Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:36

A legvégén csapott le a CFR, drámai győzelemmel tartotta életben bajnoki reményeit (videóval)

21:16

Kétszer is egyenlítenie kellett, megszakadt a Gyergyói VSK győzelmi sorozata

20:58

Pár perccel a vége előtt még tízzel vezetett, mégis távol került a bronzéremtől a Sepsi-SIC

20:55

Medvecsapdát helyeztek ki, bűnügyi eljárás indult ellenük

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Így oszlottak meg a külhoni magyarok levélszavazatai a pártok között

A becsapódás utáni állapotok a csíkszeredai tömbháznál

Eredmények, több mint kilencvenszázalékos feldolgozottságnál

Lépcsőházba hajtott egy autós Csíkszeredában

Halálos baleset történt Csíkszentmihálynál

Így oszlottak meg a külhoni magyarok levélszavazatai a pártok között

Szinte az összes levélszavazatot feldolgozták

Orbán Viktor először adott átfogó interjút a választási vereség után

Eredmények, több mint kilencvenszázalékos feldolgozottságnál

Tánczos Barna: elkerülhetetlen a magyar-magyar kapcsolatok újragondolása

Nem mindennapi házak, amelyekre büszkék az építőik

Fotó: Hargita megye tanácsának sajtószolgálata

Újrahasznosított csűr, ház szalmabálákból vagy éppen vályogból – mind olyan megoldások, amelyekre, valljuk be, nem gondolunk egyből, ha lakóházépítésbe fogunk. Vannak viszont akik a gondolaton túl a megvalósításba is belefogtak, egész sikeresen. Tapasztalataikról meséltek.

Barabás Hajnal

2018. június 03., 21:432018. június 03., 21:43

Számos helyi építész és szakmabeli részvételével zajlott az alternatív építészeti megoldásokat bemutató csütörtöki konferencia a csíkszeredai megyeházán. Csák László szakértő a szakmai fórum bevezetőjeként elmondta, az európai Régiók Bizottságának Zöld Hét elnevezésű kezdeményezéséhez kapcsolódva fontos, hogy helyi szinten is foglalkozzanak olyan témákkal, mint az energiahatékony fejlesztések, fenntartható építkezések.

Ha figyelembe vesszük, hogy egy Hargita megyei épületnek a hőigénye kétszerese lehet egy bukarestinek, akkor van jelentősége az alternatív, fenntartható építkezésről beszélni

– fogalmazott a szakértő. A bevezetőt követően három Hargita megyei építész a megszokott építkezéstől eltérő megoldásokat mutatott be, ugyanakkor ezekről az alternatív építészeti beavatkozásokról rövid filmeket is láthattak a résztvevők.

Újrahasznosított csűr

Csíki Barna építész az udvarhelyszéki Csehétfalván egy csűrt épített át oly módon, hogy újrahasznosította többek között a gazdasági épület gerendáit, és megváltoztatta az építmény eredeti rendeltetését, így lett a csűrből közösségi központ. A szakember elmondása szerint nemcsak a csűrt építették újjá, hanem egy kisebb falurészt is, ezért

úgy kellett átalakítania a régi csűrt, hogy illeszkedjen a környezetébe.

Jó példa Csehétfalván. Újjáépített ház, új funkciót kapó csűr. Archív

Fotó: Pál Árpád

Ennek kapcsán abbeli véleményének adott hangot, hogy egy törvényerejű faluképvédelmi szabályozásra lenne szükség, hiszen jobb lenne, ha a települések egy koncepció mentén fejlesztenének, elejét véve a kaotikus állapotoknak. Ugyanakkor hozzátette,

nem igaz, hogy drágább egy régi épület felújítása, mint egy újnak a felépítése,

szerinte némi odafigyeléssel, mentalitásváltással épített értékeket lehetne megmenteni.

Ház szalmabálákból

Lázár Attila Csomortánban épített szalmabálaházat, a természetbe illeszkedő épületről elmondta, hogy az alapját kővel kitöltött, használt autógumival oldotta meg, a falakat szalmabálából építette, amelyre agyag és homok keverékű vakolat került, a tetőt pedig növényzettel ültette be.

Rengeteg anyag van, amit a természet a rendelkezésünkre bocsát, és olyan ősi építési megoldások, amelyek fenntarthatók, jól működnek, összhangban az emberrel

– fogalmazott a szalmabálaház tulajdonosa. A ház fűtését úgynevezett tömegkályhával oldotta meg, amely szerinte olyannyira hatékony, hogy

egy tél alatt három méter fánál több nem fogyott el, és csak kétnaponta kellett begyújtania.

A tömegkályha ismertetése kapcsán elmondta, hogy olyan nagy tömegű, téglából épült, nagy tűztérrel és több tűzjárattal rendelkező kályháról van szó, amely üveges ablakának köszönhetően a kandallóhoz hasonlít.

Lakóhely vályogból

Asztalos Barna vályogból, vagyis agyag, homok és szalma egyvelegéből, úgynevezett csömpölyegből építette fel házát az udvarhelyszéki Székelylengyelfalván. Mint magyarázta,

a csömpölyegek fejnagyságú földlabdák, amelyek egymásra rakva szorosan illeszkednek egymáshoz, amint az agyag megszáradt.

A mintegy 160 négyzetméternyi háznak, amelyet szintén tömegkályhával fűtöttek, a fűtésigénye télen nyolc méter fa volt. A ház fenntartása és karbantartása nagyon olcsó, felépítése pedig kevés időt vesz igénybe.

Problémák, amiket meg kellett oldani
A bemutatott alternatív építkezési megoldások kapcsán több szakmai kérdést is feltettek a konferencián jelen lévő építészek, tervezők, hogy tisztábban lássák a hátrányokat és előnyöket. Többek között szó esett a gerendaház tartósságáról, a szalmabálaház melegvíz-előállításának nehézségeiről, hiszen a családnak nagyobb volt a melegvíz-igénye, mint a ház fűtésigénye, és ezt kiegészítő megoldásokkal kellett megoldaniuk, illetve a vályogház esetében az merült fel, hogy noha gyorsan átmelegszik, gyorsan is kihűl, ha nem fűtenek benne.