
Szakmunkásként a legkönnyebb elhelyezkedni, de nem mindenki vágyik erre a pályára
Fotó: Beliczay László
Fellendült országos szinten a munkaerőpiac, több tízezer új állást hirdettek meg a cégek az elmúlt időszakban. Hargita megyében ezzel szemben évek óta stagnál a munkahelyek száma. Ennek oka, hogy csak néhány – általában rosszul fizető ágazatba –, keresnek munkaerőt, így csak kényszerből vállalják el ezeket a dolgozni vágyók, és néhány hónap után továbbállnak.
2022. április 05., 22:152022. április 05., 22:15
2022. április 05., 22:282022. április 05., 22:28
A koronavírus-járvány visszaszorítása érdekében hozott korlátozások feloldásának következtében fellendülni látszik a hazai munkaerőpiac: az eJobs állásközvetítő portál összesítése szerint
A legtöbben a kiskereskedelembe keresnek munkaerőt, de a szolgáltatási szektor, a szállítási ágazat, a hívásközpontok (call center) és az IT-szektor is számos állást kínál. Hargita megyében más a helyzet:
A legfrissebb, március 29-ei adatok szerint 496 munkahely volt meghirdetve Hargita megyében, a legtöbb varrónők, pékek, sofőrök és fa-, illetve építőipari szakmunkások részére – tudtuk meg Jánó Edittől, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség osztályvezetőjétől. Mint részletezte:
Ez alól a járvány alatti, korlátozásokkal teli időszakok sem kivételek, mivel Hargita megyében a cégek többsége élt a technikai munkanélküliség és a rövidített munkaidő lehetőségével, tehát
A gond inkább az, hogy évek óta szinte ugyanazokat a munkahelyeket hirdetik, mivel általában csak néhány hónapra töltik be ezeket, aztán továbbállnak, így ismét új személyzetet kell keresni. „A munkanélküliségi arány folyamatosan csökken a tavaly nyár óta, ami annak is köszönhető, hogy szabad állásokból nincs hiány. Aki dolgozni akar, az tud is, mert van, ahol. Azt is elismerem ugyanakkor, hogy
Ezért is van az, hogy csak pár hónapra telik be a meghirdetett állások többsége, hiszen amellett, hogy sokan csak kényszerből vállalják el, még nem is fizetnek olyan jól. Hosszútávon kevesen maradnak olyan munkahelyen, amit nem is szeretnek, és még meg sincs fizetve” – emelte ki Jánó Edit.
Hozzátette: a szakképesítés is megsínylette az elmúlt időszakot, mert csak oltással vagy negatív teszttel lehetett volna képzéseket tartani, ami nem volt lehetséges. Most újraindul ez a folyamat, viszont Hargita megyében gondot jelent, hogy nagyrészt csak nők jelentkeznek a képzésekre.
Ez emberileg egy érhető félelem, de azt sem lenne szabad elfelejteni, hogy egy képzés elvégzése után jobban fizető munkahelyet is kaphatnának. Próbáljuk szaktanácsadással a hosszútávú tervezés fontosságára felhívni a figyelmüket, de egy 50 év körüli férfi gondolkodását már nem igazán lehet megváltoztatni” – mutatott rá Jánó Edit. Zárásként arra is kitért, hogy milyen képzések indulnak áprilisban, ezekre már várják az érdeklődők jelentkezését.
Informatikai kompetenciákat Gyergyószentmiklóson és Maroshévízen oktatnak majd 90 órás programban, ezekre a legkevesebb négy osztállyal rendelkezők jelentkezhetnek.
Konyhai kisegítő képzés (180 óra) Csíkszeredában indul, illetve a megyeszékhelyen digitális kompetenciákat is oktatnak (80 óra), ezekre szintén a legkevesebb négy osztállyal rendelkezők jelentkezhetnek.
Székelyudvarhelyen bárpincér képzés indul (150 óra) a legkevesebb nyolc osztályt végzettek számára,
Székelykeresztúron pedig román nyelvet oktatnak 80 órás programban a legkevesebb négy osztállyal rendelkezőknek.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
1 hozzászólás