
Mennyi az annyi? Az egészségügyben dolgozók egy része még nem tudja, mennyi pótlékot kap márciusra. Illusztráció
Fotó: Gecse Noémi
A napokban kapják meg az egészségügyi dolgozók az új bérrendszer alapján jóváhagyott megemelt fizetéseket, ám az ágazatban komoly bonyodalmat okoz a bérpótlékok kiszámítása, mert nem tisztázott, hogy pontosan milyen értékekkel kell számolniuk. Eközben az egészségügyben dolgozók érdekvédelmi szervezete a pótlékok felső határának eltörlését szeretné elérni, illetve azt, hogy a kisegítő személyzet bérét is növelje az állam.
2018. április 12., 22:022018. április 12., 22:02
A kórházak egy részében még nem tudják, pontosan milyen értékek alapján számolják ki a napokban folyósítandó márciusi bérpótlékokat. A székelyudvarhelyi kórházban három számítást is végeztek, de még nem született döntés arról, hogy melyiket alkalmazzák. A bonyodalmat az okozza, hogy a pótlékokra vonatkozó új törvény értelmében az erre szánt keret egy egészségügyi intézmény esetében nem haladhatja meg a fő hitelutalványozó – a városi kórház esetében az önkormányzat – bérkeretének 30 százalékát. Mivel azonban az önkormányzat alárendeltségébe tartozó intézmények többségében szintén változott a bérpótlékok értéke, nem tudni, mekkora az az érték, amelynek 30 százalékát nem haladhatja meg a kórház egészségügyi dolgozóinak bérpótlékkerete – tudtuk meg Lukács Antaltól, az intézmény főigazgatójától.
– tette fel a kérdést a kórházigazgató. Az intézményben három számítást is végeztek, a minimális, a maximális, illetve a középértékkel, és jelenleg is folynak az egyeztetések a vezetőség és az osztályok személyzeti vezetői között arról, hogy melyik számítást alkalmazzák. A maximális értékkel számolva a márciustól megemelt bérek keretének 52,34 százalékát teszi ki a bérpótlékok összege – ami az igazgató szerint nagyon nagy arány –, a minimális értékkel számolva 31,20 százalékát, a középérték pedig 39,7 százalék.
„Ha veszem a minimális értéket, akkor is túlmegyek a 30 százalékon, mert az ügyeleti pótlékok is ide tartoznak. A biztosítóház viszont csak a 30 százalékot fizeti ki, azon felül nem. Azt valahogy pótolnunk kell saját költségvetésünkből, de összjövedelmünk személyzeti költség része már közelít a kilencven százalékhoz, a kórházban viszont egyéb is kell, nem csak fizetés” – magyarázta Lukács Antal.
Az egészségügyben dolgozók érdekvédelmi szervezete, a Sanitas korábban több kifogást is megfogalmazott az új bértörvénnyel kapcsolatban, egyebek közt azt, hogy az állam a beígért jelentős béremelést a pótlékok felső értékének megszabásával nagyrészt vissza is veszi. A jelenlegi számítások alapján úgy tűnik,
– tájékoztatott Nyulas Emma, a Sanitas Hargita megyei szervezetének elnöke. Hozzáfűzte, a közszférában lassan ez a személyzeti kategória marad az egyetlen, amelynek nem emelkedett a bére, figyelembe véve, hogy egy március 30-ai kormányrendelet értelmében április elsejétől átlagban minden közszférában dolgozónak tíz százalékkal nőtt a fizetése. Ezt úgy lehetne kiküszöbölni, hogy
– vázolta a szakszervezet álláspontját. Nyulas Emma azt is elmondta, hogy pénteken Bukarestben lesz megbeszélésük ez ügyben, és a szakszervezet a pótlékok felső határértékének eltörlését kéri. Az érdekképviselet azt is szeretné elérni, hogy egészítsék ki a fizetését annak a személyzeti kategóriának is, amely nem részesült béremelésben. Ha nem teljesülnek a követeléseik, a szakszervezet még ebben a hónapban tiltakozó tömegfelvonulást tart a fővárosban – közölte.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
Nicușor Dan államelnök szerdán kijelentette, meggyőződése, hogy Románia a bizalmatlansági indítvány esetleges elfogadása után is megőrzi Nyugat-barát irányvonalát.
szóljon hozzá!