őszi gabonák szépek, jól teleltek, habár a korábbi évekhez képest nagyobb hidegek voltak. De mivel a leghidegebb időkben legalább 10 centiméteres hóréteg takarta a termőföldeket, így a fagy nem tett kárt a vetésekben. Szebbek az őszi vetések, mint tavaly ilyenkor.
Elsősorban saját használatra termelik meg a szénát a csíki gazdálkodók, azok értékesítenek belőle, akiknek a tél folyamán nem fogyott el a betakarított mennyiség. A kaszálókat inkább bérbe adják, mint a betakarított szénát értékesítsék azokról – fejtegette a szakember. Hozzátette, szénából többlet lehet a megyében, hiszen nagyobb a kaszálóterület, mint amekkorára az állatállomány kiszolgálására szükség lenne – sőt, az állatállomány is kisebb, mint például a '90-es években.
Sebestyén Sándor, a mezőgazdasági igazgatóság munkatársa is megerősítette, hogy a gazdálkodók jelentős része állataik számára gyűjtik be a takarmányokat. 25–30 százalékra tehető azok száma, akik elsősorban a támogatásért gazdálkodnak, így ha nincs saját állatuk, akkor értékesítik a betakarított termést. Megjegyezte, „egyre nagyobb teret hódítanak a termesztett takarmányok (lucerna, here, bükköny, silókukorica), amelyekből hektáronként nagyobb tömegeket lehet learatni. Ezeket szívesebben termesztik a nagyobb állattartók”.
felhagyják, hiszen ha a pásztor legelteti a területet, dolgozni nem kell, de támogatás jár a területre. Ezáltal viszont leromlik a kaszálóterületek minősége.
Egy csíkszentkirályi gazda érdeklődésünkre arról számolt be, hogy mivel egyre nehezebb az állattartásból boldogulni, így a többlet takarmányát kínálja eladásra: ömlesztett szénát (bálázási lehetőséggel), őszi tritikálét és búzát, illetve feketeborsó-zab keveréket. Elmondása szerint 1500 kilogramm tritikálét már értékesített, kilónkénti 65 baniban sikerült kiegyezni a vevővel. Emellett háromezer kilogramm szénát is eladna, az iránt viszont még csak nem is érdeklődtek. Annak kilóját 40 baniért hirdette a gazda, de még abból is kihagyna, ha lenne komoly érdeklődő. A feketeborsó-zab keverékből mindössze 100 kg-ot értékesítenek 2 lejes kilónkénti áron, de még emiatt sem keresték meg.
A göröcsfalvi Kovács Jenő – aki többek között árpát, zabot, búzát kínál eladásra – szintén a többlet gabonáját próbálja hirdetések révén értékesíteni. Mint fogalmazott, nagyon visszafogott az érdeklődés, hiába a hirdetés, mindeddig 500 kilogrammot tudott csak eladni. Tapasztalata szerint inkább korpát vásárolnak a gazdák, minthogy a gabonáért fizessenek.
– végzett egy gyors számítást Kovács Jenő.
Mindkét gazda egyetértett abban, hogy lassan olyan nehéz helyzetbe kerülnek a mezőgazdálkodók, hogy sem termeszteni, sem tenyészteni nem érdemes semmit vidékünkön.
A visszafogott érdeklődés okáról
A széna iránti visszafogott érdeklődés kapcsán Sebestyén Sándor rámutatott, egy kiló széna annyinak felel meg, mint egy félkiló abraktakarmány. Amíg ez utóbbi nagy mennyiségben 60 baniért megvásárolható, addig az állattartók nem szívesen fizetnek ahhoz közeli árat, 40–50 banit a szénáért. Az sem elhanyagolható, hogy a szállításkor sem mindegy, hogy egy tonna búzát vagy szénát kell-e hazavinni. Azt is belátta, hogy a csökkenő állatállomány is hozzájárulhat a visszafogott kereslethez. A csökkenő állatlétszám oka viszont nem más, minthogy egyre jobb minőségű állományokat tartanak a gazdák. Azaz, a korábbi 6-8 liter tejet adó fejőstehenek helyett 25 litert adó szarvasmarhákat tenyésztenek. Ennek értelmében, habár a szarvasmarhák mennyisége csökken, az állományok minősége nő.
Megtalálták élve szerdán kora délután azt az ötéves kisfiút, aki hétfő délután tűnt el a Szeben megyei Oltalsósebes településről. A kiskorú eltűnését a fiú apja jelentette a rendőrségnek.
Februárhoz képest márciusban 381 lejjel (6,9 százalékkal) 5938 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9902 lej volt, 630 lejjel (6,8 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Egy 22 éves fiatalember és egy 20 éves lány meghalt, további két fiatal pedig megsérült egy balesetben, amely szerdára virradóra történt Vrancea megyében.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem képes ellátni a feladatát, így bárki következmények nélkül támadhatja a magyarságot is, hiszen nem kell büntetéstől tartania – állítja a Székely Figyelő Alapítvány vezetője, Árus Zsolt.
A képviselőházban szerdán elfogadott törvénytervezet szerint nőnek a társadalmi együttélés szabályainak, valamint a közrendnek és a köznyugalomnak a megsértése esetén kiszabható bírságok.
Volodimir Zelenszkijt szerdán fogadta a Cotroceni-palotában Nicușor Dan román államfő és Karol Nawrocki lengyel elnök.
Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a „leköszönő nemzeti kormány” pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző.
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.
A villamos energia (+54,18 százalék), a lakbér (+43,78), a gázolaj (+32,68), a benzin (+22,42) és a kávé (+21,76) drágult meg a leginkább idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet.
szóljon hozzá!