
Az úzvölgyi katonatemető ügyében több per folyik. Nem a bákóiaknak áll a zászló. Archív
Fotó: Veres Nándor
Nem jártak sikerrel azok a próbálkozások, amelyek a Csíkszentmárton által kezdeményezett, és az úzvölgyi haditemető, illetve környéke hovatartozása szempontjából fontos megyehatárper ismételt áthelyezésére irányultak. Mind Dormánfalva, mind a Bákó Megyei Prefektusi Hivatal ezirányú szándéka elbukott, a per tárgyalása Csíkszeredában kezdődik.
2021. szeptember 20., 22:292021. szeptember 20., 22:29
Nem nyugodott bele sem Dormánfalva, sem a Bákó Megyei Prefektusi Hivatal abba, hogy a Csíkszentmárton és Dormánfalva közötti, ezzel együtt Hargita és Bákó megye határának megállapítása érdekében kezdeményezett közigazgatási pert a Hargita Megyei Törvényszék tárgyalja. A keresetet még 2020 februárjában iktatta Csíkszentmárton jogi képviselője a Hargita Megyei Törvényszéken, azt kérve a bíróságtól, hogy az 1968-ból származó 2. számú, az ország közigazgatási felosztásáról szóló törvény, másrészt egy ennél korábbi, szintén 1968-as minisztertanácsi határozat alapján jelölje ki a két megye közötti határt – ennek értelmében
A község ugyanakkor az 1906-ban készült, az „Úz egész patakától a tábláig”, illetve „Úz vize a IV. határ között” területek telekkönyveivel is igazolni tudja ezek hovatartozását.
Az úzvölgyi temetőt és annak környékén több csíki közbirtokossági területet saját nevére telekkönyveztető Bákó megyei város és a Bákó megyei tanács válaszképpen azt kérte a Hargita Megyei Törvényszéktől, állapítsa meg, hogy területileg nem illetékes az ügy tárgyalására. Miután beadványukat tavaly nyáron elfogadták és átküldték az ügycsomót a Bákó Megyei Törvényszékre, a szentmártoniak ugyanilyen jogi eszközökkel éltek, és indítványozták, hogy mivel utóbbi bíróság ugyanúgy nem illetékes a tárgyalás lefolytatására, a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék jelölje ki a tárgyalás helyszínét. Ez idén februárban meg is történt,
Mindezek ellenére a Bákó megyeiek újra próbálkoztak az áthelyeztetéssel. Július végén a Bákó Megyei Prefektusi Hivatal, augusztus elején pedig Dormánfalva nyújtott be keresetet a Marosvásárhelyi Ítélőtáblához, azt kérve, hogy a bírósági eljárás tárgyalását helyezzék el Csíkszeredából. Az ítélőtábla mindkét keresetet elutasította, így a per nemsokára a Hargita Megyei Törvényszéken kezdődhet el.
Székelyföld és a magyarság számára nagyon fontos, hogy rendeződjön a katonatemető kérdése. Archív
Fotó: Veres Nándor
Mint Schulleri Kinga, a perben Csíkszentmártont képviselő csíkszeredai ügyvéd kérdésünkre elmondta, a Bákó Megyei Prefektusi Hivatal az áthelyezési kérésben arra hivatkozott, hogy mivel a katonatemető miatt korábban konfliktus alakult ki, feltételezhető, hogy a Hargita megyei bírák nem lesznek pártatlanok az ügyben, ezért kértek semleges helyszínt. Az ügyvéd szerint ő azzal érvelt, hogy az úzvölgyi incidens két éve történt, nem ismétlődött meg, ugyanakkor
A dormánfalviak hasonló keresetét hivatalból utasították el, mert kétszer nem lehet ugyanazt kérni egy ügy kapcsán. Az ügynek tulajdonított fontosságra jellemző, hogy a Marosvásárhelyi Ítélőtáblán a kijelölt bíró nem vállalta a tárgyalás lefolytatását, ezért a hivatali szabályok szerint egy véletlenszerűen kiválasztott bírónak jutott ez a feladat.
Miután Dormánfalva 2019-ben jogszerűtlenül román parcellát alakított ki, emlékművet és betonkereszteket állíttatott a csíkszentmártoniak által gondozott úzvölgyi sírkertben, több per is indult a terület dormánfalviak által történt közvagyonba vétele, az építkezési engedély érvénytelenítése, a terület korábbi állapotának helyreállítása és a sírkert dormánfalviak által történt telekkönyveztetésének érvénytelenítése érdekében, ehhez csatlakozik a megyehatárper is.
Az elsőfokú ítélet ellen Dormánfalva fellebbezést nyújtott be, ezt októberben tárgyalja a Bákói Ítélőtábla. Egy másik pert jogerősen már elveszített a Bákó megyei város tavaly Csíkszentmártonnal szemben – a dormánfalviak azt próbálták elérni, hogy a bíróság érvénytelenítse azt a 2007-ben hozott helyi tanácsi határozatot, amellyel az alcsíki község közvagyonában vette az úzvölgyi haditemetőt és az egykori honvédkaszárnyákat.
Címlapon hozzák a 2026-os magyar országgyűlési választással kapcsolatos információkat a vezető román hírportálok.
A korábbiaknál magasabb részvételi aránnyal zárul a nap a 2026-os magyarországi országgyűlési választáson, hiszen már a délután öt órai (romániai idő szerint hat órai) részvétel felülmúlta az előző választások egész napi jelenlétét.
A szavazólapok feldolgozottságának függvényében, várhatóan vasárnap este 8 órától (helyi idő szerint, romániai idő szerint 9 órától) kezdi meg a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az országgyűlési választás eredményeinek közlését.
Helyi idő szerint délután három (romániai idő szerint négy) óráig a választópolgárok 66,01 százaléka voksolt a vasárnapi magyarországi országgyűlési választáson. Ez minden eddiginél nagyobb arány, az időszakot tekintve.
Helyi idő szerint kora délután egy óráig a választásra jogosultak 54,14 százaléka szavazott a magyarországi országgyűlési választáson. Ehhez képest a 2024-es romániai parlamenti választáson 52,33 százalékos volt a részvétel a teljes nap folyamán.
Új csengettyűre cserélték a régit Szentegyházán, a felszegi falurészen. Az ottlakók kezdeményezésére és az önkormányzat támogatásával megvalósult csengettyűt szombaton, ünnepélyesen adták át.
Tűz ütött ki vasárnap reggel a Vâlcea megyei Costești község területén lévő ortodox Beszterce-kolostorban, az apácák szállásául szolgáló épületben.
Harmadjára tett közzé részvételi adatokat a magyarországi országgyűlési választásról vasárnap a Nemzeti Választási Iroda helyi idő szerint tizenegy után, romániai idő szerint délben.
Leadta szavazatát vasárnap reggel a magyarországi országgyűlési választások alkalmával Orbán Viktor miniszterelnök és Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, miniszterelnök-jelöltje is.
Másodjára tettek közzé részvételi adatokat a vasárnapi magyarországi országgyűlési választások alkalmával, és ezek is azt mutatják, hogy korábban nem látott magasságokban a szavazási kedv.
szóljon hozzá!