
Az úzvölgyi katonatemető ügyében több per folyik. Nem a bákóiaknak áll a zászló. Archív
Fotó: Veres Nándor
Nem jártak sikerrel azok a próbálkozások, amelyek a Csíkszentmárton által kezdeményezett, és az úzvölgyi haditemető, illetve környéke hovatartozása szempontjából fontos megyehatárper ismételt áthelyezésére irányultak. Mind Dormánfalva, mind a Bákó Megyei Prefektusi Hivatal ezirányú szándéka elbukott, a per tárgyalása Csíkszeredában kezdődik.
2021. szeptember 20., 22:292021. szeptember 20., 22:29
Nem nyugodott bele sem Dormánfalva, sem a Bákó Megyei Prefektusi Hivatal abba, hogy a Csíkszentmárton és Dormánfalva közötti, ezzel együtt Hargita és Bákó megye határának megállapítása érdekében kezdeményezett közigazgatási pert a Hargita Megyei Törvényszék tárgyalja. A keresetet még 2020 februárjában iktatta Csíkszentmárton jogi képviselője a Hargita Megyei Törvényszéken, azt kérve a bíróságtól, hogy az 1968-ból származó 2. számú, az ország közigazgatási felosztásáról szóló törvény, másrészt egy ennél korábbi, szintén 1968-as minisztertanácsi határozat alapján jelölje ki a két megye közötti határt – ennek értelmében
A község ugyanakkor az 1906-ban készült, az „Úz egész patakától a tábláig”, illetve „Úz vize a IV. határ között” területek telekkönyveivel is igazolni tudja ezek hovatartozását.
Az úzvölgyi temetőt és annak környékén több csíki közbirtokossági területet saját nevére telekkönyveztető Bákó megyei város és a Bákó megyei tanács válaszképpen azt kérte a Hargita Megyei Törvényszéktől, állapítsa meg, hogy területileg nem illetékes az ügy tárgyalására. Miután beadványukat tavaly nyáron elfogadták és átküldték az ügycsomót a Bákó Megyei Törvényszékre, a szentmártoniak ugyanilyen jogi eszközökkel éltek, és indítványozták, hogy mivel utóbbi bíróság ugyanúgy nem illetékes a tárgyalás lefolytatására, a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék jelölje ki a tárgyalás helyszínét. Ez idén februárban meg is történt,
Mindezek ellenére a Bákó megyeiek újra próbálkoztak az áthelyeztetéssel. Július végén a Bákó Megyei Prefektusi Hivatal, augusztus elején pedig Dormánfalva nyújtott be keresetet a Marosvásárhelyi Ítélőtáblához, azt kérve, hogy a bírósági eljárás tárgyalását helyezzék el Csíkszeredából. Az ítélőtábla mindkét keresetet elutasította, így a per nemsokára a Hargita Megyei Törvényszéken kezdődhet el.
Székelyföld és a magyarság számára nagyon fontos, hogy rendeződjön a katonatemető kérdése. Archív
Fotó: Veres Nándor
Mint Schulleri Kinga, a perben Csíkszentmártont képviselő csíkszeredai ügyvéd kérdésünkre elmondta, a Bákó Megyei Prefektusi Hivatal az áthelyezési kérésben arra hivatkozott, hogy mivel a katonatemető miatt korábban konfliktus alakult ki, feltételezhető, hogy a Hargita megyei bírák nem lesznek pártatlanok az ügyben, ezért kértek semleges helyszínt. Az ügyvéd szerint ő azzal érvelt, hogy az úzvölgyi incidens két éve történt, nem ismétlődött meg, ugyanakkor
A dormánfalviak hasonló keresetét hivatalból utasították el, mert kétszer nem lehet ugyanazt kérni egy ügy kapcsán. Az ügynek tulajdonított fontosságra jellemző, hogy a Marosvásárhelyi Ítélőtáblán a kijelölt bíró nem vállalta a tárgyalás lefolytatását, ezért a hivatali szabályok szerint egy véletlenszerűen kiválasztott bírónak jutott ez a feladat.
Miután Dormánfalva 2019-ben jogszerűtlenül román parcellát alakított ki, emlékművet és betonkereszteket állíttatott a csíkszentmártoniak által gondozott úzvölgyi sírkertben, több per is indult a terület dormánfalviak által történt közvagyonba vétele, az építkezési engedély érvénytelenítése, a terület korábbi állapotának helyreállítása és a sírkert dormánfalviak által történt telekkönyveztetésének érvénytelenítése érdekében, ehhez csatlakozik a megyehatárper is.
Az elsőfokú ítélet ellen Dormánfalva fellebbezést nyújtott be, ezt októberben tárgyalja a Bákói Ítélőtábla. Egy másik pert jogerősen már elveszített a Bákó megyei város tavaly Csíkszentmártonnal szemben – a dormánfalviak azt próbálták elérni, hogy a bíróság érvénytelenítse azt a 2007-ben hozott helyi tanácsi határozatot, amellyel az alcsíki község közvagyonában vette az úzvölgyi haditemetőt és az egykori honvédkaszárnyákat.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A kihívások éve lesz az idei – állítja a Maros Megyei Tanács elnöke, aki szerint az 1,18 milliárd lejes összköltségvetés fókuszában a megkezdett uniós pályázatok lezárása áll, miközben az állami források szűkössége miatt prioritásokat kellett felállítani.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Megnyílt a 11. Csíkszeredai Könyvvásár: a nyitónapon a gyerekeket Varró Dániel humoros gondolatai, a felnőtt közönséget pedig az olvasásról, figyelemről és kultúráról szóló ünnepi beszédek szólították meg.
Újra elkezdődik péntektől a tilosban parkoló járművek elszállítása Marosvásárhelyen, miután a városháza autója visszakapta a rendszámát a rendőrségtől.
Erősödött csütörtökön a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 0,27 banival (0,05 százalékkal) 5,2661 lejre csökkent a szerdai 5,2688 lejről.
Baleset történt csütörtök délután a székelyudvarhelyi Hunyadi János utcában – jelezte olvasónk. A baleset során senki nem sérült meg. A környékbeli utcákban torlódás alakult ki.
A lej–euró árfolyam a következő időszakban mindkét irányba elmozdulhat, és a feszültség mindaddig fennmaradhat, amíg a piacok nem kapnak egyértelmű válaszokat Románia politikai és pénzügyi stabilitásával kapcsolatban – jelentette ki a BNR szóvivője.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselőházi frakcióvezetője, Gabriel Andronache szerint Ilie Bolojan ismét miniszterelnöknek jelölhető, mert ezt nem tiltja az alkotmánybíróság.
Az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) szerdán közölte, hogy 2023 és 2026 között összesen 15 hantavírus-fertőzéses esetet jegyeztek Romániában, ezek közül egyet idén.
szóljon hozzá!