
Az úzvölgyi katonatemető ügyében több per folyik. Nem a bákóiaknak áll a zászló. Archív
Fotó: Veres Nándor
Nem jártak sikerrel azok a próbálkozások, amelyek a Csíkszentmárton által kezdeményezett, és az úzvölgyi haditemető, illetve környéke hovatartozása szempontjából fontos megyehatárper ismételt áthelyezésére irányultak. Mind Dormánfalva, mind a Bákó Megyei Prefektusi Hivatal ezirányú szándéka elbukott, a per tárgyalása Csíkszeredában kezdődik.
2021. szeptember 20., 22:292021. szeptember 20., 22:29
Nem nyugodott bele sem Dormánfalva, sem a Bákó Megyei Prefektusi Hivatal abba, hogy a Csíkszentmárton és Dormánfalva közötti, ezzel együtt Hargita és Bákó megye határának megállapítása érdekében kezdeményezett közigazgatási pert a Hargita Megyei Törvényszék tárgyalja. A keresetet még 2020 februárjában iktatta Csíkszentmárton jogi képviselője a Hargita Megyei Törvényszéken, azt kérve a bíróságtól, hogy az 1968-ból származó 2. számú, az ország közigazgatási felosztásáról szóló törvény, másrészt egy ennél korábbi, szintén 1968-as minisztertanácsi határozat alapján jelölje ki a két megye közötti határt – ennek értelmében
A község ugyanakkor az 1906-ban készült, az „Úz egész patakától a tábláig”, illetve „Úz vize a IV. határ között” területek telekkönyveivel is igazolni tudja ezek hovatartozását.
Az úzvölgyi temetőt és annak környékén több csíki közbirtokossági területet saját nevére telekkönyveztető Bákó megyei város és a Bákó megyei tanács válaszképpen azt kérte a Hargita Megyei Törvényszéktől, állapítsa meg, hogy területileg nem illetékes az ügy tárgyalására. Miután beadványukat tavaly nyáron elfogadták és átküldték az ügycsomót a Bákó Megyei Törvényszékre, a szentmártoniak ugyanilyen jogi eszközökkel éltek, és indítványozták, hogy mivel utóbbi bíróság ugyanúgy nem illetékes a tárgyalás lefolytatására, a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék jelölje ki a tárgyalás helyszínét. Ez idén februárban meg is történt,
Mindezek ellenére a Bákó megyeiek újra próbálkoztak az áthelyeztetéssel. Július végén a Bákó Megyei Prefektusi Hivatal, augusztus elején pedig Dormánfalva nyújtott be keresetet a Marosvásárhelyi Ítélőtáblához, azt kérve, hogy a bírósági eljárás tárgyalását helyezzék el Csíkszeredából. Az ítélőtábla mindkét keresetet elutasította, így a per nemsokára a Hargita Megyei Törvényszéken kezdődhet el.
Székelyföld és a magyarság számára nagyon fontos, hogy rendeződjön a katonatemető kérdése. Archív
Fotó: Veres Nándor
Mint Schulleri Kinga, a perben Csíkszentmártont képviselő csíkszeredai ügyvéd kérdésünkre elmondta, a Bákó Megyei Prefektusi Hivatal az áthelyezési kérésben arra hivatkozott, hogy mivel a katonatemető miatt korábban konfliktus alakult ki, feltételezhető, hogy a Hargita megyei bírák nem lesznek pártatlanok az ügyben, ezért kértek semleges helyszínt. Az ügyvéd szerint ő azzal érvelt, hogy az úzvölgyi incidens két éve történt, nem ismétlődött meg, ugyanakkor
A dormánfalviak hasonló keresetét hivatalból utasították el, mert kétszer nem lehet ugyanazt kérni egy ügy kapcsán. Az ügynek tulajdonított fontosságra jellemző, hogy a Marosvásárhelyi Ítélőtáblán a kijelölt bíró nem vállalta a tárgyalás lefolytatását, ezért a hivatali szabályok szerint egy véletlenszerűen kiválasztott bírónak jutott ez a feladat.
Miután Dormánfalva 2019-ben jogszerűtlenül román parcellát alakított ki, emlékművet és betonkereszteket állíttatott a csíkszentmártoniak által gondozott úzvölgyi sírkertben, több per is indult a terület dormánfalviak által történt közvagyonba vétele, az építkezési engedély érvénytelenítése, a terület korábbi állapotának helyreállítása és a sírkert dormánfalviak által történt telekkönyveztetésének érvénytelenítése érdekében, ehhez csatlakozik a megyehatárper is.
Az elsőfokú ítélet ellen Dormánfalva fellebbezést nyújtott be, ezt októberben tárgyalja a Bákói Ítélőtábla. Egy másik pert jogerősen már elveszített a Bákó megyei város tavaly Csíkszentmártonnal szemben – a dormánfalviak azt próbálták elérni, hogy a bíróság érvénytelenítse azt a 2007-ben hozott helyi tanácsi határozatot, amellyel az alcsíki község közvagyonában vette az úzvölgyi haditemetőt és az egykori honvédkaszárnyákat.
Százmillió lej értékű projekt zárult le Hargita megyében, amelynek keretében 83 oktatási intézmény több mint 220 egységének mintegy 1500 tanterme és oktatási tere gazdagodott korszerű felszerelésekkel.
Lemondott tisztségéről Elena Micicoi Temes megyei prefektus, miután péntek reggel házkutatást tartott a lakásán az Európai Ügyészség. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) politikusa a Facebook-oldalán jelentette be a lemondását.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Támogatásban részesül több Hargita, Maros és Kovászna megyei színház, néptáncegyüttes és kulturális intézmény a kormány döntése nyomán, amely az önkormányzati fenntartású előadó-művészeti intézmények működését segíti.
Erősödött pénteken a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 0,37 banival (0,07 százalékkal) 5,2353 lejre csökkent a csütörtöki 5,2390 lejről.
Tavaly a legalább tíz embert foglalkoztató európai uniós vállalkozások közel kétharmada (63,6 százaléka) használt valamilyen közösségi oldalt; Románia a sereghajtók közé tartozik e tekintetben.
Több mint háromszáz éves tölgy terebélyesedik a székelyudvarhelyi szovjet síremlék közelében, amely a város legidősebb élő fájának számít. Szakemberek vizsgálatokat végeznek, majd tervet dolgoznak ki a fa életének meghosszabbítására.
Megnyílt pénteken a forgalom előtt a Transzfogarasi út Piscul Negru és Bilea-vizesés közötti szakasza – jelentette be a brassói regionális útigazgatóság szóvivője, Elekes Róbert. A magashegyi úton 7 és 21 óra között lehet közlekedni.
A bukaresti ügyészség pénteken 60 napra hatósági felügyelet alá helyezte Makaveli néven ismert Alexandru Zidarut.
szóljon hozzá!