Akkor 94 százalékos volt a népszámlálás hatékonysága, most meg 95,4 százalékos.

Jól teljesített Kovászna megye

A jelentős magyar lakossággal rendelkező megyék közül Szilágy megyében több személyi kérdőívet regisztráltak, mint a statisztikai intézet által becsült lakosságszám,

Szintén jól szerepelt Kovászna megye, itt a feltételezett népesség 99,5 százalékét írták össze. A többi megyében ez a mutató alacsonyabb, ami azt is jelentheti, hogy

Szatmár megyében a feltételezett népesség 97,5, Bihar megyében 97,4, Hargita megyében 96,3, Arad megyében 96,2, Maros megyében 94, Kolozs és Brassó megyékben pedig a 93,2 százalékát regisztrálták. Országos szinten Temes megyében volt a legkevésbé eredményes az összeírás, itt a becsült népesség 83,5 százalékát rögzítették. Bukarestben ugyanez a mutató 85,2 százalékos. A városok részvételi arányairól nem közölt adatokat a statisztikai intézet.

Száz százalék felett?

Több megyében 100 százalék feletti eredmény született a becsült lakosság számához képest, ilyen Vrancea (109%), Beszterce-Naszód (106,8%), Botoşani (105,9%), Călăraşi (102,2%), Teleorman (101,4%), Olt (101,3%), Gorj (101%), Szilágy (100,8%) és Neamţ (100,7%) megye. Bár sokan fennakadnak ezen, Barna Gergő szerint nincs okuk rá, hiszen több dolgot is jelenthet a száz százalék feletti arány:

• egyrészt egy becsléshez viszonyítják a számokat, ami lehet, hogy nem pontos, másrészt az összeírt személyek, kérdőívek száma is csökkenhet még az adattisztítás folyamán, lehetnek például duplumok benne.

• másrészt lehetnek olyan települések, ahol nagyobb volt a bevándorlás, például városok közelében, vagy egyszerűen demográfiai növekedés van.

„Sikeresnek tekinthető”

A lakossági összeírás elmúlt időszakáról a Népszámlálás.ro kampánykoordinátora elmondta, hogy nagyon hosszú folyamat volt, szinte négy és fél hónapot tartott, és az utolsó számokat látva azt mondhatja, hogy inkább sikeresnek tekinthető, annak ellenére, hogy sok még a bizonytalanság, valamint sok akadály merült fel az elmúlt időszakban:

„Az, hogy sikerült majdnem 18,2 millió személyt lekérdezni, az azért egy jó eredménynek tekinthető. Meglátjuk majd, hogy ez pontosan mit jelent, hogy hány egyedi személy van, aki meg is felel a módszertani előírásoknak, és benne is marad az adatbázisban, illetve az is kérdés, hogy mennyivel fogják kiegészíteni az adatbázist” – értékelt a szociológus a Székelyhonnak.

Hozzátette: három módszert fognak alkalmazni az adattisztításon belül, egyrészt lesz részleges hiánypótlás, amikor valamilyen adatok hiányoznak, ezeket egészítik ki – például azok esetében, akik online vettek részt a népszámláláson, és nem jutottak el a végéig.

– emlékeztet Barna Gergő. A részleges hiánypótlás mellett van a másik módszer, amikor a meg nem számolt lakosság hiányzó adatait a statisztikai imputálás eszközével emelik be a rendszerbe, ami azt jelenti, hogy

Harmadik módszer szerint pedig statisztikai becsléseket végeznek olyan esetekben, amikor például egy olyan információ hiányzik, hogy hőszigetelt-e a lakás vagy sem.

– magyarázta a szociológus. Hozzátette, az elsődleges eredményeket leghamarabb 2022 decemberében hozzák nyilvánosságra, majd a kiegészített és véglegesített adatokat a 2023-as év végén.

Mennyi az annyi a magyarok körében?

Barna Gergő elmondta, hogy a magyar közösség szempontjából akkor lesz sikeresnek tekinthető a népszámlálás, ha

„Az nagyon valószínű, hogy egymillió felett van a magyarság száma, de hogy ez egymillió száz vagy egymillió kettőszáz, azt nem tudjuk.

– hangsúlyozta a szociológus.

Az idei volt az első népszámlálás Romániában, amely digitálisan zajlott, ugyanakkor a 13. cenzus az ország történetében, illetve a negyedik összeírás az 1989-es rendszerváltás óta.