
Serényen, jókedvvel aratták a gabonát
Fotó: Lőrincz Csaba
Közösségi kalákává alakult szombaton az első székelyudvarhelyi aratóünnep, hiszen a versenyző csapatok mellé a városvezetők, valamint az eseményre kíváncsi bethlenfalvi felnőttek és gyerekek is jó kedvvel beálltak.
2018. július 22., 20:572018. július 22., 20:57
Az időjárás kedvezett az aratóünnepnek, így szombat reggel a város központját huszárok által kísért öt lovas fogattal és az oroszhegyi fúvószenekarral megkerülve, nótaszóval vonultak a meghívott hazai és külhoni gazdaegyesületek tagjai Bethlenfalvára, ahol egy helyi gazda búzatáblájában
A helyszínen az asszonyok még aratás előtt a régi hagyományt felidézve reggelihez terítettek, szalonnával, friss kenyérrel, zöldséggel és pálinkával gondoskodtak a kemény munkához szükséges energiáról. Ezután a férfiak kaszával vágták, az asszonyok pedig marokra gyűjtötték, kévébe kötötték, majd kalangyába rakták a gabonát. A verseny azonban hamar kalákává alakult, hiszen
Fotó: Lőrincz Csaba
Többen kaszát ragadtak, a gyerekek a gabonaszárakból kötelet sodortak, míg a nők beálltak kalászt szedni, kévét kötni. A polgármester és az alpolgármester is jó gazdának bizonyult, csak úgy suhogott kezükben a kasza. Ám kaláka ide vagy oda, a versenyre benevezettek teljesítményét értékelni kellett. A zsűri az érmellékiek, a Nyárád mentiek, a bethlenfalviak, a díszes népviseletben serénykedett kalocsaiak és a vajdaságiak közül utóbbiak profizmusát tartotta a legkiemelkedőbbnek. Mint kiderült, nemcsak az aratáshoz és a szép tálaláshoz értenek, hanem az ízekhez is, hiszen az aratás utáni főzőversenyen készült legfinomabb gulyás is az ő bográcsukból került a tányérokba.
A bethlenfalvi kultúrotthonban a székelyudvarhelyi Kékiringó, a bethlenfalvi Holdvilág és az oroszhegyi Szilvamag néptáncegyüttes műsorral kedveskedett a vendégeknek, majd délután három órától este kilencig aratóbálon rophatták a tánckedvelők.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
szóljon hozzá!