HIRDETÉS

Nemzetegyesítésről nemzetépítésre vált a magyarság

Iszlai Katalin, Pinti Attila 2018. július 28., 17:15 utolsó módosítás: 2018. július 29., 18:39
HIRDETÉS

Egy pillanatig sem nyugodhatunk, amíg Ceauşescu bukása után harminc évvel újból politikai foglyok ülnek román börtönben – jelentette ki a „székelyföldi terrorper” ítéletével az erdélyi magyarság helyzetére utalva Tőkés László a 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor hagyományos szombati felszólalásában. Orbán Viktor miniszterelnök Európa biztonságáról, a jövő évi európai parlamenti választásokról és a „véget ért száz év magyar magány” nyitotta perspektívákról értekezett.

Fotó: Beliczay László

A népes hallgatóságot és a jelenlévő politikai vezetőket, egyházi méltóságokat hagyományosan Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke köszöntötte, mielőtt átadta a szót a szabadegyetem főelőadásán immár huszonkilencedik alkalommal beszédet tartó Tőkés Lászlónak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökének, európai parlamenti képviselőnek és Orbán Viktornak, Magyarország miniszterelnökének.

Orbán Viktor miniszterelnök tusnádfürdői beszéde előtt Tőkés László európai parlamenti képviselő köszöntötte a közönséget, felszólalása az erdélyi magyarság ügyének rendezetlen helyzete köré épült. Beszéde elején kiemelte, a szombati rendezvény eredeti témája: Szenvedélyünk Magyarország, szenvedélyünk Erdély. A püspök megemlékezett az idén elhunyt Kallós Zoltán néprajzkutatóról, illetve Kányádi Sándor költőről, majd a „tilalom alá vetett székely autonóm terület szívében” köszöntötte a tábor minden résztvevőjét.

Tőkés kitért az idei magyarországi országgyűlési választásokra is, és „európai, illetve nemzetközi szinten is egyedülálló eredménynek” titulálta a Fidesz-KDNP sorozatban harmadszori, ez alkalommal is kétharmados választási győzelmét, majd Orbán Viktor miniszterelnök székfoglaló beszédéből idézett.

Fotó: Beliczay László

„Háromszori kétharmaddal a hátunk mögött nekünk a lehetetlenre kell vállalkoznunk, mert ami lehetséges, azt más is meg tudja csinálni.” „Ez a lehetetlen pedig nem más, mint a magyarok ügyének életre és jövőre szóló rendezése Erdélyben és a Kárpát-medencében, szélesebb összefüggésben pedig Európában” – fűzte hozzá mintegy magyarázatként Tőkés. A püspök ezt követően a nyári szabadegyetem, illetve a szombati rendezvény központi üzeneteként a Magyarország és Erdély iránt érzett szenvedélyükről beszélt.

HIRDETÉS

„A mindennapi megítélésben – finoman szólva – nincs túl nagy becsületük a politikusoknak és általában a politikának. Erről persze leginkább maguk az öncélú pártosságukban és önös érdekeik közt elvesztődő politikusok tehetnek, akiknek egyebek mellett gyakori hiányosságuk vagy vétkük az, hogy érzelem nélkül politizálnak. Ebből a megközelítésből nézve érthetjük meg igazán, hogy mit jelent a Szenvedélyünk Magyarország és a Szenvedélyünk Erdély, valamint azt a nemes szenvedélyt, amely az őseredeti bálványosi tábort a rendszerváltozáskor létrehívta, és amely ezáltal a bálványosi-tusványosi folyamatot, utóbb pedig a határok fölötti nemzetegyesítést zászlajára tűző nemzetpolitikát útjára indította” – emelte ki Tőkés, majd feltette a kérdést:

lehet-e „szenvtelen realizmussal tekinteni arra a siralmas állapotra, amelybe jobb sorsra érdemes erdélyi magyarságunk Trianont követően, utóbb pedig a nacionálkommunista elnyomás, majd az ellopott forradalom után a többszörös kommunista visszarendeződés” során jutott?

Beszédében a püspök az erdélyi magyarság száz éve rendezetlen ügyéről is hosszan értekezett. „Hogyha újraolvassuk az országától és jogaitól megfosztott erdélyi magyarság kisemmizéséről, elnyomatásáról, elsorvadásáról és lehanyatlásáról szóló, utóbbi száz éves történelmünk tengernyi irodalmát, vagy éppenséggel felütjük a gyilkos kommunista rendszer kártételeit összefoglaló Tismăneanu-jelentésnek a magyarokra vonatkozó drámai fejezetét, vagy az idei esztendőnek, illetve a legutóbbi hónapnak a román centenáriumra időzített, töményen magyarellenes megnyilvánulásait és cselekményeit vesszük figyelembe, nem marad kétségünk afelől, hogy a beolvasztásunkra, kiszorításunkra és megsemmisítésünkre irányuló, poszttrianoni tradicionális pánromán nemzetstratégia – Európa ide vagy oda – változott formában továbbra is érvényben maradt.

Fotó: Beliczay László

Maga a németből asszimilálódott Klaus Johannis államelnök is ezt üzeni nekünk és a világnak, aki látható módon magyar közösségünknek is a kipusztult erdélyi szászság sorsát szánja. Az elmondottakra nézve szolgáljon mementóként a fondorlatos székelyföldi terrorper két áldozatának, Beke Istvánnak és Szőcs Zoltánnak a galád börtönbe vettetése. Egy pillanatig sem nyugodhatunk, amíg Ceauşescu diktátor bukása után harminc évvel újból politikai foglyok ülnek román börtönben” – hívta fel a figyelmet Tőkés, meglátását pedig hatalmas tapssal üdvözölte a tömeg.

Tusványostól Tusványosig – az elmúlt, illetve az előttünk álló egy év Magyarországot, a külhoni magyarokat, Európát és a világpolitikát érintő kérdéseiről, történéseiről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök Tőkés László felszólalását követően.

Fotó: Beliczay László

A magyar kormányfő mindenekelőtt a külhoni magyarok választási részvételét köszönte meg, megfogalmazása szerint „minden egyes szavazatuk felelősségvállalás volt Magyarország mellett”. Meglátása szerint „a magyar nemzetegyesítés folyamata átváltozott nemzetépítéssé, amelynek áprilisban tartották a főpróbáját”, a választások pedig azt igazolják, hogy ez a nemzetépítés sikeres. Miután nyolc év folyamatos kormányzás után áprilisban újabb négy évre kapott esélyt a Fidesz-KDNP – tette hozzá –, ez mintegy felhatalmazás arra, hogy a kormány egy új korszak építésébe kezdjen. Orbán Viktor ugyanakkor kiemelkedő eredményként, mérföldkőként értékelte, hogy

az egymilliomodik honosított magyar állampolgárt köszönhették.

„Véget ért a száz év magyar magány”

Az új korszak építésének „előzményeire” visszatérve a miniszterelnök emlékeztette a helyszínen jelen lévő több ezres hallgatóságot arra, hogy sikerült az IMF-hitelt visszafizetni, mindeközben a magyarok élete stabilizálódott, jelentősen nőtt a foglalkoztatottak, ezzel egy időben pedig csökkent a szegények száma.

A jövőre térve Orbán Viktor kijelentette, „újra erősek vagyunk, véget ért a száz év magyar magány”, ezért a már említett korszaképítés fő célkitűzései közé tartozik, hogy 2030-ra Magyarország az Európai Unió öt legélhetőbb országa közé kerüljön, megállítva a népesség fogyását, valamint kialakítva az ország biztonságát jelentő energiafüggetlenségét – amiben nagy szerepe lesz a Paks 2-nek is. Hozzátette, ehhez nemcsak az anyaországot, hanem „az egész Kárpát-medencét rendbe kell tenni”.

Fotó: Beliczay László

Ezt a gondolatmenetet folytatva a kormányfő úgy fogalmazott, a Kárpát-medence újjáépítésére „van erőnk, vannak erőforrásaink”, és meglátása szerint az elmúlt években Magyarország tanúbizonyságot is tett arról a szomszédos országoknak, hogy „aki a magyarokkal együttműködik, az jól jár”. „Fektessünk egymás térségeibe” – ajánlotta Orbán Viktor, hozzátéve, Magyarország azt javasolja a Kárpát-medencei országoknak, hogy kössék össze az energiahálózatukat, illetve gyorsvasúttal és autópályával is biztosítsák az egymás közötti összeköttetést. Kiemelte továbbá, hogy érdemes lenne a védelmi rendszereket is összekötni.

Erdély mint erőforrás 

Az erdélyi magyarság vonatkozásában a miniszterelnök kijelentette, „Románia száz éve nem tud mit kezdeni azzal a ténnyel, hogy itt él másfél millió magyar”. Holott meglátása szerint, az RMDSZ „szlogenjét” idézve, majd továbbgondolva, miszerint Székelyföld akkor is létezett, amikor a modern Románia még nem, a hallgatóság ovációja közepette kijelentette,

Székelyföld akkor is létezni fog, amikor már egész Európa behódolt az iszlámnak.

„Tekintsünk Erdélyre erőforrásként, akarjunk erős Székelyföldet, erősödő magyarságot. Ez gyarapodást jelent Románia számára is” – fogalmazott.

A Kárpát-medencén túl 

Távlatibb tervekre térve a magyar kormányfő úgy vélekedett, a Kárpát-medence után Közép-Európa felépítésének kell következnie. Erre szerinte azért van szükség, mert „Közép-Európa egy sajátos egység, más mint Nyugat-Európa”.

A közép-európai építkezésről öt tézist fogalmazott meg: minden itt található országnak joga van megvédeni a keresztény kultúráját, elutasítva a multikulturalizmust, joga van megvédeni a hagyományos családmodellt, a nemzetgazdasági szempontból fontos piacokat, a határait, illetve a kulcsfontosságú kérdésekben minden országnak joga van ragaszkodni „az egy nemzet, egy szavazat elvhez”, amit az Európai Unió nem kérdőjelezhet meg.

Európa és a vezetésére alkalmatlan politikai elit 

A migráció megfékezése, és így egész Európa jövője múlik azon, hogy Törökország, Izrael és Egyiptom stabil ország marad-e, mert ha nem, annak a „megállíthatatlan muszlim beáramlás” lesz a következménye, Európa biztonsága pedig még nagyobb veszélybe kerül – osztotta meg véleményét Orbán Viktor. Hozzátette, míg Európa valaha egy erős, a vallás, a művészet, az üzleti vállalkozás és a kutatás szellemére épült civilizáció volt, mára a kontinens „mind a négy területen kudarcot vallott”.

Az európai civilizáció válságát meglátása szerint a migráció mutatta ki igazán, a válság kialakulásában pedig Európa vezetői játszottak főszerepet, akik nem tudták megvédeni a kontinenst a bevándorlástól.

Mint fogalmazott: „az európai elit csődjének az Európa Bizottság a szimbóluma”, de reményei szerint az intézmény vezetőinek „meg vannak számlálva a napjai”.

Fotó: Beliczay László

„Az Európai Bizottság egy nyílt társadalom alapjait építi” – hangsúlyozta a kormányfő, ennek pedig „nincsenek határai, és az emberek lecserélhetők”. A magyar miniszterelnök meglátása szerint Nyugat-Európában „a liberális demokráciából liberális nem-demokrácia lett”, olyan helyzet állt elő, hogy „liberalizmus van, demokrácia nincs”. Jó példa erre – mondta –, hogy nyugaton megszűnt a szólásszabadság, főleg ami a migránsokról szóló híreket illeti.

Választ adhat az európai parlamenti választás 

Minden erőnkkel összpontosítsunk a 2019-es európai parlamenti választásra – kérte Orbán. Meggyőződése, hogy a bevándorlás összeurópai kérdés, az EP-választásokat követően pedig olyan új európai elit kaphat felhatalmazást, „amely nem engedi a Soros-terv végrehajtását, és visszavezetheti Európát a keresztény gyökereihez”. „Sorsdöntő  választás lesz,

a liberálisokat egy kereszténydemokrata elit válthatja”

– mondta a miniszterelnök. Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy utóbbi lényege nem hitelvek, hanem a hitelvekből következő létformák megvédése. Hozzátette – utalva korábbi tusványosi kijelentésére –, hogy a kereszténydemokrácia semmiképpen sem lehet liberális, „ha úgy tetszik, illiberális”, mégpedig azért, mert nem áll multikulturális alapon, bevándorlásellenes és előtérbe helyezi a hagyományos családmodellt.

Fotó: Beliczay László

Arra a kérdésre, hogy „ki jöhet a liberálisok után?”, Orbán kijelentette, „leválthatjuk a ’68-as politikai elitet, és azt a szerény választ adhatjuk, hogy mi jövünk, az antikommunisták és kereszténydemokraták”. „Harminc éve még azt gondoltuk, Európa a jövőnk. Ma azt gondoljuk, mi vagyunk Európa jövője” – zárta tusványosi beszédét Orbán Viktor.

Fotó: Beliczay László

Orbán Viktor válaszai a közönség kérdéseire – A Beke–Szőcs-ítélet több nemzeti kérdésnél

A beszédeket ezúttal is a közönség kérdéseinek megválaszolása követte. A magyar kormány Beke István és Szőcs Zoltán elleni ítélettel kapcsolatos álláspontjára vonatkozó kérdésre Orbán Viktor úgy válaszolt, „óvatosnak kell lennie Magyarország miniszterelnökének abban a tekintetben, hogy konkrét bírósági ítéletet bírál-e”. „Függetlenül a nemzeti hovatartozástól, nem helyes, ha embereket olyasmiért ítélnek el, amit nem követtek el. És ennek a gyanúja erős ebben a pillanatban. Magyarország minden esetben, de különösen a saját nemzettársai esetében ki kell álljon olyan emberek mellett, akiket olyasmiért büntetnek, amit nem követtek el. Ez nem nemzeti, hanem az egyetemes igazság kérdése” – fejtette ki a miniszterelnök.

„Az erdélyi magyarsághoz nem pártalapon viszonyulunk”

A Fidesz-KDNP és az RMDSZ viszonyával kapcsolatos kérdésre a kormányfő elmondta, „az RMDSZ súlyát nem a magyar kormánnyal való kapcsolata határozza meg, hanem az, hogy hány erdélyi magyar szavaz rájuk, a magyar miniszterelnöknek pedig az a dolga, hogy az itt élő emberek döntését tudomásul vegye, és adja meg nekik a tiszteletet azáltal, hogy ezt nem hagyja figyelmen kívül”. Éppen ezért – folytatta – az RMDSZ mint az a politikai szervezet, amely nagy többségében élvezi az erdélyi magyarok bizalmát, természetes partnere a mindenkori magyar kormánynak. Hozzátette, „ez nem jelenti azt, hogy a kisebb pártokról elfeledkezhetünk, mert nekünk az erdélyi magyarsághoz nem pártalapon kell viszonyulnunk”.

MOGYE: a románoknak is érdeke a magyar kar

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar karával kapcsolatban Orbán Viktor úgy fogalmazott, „ez egy olyan nemzeti cél, amit nincs oka az itt élő közösségnek feladnia”, és ha az orvosi egyetem magyar karának a nemzetpolitikai célját a magyarok nem adják fel, akkor Magyarország kormányának egyetlen dolga van: hogy ezt támogassa. „A románokkal megértethető, hogy ez nekik is érdekük. Szerintem van lehetőség arra, hogy létrejöjjön Marosvásárhelyen a magyar kar vagy akár az önálló egyetem – a helyiek eldöntik, hogy mit szeretnének –, ami az orvostudomány területén is megvalósítja a felsőoktatási képzést. Én pozitívan állok ehhez” – hangsúlyozta a kormányfő.

EP-választások: Európai Néppárton belül, vagy kívül?

Többeket is érdekelt a közönségből, hogy a Fidesz-KDNP az Európai Néppárton belül vág-e neki az EP-választásoknak. „Szeretnénk” – jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve, hogy „az európai konzervatív keresztény közösségnek is az az érdeke, hogy a Fidesz-KDNP az Európai Néppárton belül legyen minél befolyásosabb és erősebb szereplő”, ezért „inkább a bennmaradás, és nem a kilépés felé hajlik a gondolkodásunk.”
Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS