
Az úzvölgyi katonatemető ügyében több per folyik. Nem a bákóiaknak áll a zászló. Archív
Fotó: Veres Nándor
Nem jártak sikerrel azok a próbálkozások, amelyek a Csíkszentmárton által kezdeményezett, és az úzvölgyi haditemető, illetve környéke hovatartozása szempontjából fontos megyehatárper ismételt áthelyezésére irányultak. Mind Dormánfalva, mind a Bákó Megyei Prefektusi Hivatal ezirányú szándéka elbukott, a per tárgyalása Csíkszeredában kezdődik.
2021. szeptember 20., 22:292021. szeptember 20., 22:29
Nem nyugodott bele sem Dormánfalva, sem a Bákó Megyei Prefektusi Hivatal abba, hogy a Csíkszentmárton és Dormánfalva közötti, ezzel együtt Hargita és Bákó megye határának megállapítása érdekében kezdeményezett közigazgatási pert a Hargita Megyei Törvényszék tárgyalja. A keresetet még 2020 februárjában iktatta Csíkszentmárton jogi képviselője a Hargita Megyei Törvényszéken, azt kérve a bíróságtól, hogy az 1968-ból származó 2. számú, az ország közigazgatási felosztásáról szóló törvény, másrészt egy ennél korábbi, szintén 1968-as minisztertanácsi határozat alapján jelölje ki a két megye közötti határt – ennek értelmében
A község ugyanakkor az 1906-ban készült, az „Úz egész patakától a tábláig”, illetve „Úz vize a IV. határ között” területek telekkönyveivel is igazolni tudja ezek hovatartozását.
Az úzvölgyi temetőt és annak környékén több csíki közbirtokossági területet saját nevére telekkönyveztető Bákó megyei város és a Bákó megyei tanács válaszképpen azt kérte a Hargita Megyei Törvényszéktől, állapítsa meg, hogy területileg nem illetékes az ügy tárgyalására. Miután beadványukat tavaly nyáron elfogadták és átküldték az ügycsomót a Bákó Megyei Törvényszékre, a szentmártoniak ugyanilyen jogi eszközökkel éltek, és indítványozták, hogy mivel utóbbi bíróság ugyanúgy nem illetékes a tárgyalás lefolytatására, a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék jelölje ki a tárgyalás helyszínét. Ez idén februárban meg is történt,
Mindezek ellenére a Bákó megyeiek újra próbálkoztak az áthelyeztetéssel. Július végén a Bákó Megyei Prefektusi Hivatal, augusztus elején pedig Dormánfalva nyújtott be keresetet a Marosvásárhelyi Ítélőtáblához, azt kérve, hogy a bírósági eljárás tárgyalását helyezzék el Csíkszeredából. Az ítélőtábla mindkét keresetet elutasította, így a per nemsokára a Hargita Megyei Törvényszéken kezdődhet el.
Székelyföld és a magyarság számára nagyon fontos, hogy rendeződjön a katonatemető kérdése. Archív
Fotó: Veres Nándor
Mint Schulleri Kinga, a perben Csíkszentmártont képviselő csíkszeredai ügyvéd kérdésünkre elmondta, a Bákó Megyei Prefektusi Hivatal az áthelyezési kérésben arra hivatkozott, hogy mivel a katonatemető miatt korábban konfliktus alakult ki, feltételezhető, hogy a Hargita megyei bírák nem lesznek pártatlanok az ügyben, ezért kértek semleges helyszínt. Az ügyvéd szerint ő azzal érvelt, hogy az úzvölgyi incidens két éve történt, nem ismétlődött meg, ugyanakkor
A dormánfalviak hasonló keresetét hivatalból utasították el, mert kétszer nem lehet ugyanazt kérni egy ügy kapcsán. Az ügynek tulajdonított fontosságra jellemző, hogy a Marosvásárhelyi Ítélőtáblán a kijelölt bíró nem vállalta a tárgyalás lefolytatását, ezért a hivatali szabályok szerint egy véletlenszerűen kiválasztott bírónak jutott ez a feladat.
Miután Dormánfalva 2019-ben jogszerűtlenül román parcellát alakított ki, emlékművet és betonkereszteket állíttatott a csíkszentmártoniak által gondozott úzvölgyi sírkertben, több per is indult a terület dormánfalviak által történt közvagyonba vétele, az építkezési engedély érvénytelenítése, a terület korábbi állapotának helyreállítása és a sírkert dormánfalviak által történt telekkönyveztetésének érvénytelenítése érdekében, ehhez csatlakozik a megyehatárper is.
Az elsőfokú ítélet ellen Dormánfalva fellebbezést nyújtott be, ezt októberben tárgyalja a Bákói Ítélőtábla. Egy másik pert jogerősen már elveszített a Bákó megyei város tavaly Csíkszentmártonnal szemben – a dormánfalviak azt próbálták elérni, hogy a bíróság érvénytelenítse azt a 2007-ben hozott helyi tanácsi határozatot, amellyel az alcsíki község közvagyonában vette az úzvölgyi haditemetőt és az egykori honvédkaszárnyákat.
A közlekedési minisztérium közvitára bocsátott egy rendelettervezetet a járműkategóriák és a július 1-jétől alkalmazandó úthasználati díj (rovinieta) jóváhagyásáról, amely az EURO kibocsátási normától is függ majd.
Dragoș Pîslaru beruházásokért és európai projektekért felelős ügyvivő miniszter szombaton kijelentette, hogy megvan a terve a helyreállítási terv (PNRR) teljes vissza nem térítendő keretének lehívására.
Másodfokú (narancssárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 8 megye, és elsőfokú riasztást 22 megye folyóinak vízgyűjtő területére.
A Richter-skála szerint 3,5-as erősségű földrengés történt szombaton 8 óra 53 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) rövid távú célja egy olyan kormányzati konstrukció kialakítása, amelyben felelősséget vállal, középtávon pedig 2028-ra politikai alternatívát akar felépíteni.
Minisztereihez hasonlóan Orbán Viktor volt kormányfő is eladományozza a neki járó végkielégítést.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökével, Ilie Bolojannal tárgyalt szombaton Temesváron a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat narancssárga jelzésű riasztást adott ki felhőszakadás miatt öt megyére, és sárga jelzésű riasztást felhőszakadás, jégeső és viharos szél miatt 19 megyére, valamint Bukarestre.
Több településen is medvék jelenléte miatt riasztotta a lakosságot a Hargita megyei katasztrófavédelem az elmúlt napokban. A párzási időszakban a vadállatok gyakrabban tűnnek fel a települések közelében, és napközben is aktívabbak a megszokottnál.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök egyeztetést ígért a pénzügyminisztérium képviselőivel az e-Factura rendszer kiterjesztéséről, megvizsgálják, feltétlenül szükséges-e bevezetni az intézkedést a kisvállalkozást működtető magánszemélyek esetében is.
szóljon hozzá!