
Akár a 35 százalékos részvételi arány is elérhető a népszámlálás online szakaszán
Fotó: Haáz Vince
1,77 millió beküldött kérdőívről számolt be az Országos Statisztikai Intézet a hét elején, ami azt jelenti, hogy a lakosság 8–9 százaléka már részt vett a népszámláláson. A székelyföldiek nagyon változóan teljesítenek: Kovászna megye ott az élvonalban, az ország 45 megyéjéből ugyanis a 7. a legjobban teljesítők között, Maros megye 12., Hargita megye azonban csupán a mezőny második felében teljesít.
2022. április 03., 21:232022. április 03., 21:23
2022. április 03., 21:262022. április 03., 21:26
Bár a Statisztikai Intézet 1,77 millió kitöltött kérdőívről számolt be, ezek között még lehetnek csak részben kitöltött kérdőívek, másodlagos lakások űrlapjai, illetve duplumok (másodpéldányok) is – hívja fel a figyelmet a Népszámlálás.ro sajtóközleményében. Ennek ellenére feltételezhető, hogy a lakosság 8-9 százaléka már részt vett a népszámláláson. „Ez viszonylag jó aránynak tekinthető, ha sikerül fenntartani az érdeklődést, akkor az önkitöltéses szakaszban elérhető a 35 százalékos részvételi arány” – áll a közleményében.
A számokból kiderül az is, hogy a háztartások mintegy fele egyénileg, másik fele a települési összeírópontokon regisztrált, tehát mindkét módszer népszerűnek tűnik. A kezdeti technikai problémák megoldódtak, most már jól működik a rendszer.
Ez két szempontból is problémás: egyrészt az adatok hiányosak lesznek, másrészt nagy valószínűséggel ezeket a hiányosan kitöltött kérdőíveket az intézet nem fogja érvényesíteni. Akik már kitöltötték az űrlapjukat, ennek érvényességét ezen a honlapon ellenőrizhetik. Ha a kérdőív nincsen „validálva” (érvényesítve), akkor újra kell kezdeni a folyamatot: ismét regisztrálni kell a teljes háztartást, de csak azon személyek kérdőíveit kell újra kitölteni, akiknek nem volt elfogadva.
Fotó: Haáz Vince
A nyilvánosan elérhető részvételi adatok szerint az erdélyi megyék jól teljesítenek, az első tíz megye között van Brassó a 2. helyen, Kovászna megye a 7., Maros megye a 12. helyezett a megyék sorrendjében.
Gáspár Botond, a népszámlálás marosvásárhelyi koordinátora elmondta, a marosvásárhelyi összeíró pontokhoz hétfőig több mint kétezren mentek el segítséget kérni. Marosvásárhelyen mintegy 11 ezer kitöltött kérdőív született két hét alatt, ebből a 11 ezerből 2500 a vásárhelyi összeíró pontokon. Gáspár Botond rámutatott, azért nem lehet ezt 2500 személynek nevezni, mert a lakásokra is külön kérdőív vonatkozik, a statisztika pedig most nem méri, hogy hány személy és hány ház. „Kimutatásaink alapján a hozzánk fordulók 85 százaléka 65 év feletti nyugdíjas, de a fennmaradó rész is szinte kizárólag 55 év fölötti.
– mondta a népszámlálás vásárhelyi koordinátora. Hozzátette, ezekre a személyekre jellemző, hogy nincs számítógépük vagy bármilyen okos eszközük, és nem is boldogulnak az online világban, így nagy szükségük van a kérdezőbiztosok segítéségére.
Fotó: Haáz Vince
Marosvásárhelyen tíz összeíró pontban összesen 14-en segítik a betérőket, Gáspár Botond a Székelyhon kérdésére elmondta, igyekeztek úgy kiválogatni a munkatársakat, hogy a román anyanyelvűek is pár szót beszéljenek legalább magyarul. Amúgy az elmúlt bő két hét tapasztalata azt mutatja, hogy a kövesdombi és a November 7. lakónegyedi összeíró pontokhoz tértek be leggyakrabban.
Székelyudvarhelyen keddel bezárólag az összeíró pontokban összesen 405-ön töltötték ki a népszámlálási kérdőívet, ez azt jelenti, hogy az udvarhelyi összesen kitöltött kérdőívek 22 százaléka az összeíró pontokon született – tudtuk meg Veimberger Noémitől, a népszámlálás városi koordinátorától.
Rámutatott, a nyolc székelyudvarhelyi összeíró pontból a legnépszerűbb a Kuvar negyedi lakószövetség székhelyén működő. „Az a tapasztalatunk, hogy főként az idősek térnek be az összeíró pontokra. Azonban azt is megfigyeltük, hogy az összeíró pontok aktivitása a számlálóbiztos aktivitásától is függ. Vannak olyan központjaink, amelyeknek a számlálóbiztosa összejárta a lakónegyedet, úgy népszerűsítette ezt a lehetőséget, s ott bizony meglátszik ez az eredményeken is” – fogalmazott Veimberger Noémi. A számlálóbiztosoknak amúgy előny, ha jól végzik a dolgukat, népszerűsítenek, ugyanis kitöltött kérdőívek alapján kapják a fizetésüket.
Kitölthetik a középiskolai felvételi jelentkezési lapokat a nyolcadikosok július 13. és 20. között, majd július 22-én számítógépes elosztással dől el, ki melyik kilencedik osztályba jut be. Az iratkozás július 23. és 28. között lesz.
Beszűkültek a készpénzes számlafizetési lehetőségek az utóbbi hónapokban, miután több üzletben megszűnt a PayPointon keresztüli befizetés. A változás leginkább azokat érinti hátrányosan, akik nem használnak bankkártyát, internetes szolgáltatásokat.
A Nicușor Dan államelnök által hétfőn kihirdetett és jövő évtől hatályos törvény értelmében az 1990. június 13-15-i bányászjárás áldozatai havi 5000 lej kártérítésre, ingyenes orvosi ellátásra és kezelésekre jogosultak.
Több személyt kellett megelőzési céllal kimenekíteni egy székelyudvarhelyi tömbházból hétfőn délután, miután lángok csaptak fel az egyik lakrész konyhájában. A tűz anyagi kárral járt – közli a Hargita megyei tűzoltóság.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfőn közölte, hogy a Cotroceni-palotában tartott délelőtti egyeztetéseken „tűzszüneti” kormány megalakítására tett javaslatot, figyelembe véve, hogy lehetetlen jelenleg egy „kényelmes parlamenti többség” létrehozása.
Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az alaptörvény tizenhetedik módosítását, amelynek értelmében a hatálybalépést követő napon Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása megszűnik.
Két román állampolgárságú hegymászó életét vesztette az olaszországi Gran Paradiso-hegységben, miután egy gleccserszakadékba zuhantak – jelentették be hétfőn az olasz hegyimentők az ANSA hírügynökség szerint.
Hat medve ijesztett rá kilenc román, magyar és ausztrál nemzetiségű turistára hétfőn délután a Gyimesfelsőlok területén lévő széphavasi Szentlélek-kápolnánál – tájékoztat a Hargita Megyei Csendőr-főkapitányság.
Marosvásárhelyen a szálló por az egyik legnagyobb légszennyezési tényező, a szakemberek szerint pedig télen nagyobb gondot okoz, mint nyáron. Korlátozásokkal, az alternatív közlekedés népszerűsítésével és hőszigetelésekkel lehetne javítani a helyzeten.
A 17. alaptörvény-módosítás nem akar embereket megalázni, éppen ellenkezőleg egy megalázott nemzet becsületét akarja és fogja visszaadni – mondta Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben.
szóljon hozzá!