Nemzetegyesítésről nemzetépítésre vált a magyarság

„Háromszori kétharmaddal a hátunk mögött nekünk a lehetetlenre kell vállalkoznunk, mert ami lehetséges, azt más is meg tudja csinálni.” „Ez a lehetetlen pedig nem más, mint a magyarok ügyének életre és jövőre szóló rendezése Erdélyben és a Kárpát-medencében, szélesebb összefüggésben pedig Európában” – fűzte hozzá mintegy magyarázatként Tőkés. A püspök ezt követően a nyári szabadegyetem, illetve a szombati rendezvény központi üzeneteként a Magyarország és Erdély iránt érzett szenvedélyükről beszélt.

„A mindennapi megítélésben – finoman szólva – nincs túl nagy becsületük a politikusoknak és általában a politikának. Erről persze leginkább maguk az öncélú pártosságukban és önös érdekeik közt elvesztődő politikusok tehetnek, akiknek egyebek mellett gyakori hiányosságuk vagy vétkük az, hogy érzelem nélkül politizálnak. Ebből a megközelítésből nézve érthetjük meg igazán, hogy mit jelent a Szenvedélyünk Magyarország és a Szenvedélyünk Erdély, valamint azt a nemes szenvedélyt, amely az őseredeti bálványosi tábort a rendszerváltozáskor létrehívta, és amely ezáltal a bálványosi-tusványosi folyamatot, utóbb pedig a határok fölötti nemzetegyesítést zászlajára tűző nemzetpolitikát útjára indította” – emelte ki Tőkés, majd feltette a kérdést:

Maga a németből asszimilálódott Klaus Johannis államelnök is ezt üzeni nekünk és a világnak, aki látható módon magyar közösségünknek is a kipusztult erdélyi szászság sorsát szánja. Az elmondottakra nézve szolgáljon mementóként a fondorlatos székelyföldi terrorper két áldozatának, Beke Istvánnak és Szőcs Zoltánnak a galád börtönbe vettetése. Egy pillanatig sem nyugodhatunk, amíg Ceauşescu diktátor bukása után harminc évvel újból politikai foglyok ülnek román börtönben” – hívta fel a figyelmet Tőkés, meglátását pedig hatalmas tapssal üdvözölte a tömeg.

Tusványostól Tusványosig – az elmúlt, illetve az előttünk álló egy év Magyarországot, a külhoni magyarokat, Európát és a világpolitikát érintő kérdéseiről, történéseiről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök Tőkés László felszólalását követően.

A magyar kormányfő mindenekelőtt a külhoni magyarok választási részvételét köszönte meg, megfogalmazása szerint „minden egyes szavazatuk felelősségvállalás volt Magyarország mellett”. Meglátása szerint „a magyar nemzetegyesítés folyamata átváltozott nemzetépítéssé, amelynek áprilisban tartották a főpróbáját”, a választások pedig azt igazolják, hogy ez a nemzetépítés sikeres. Miután nyolc év folyamatos kormányzás után áprilisban újabb négy évre kapott esélyt a Fidesz-KDNP – tette hozzá –, ez mintegy felhatalmazás arra, hogy a kormány egy új korszak építésébe kezdjen. Orbán Viktor ugyanakkor kiemelkedő eredményként, mérföldkőként értékelte, hogy

Ezt a gondolatmenetet folytatva a kormányfő úgy fogalmazott, a Kárpát-medence újjáépítésére „van erőnk, vannak erőforrásaink”, és meglátása szerint az elmúlt években Magyarország tanúbizonyságot is tett arról a szomszédos országoknak, hogy „aki a magyarokkal együttműködik, az jól jár”. „Fektessünk egymás térségeibe” – ajánlotta Orbán Viktor, hozzátéve, Magyarország azt javasolja a Kárpát-medencei országoknak, hogy kössék össze az energiahálózatukat, illetve gyorsvasúttal és autópályával is biztosítsák az egymás közötti összeköttetést. Kiemelte továbbá, hogy érdemes lenne a védelmi rendszereket is összekötni.

Erdély mint erőforrás 

Az erdélyi magyarság vonatkozásában a miniszterelnök kijelentette, „Románia száz éve nem tud mit kezdeni azzal a ténnyel, hogy itt él másfél millió magyar”. Holott meglátása szerint, az RMDSZ „szlogenjét” idézve, majd továbbgondolva, miszerint Székelyföld akkor is létezett, amikor a modern Románia még nem, a hallgatóság ovációja közepette kijelentette,

„Az Európai Bizottság egy nyílt társadalom alapjait építi” – hangsúlyozta a kormányfő, ennek pedig „nincsenek határai, és az emberek lecserélhetők”. A magyar miniszterelnök meglátása szerint Nyugat-Európában „a liberális demokráciából liberális nem-demokrácia lett”, olyan helyzet állt elő, hogy „liberalizmus van, demokrácia nincs”. Jó példa erre – mondta –, hogy nyugaton megszűnt a szólásszabadság, főleg ami a migránsokról szóló híreket illeti.

Választ adhat az európai parlamenti választás 

Minden erőnkkel összpontosítsunk a 2019-es európai parlamenti választásra – kérte Orbán. Meggyőződése, hogy a bevándorlás összeurópai kérdés, az EP-választásokat követően pedig olyan új európai elit kaphat felhatalmazást, „amely nem engedi a Soros-terv végrehajtását, és visszavezetheti Európát a keresztény gyökereihez”. „Sorsdöntő  választás lesz,

Arra a kérdésre, hogy „ki jöhet a liberálisok után?”, Orbán kijelentette, „leválthatjuk a ’68-as politikai elitet, és azt a szerény választ adhatjuk, hogy mi jövünk, az antikommunisták és kereszténydemokraták”. „Harminc éve még azt gondoltuk, Európa a jövőnk. Ma azt gondoljuk, mi vagyunk Európa jövője” – zárta tusványosi beszédét Orbán Viktor.