
Akár a 35 százalékos részvételi arány is elérhető a népszámlálás online szakaszán
Fotó: Haáz Vince
1,77 millió beküldött kérdőívről számolt be az Országos Statisztikai Intézet a hét elején, ami azt jelenti, hogy a lakosság 8–9 százaléka már részt vett a népszámláláson. A székelyföldiek nagyon változóan teljesítenek: Kovászna megye ott az élvonalban, az ország 45 megyéjéből ugyanis a 7. a legjobban teljesítők között, Maros megye 12., Hargita megye azonban csupán a mezőny második felében teljesít.
2022. április 03., 21:232022. április 03., 21:23
2022. április 03., 21:262022. április 03., 21:26
Bár a Statisztikai Intézet 1,77 millió kitöltött kérdőívről számolt be, ezek között még lehetnek csak részben kitöltött kérdőívek, másodlagos lakások űrlapjai, illetve duplumok (másodpéldányok) is – hívja fel a figyelmet a Népszámlálás.ro sajtóközleményében. Ennek ellenére feltételezhető, hogy a lakosság 8-9 százaléka már részt vett a népszámláláson. „Ez viszonylag jó aránynak tekinthető, ha sikerül fenntartani az érdeklődést, akkor az önkitöltéses szakaszban elérhető a 35 százalékos részvételi arány” – áll a közleményében.
A számokból kiderül az is, hogy a háztartások mintegy fele egyénileg, másik fele a települési összeírópontokon regisztrált, tehát mindkét módszer népszerűnek tűnik. A kezdeti technikai problémák megoldódtak, most már jól működik a rendszer.
Ez két szempontból is problémás: egyrészt az adatok hiányosak lesznek, másrészt nagy valószínűséggel ezeket a hiányosan kitöltött kérdőíveket az intézet nem fogja érvényesíteni. Akik már kitöltötték az űrlapjukat, ennek érvényességét ezen a honlapon ellenőrizhetik. Ha a kérdőív nincsen „validálva” (érvényesítve), akkor újra kell kezdeni a folyamatot: ismét regisztrálni kell a teljes háztartást, de csak azon személyek kérdőíveit kell újra kitölteni, akiknek nem volt elfogadva.
Fotó: Haáz Vince
A nyilvánosan elérhető részvételi adatok szerint az erdélyi megyék jól teljesítenek, az első tíz megye között van Brassó a 2. helyen, Kovászna megye a 7., Maros megye a 12. helyezett a megyék sorrendjében.
Gáspár Botond, a népszámlálás marosvásárhelyi koordinátora elmondta, a marosvásárhelyi összeíró pontokhoz hétfőig több mint kétezren mentek el segítséget kérni. Marosvásárhelyen mintegy 11 ezer kitöltött kérdőív született két hét alatt, ebből a 11 ezerből 2500 a vásárhelyi összeíró pontokon. Gáspár Botond rámutatott, azért nem lehet ezt 2500 személynek nevezni, mert a lakásokra is külön kérdőív vonatkozik, a statisztika pedig most nem méri, hogy hány személy és hány ház. „Kimutatásaink alapján a hozzánk fordulók 85 százaléka 65 év feletti nyugdíjas, de a fennmaradó rész is szinte kizárólag 55 év fölötti.
– mondta a népszámlálás vásárhelyi koordinátora. Hozzátette, ezekre a személyekre jellemző, hogy nincs számítógépük vagy bármilyen okos eszközük, és nem is boldogulnak az online világban, így nagy szükségük van a kérdezőbiztosok segítéségére.
Fotó: Haáz Vince
Marosvásárhelyen tíz összeíró pontban összesen 14-en segítik a betérőket, Gáspár Botond a Székelyhon kérdésére elmondta, igyekeztek úgy kiválogatni a munkatársakat, hogy a román anyanyelvűek is pár szót beszéljenek legalább magyarul. Amúgy az elmúlt bő két hét tapasztalata azt mutatja, hogy a kövesdombi és a November 7. lakónegyedi összeíró pontokhoz tértek be leggyakrabban.
Székelyudvarhelyen keddel bezárólag az összeíró pontokban összesen 405-ön töltötték ki a népszámlálási kérdőívet, ez azt jelenti, hogy az udvarhelyi összesen kitöltött kérdőívek 22 százaléka az összeíró pontokon született – tudtuk meg Veimberger Noémitől, a népszámlálás városi koordinátorától.
Rámutatott, a nyolc székelyudvarhelyi összeíró pontból a legnépszerűbb a Kuvar negyedi lakószövetség székhelyén működő. „Az a tapasztalatunk, hogy főként az idősek térnek be az összeíró pontokra. Azonban azt is megfigyeltük, hogy az összeíró pontok aktivitása a számlálóbiztos aktivitásától is függ. Vannak olyan központjaink, amelyeknek a számlálóbiztosa összejárta a lakónegyedet, úgy népszerűsítette ezt a lehetőséget, s ott bizony meglátszik ez az eredményeken is” – fogalmazott Veimberger Noémi. A számlálóbiztosoknak amúgy előny, ha jól végzik a dolgukat, népszerűsítenek, ugyanis kitöltött kérdőívek alapján kapják a fizetésüket.
A kormány a 2027-es költségvetési lehetőségek és finanszírozási szükségletek figyelembevételével dönt a szakszervezetek által követelt béremelésekről – jelentette ki pénteken Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Ősszel rendszerint megnövekszik a kóbor kutyák száma Gyergyószentmiklós utcáin. Az utóbbi időben ismét több panasz érkezik a lakóktól. A befogásuk nem egyszerű, de tíz gazdátlan állatot begyűjtöttek a héten.
Tájékoztatót adott ki a Román Lottótársaság az október 29-i Joker 5/45 sorsoláson tapasztalt incidens miatt: egy műszaki hiba folytán nem került be az összes golyó a sorsológép keverődobjába.
Nehéz lesz összeállítani a 2027-es állami költségvetést, mivel a helyreállítási terv (PNRR) lezárulásával Románia a GDP 1,5 százalékának megfelelő finanszírozástól esik el, miközben jelentős védelmi kiadásokat is fedeznie kell.
Elfogadta a kormány az idei első költségvetés-kiigazítást, amely többletforrásokat biztosít az egészségügynek, a nyugdíjak kifizetésére és a helyi önkormányzatoknak; a GDP-arányos költségvetési hiánycélt változatlanul 6,2 százalékon tartják.
Ügyfeleit SMS-ben figyelmezteti az egyik legnagyobb romániai telefontársaság, hogy figyeljenek oda, kitől kapnak üzenetet és fokozott óvatosággal kezeljék ezeket.
Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Az Európai Unió háztartásainak szállított villamos energia és földgáz átlagára az idei év első felében csökkent, de Romániában mindkét esetben nagy mértékű áremelkedést jegyeztek, a legnagyobbat az uniós tagállamok közül.
A kormány pénteki ülésén újabb három hónappal meghosszabbítja a gázolaj drágulását korlátozó intézkedések hatályát – jelentette be Luca Niculescu miniszterelnök.
Jelentős különbségek mutatkoznak a székelyföldi kórházak között a hálapénzkérésről szóló betegvisszajelzések alapján. Az elmúlt hat hónap adatai szerint egyes intézményekben minden tizedik válaszadó jelezte, hogy pénzt kértek tőle az ellátás során.
szóljon hozzá!