
Kedvezőtlen hatásuk is lesz a szeptember elsején megemelt juttatásoknak
Fotó: Gecse Noémi
Noha első ránézésre örömteli hírnek tűnik, hogy szeptember elsejétől emelkedett a nyugdíjpont értéke, az intézkedés valójában számos kedvezőtlen hatást eredményez majd. A háztartások fizetőképességének növekedése ugyanis az árak emelkedését is maga után vonja, így az idősebb korosztály a megemelt nyugdíjakkal körülbelül ugyanannyi terméket és szolgáltatást tud megvásárolni, mint korábban. Az aktív dolgozók pedig még annyit sem.
2019. szeptember 04., 15:522019. szeptember 04., 15:52
Kampányeszköznek minősíthető a kormány legújabb intézkedése, amellyel szeptember elsejétől ötmillió romániai nyugdíjas juttatását emelte meg átlagosan 15 százalékkal. A rendelkezés a parlament által június végén megszavazott nyugdíjtörvény egyik eleme, amelynek megfelelően 1100 lejről 1265 lejre nőtt a nyugdíjpont értéke. Ennek azonban
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) legfrissebb, augusztusi adatai szerint 4,1 százalékra nőtt az éves infláció júliusban, miután az élelmiszerek 5,15 százalékkal, a nem élelmiszer jellegű iparcikkek 3,44 százalékkal és a szolgáltatások 4,11 százalékkal kerültek többe, mint egy évvel ezelőtt. Ráadásul a 4,1 százalékos értékkel az Európai Unió tagállamai közül nálunk regisztrálták a legnagyobb mértékű fogyasztóiár-növekedést, sorozatban immáron a hetedik hónapban.
Még aggasztóbb, hogy Szabó Árpád közgazdász szerint a szeptemberi eleji nyugdíjemelés következtében tovább fog emelkedni az infláció. Mint hangsúlyozta, nem szabad elfelejteni, hogy
Ilyenkor kerülnek terítékre azok a gazdaságpolitikai eszközök, amelyekkel fel lehet lendíteni (vagy más esetekben visszafogni) a gazdaság fejlődését. Egyik ilyen lehetőség az, hogy pénzt „löknek” a gazdaságba.
A közgazdász szerint szomorú, hogy miután az idős generáció becsületesen ledolgozott egy életet, most annyira alacsony nyugdíjakat kapnak, hogy éppen csak meg tudnak élni belőle. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
„Az állam valakiknek ad egy kis pénzt, mint most a nyugdíjasoknak. Ezáltal ezek a személyek többet fognak vásárolni, azokat a termékeket pedig, amelyeket megvásárolnak, elő is kell állítani. A megnövekedett fogyasztás nagyobb termelést igényel, így ilyenkor általában újabb munkásokat alkalmaznak a vállalatok. Az új dolgozók szintén pénzhez jutnak, elmennek vásárolni, és így tovább. Tehát: amint egy társadalmi rétegnek megemelik a juttatását, elkezdődik az úgynevezett multiplikátor hatás” – magyarázta a szakember. Arról is beszélt, hogy
az ő érdeküket szolgálja. Ezt nem csak Romániában alkalmazzák, hanem szerte a világon: a választások előtt egy társadalmi rétegnek pénzt adnak, ezzel pedig fellendítik a gazdaságot és állásokat teremtenek. Igaz, hogy ezáltal csökken a munkanélküliség,
Szabó arra is kitért, hogy a fent vázolt helyzet következtében addig fog emelkedni az infláció, amíg lejárnak a választások. „Akkor aztán
Utóbbiak pénzügyileg helyreteszik az országot, de a gazdaság sem fog úgy pörögni, mint most. Ez a két gyakorlat ismétlődik négyévenként: általában van három év megszorítás és egy év fejlesztés a választások előtt. Nálunk most kezdődött el ez az expanzív gazdaságpolitika, elkezdték felpörgetni a gazdaságot, hogy az emberek jól érezzék magukat” – mutatott rá a szakember. Hozzátette:
Az ezen javítani hivatott szeptemberi nyugdíjemelés pedig tulajdonképpen csak egy „szépen becsomagolt átverés”, hiszen a magasabb árak miatt többet kell majd költeni, így valós előrelépést nem eredményez az intézkedés. Ráadásul az aktív dolgozók is kénytelenek lesznek többet költeni, nekik viszont még a fizetésük sem nő a megemelt árakkal párhuzamosan.
„Az infláció növekedése miatt a lakosság azt fogja érezni, hogy drágult az élet az országban. Mindezt úgy, hogy például a kőolaj és a gáz világpiaci ára jelenleg nagyon alacsonyan van, tehát
Már annak is örülhetünk, ha szinten tartják, és nem emelik meg” – húzta alá a közgazdász.
Zárásként arra is kitért, hogy a fogyasztói árak növekedését azzal lehet a legkönnyebben lemérni, ha hetente vagy havonta egyszer megvásároljuk ugyanazokat a termékeket, és megnézzük a különbségeket. Emellett érdemes rendszeresen lejegyezni a bevételeinket és a kiadásainkat is, így egyrészt átláthatóbbak lesznek a pénzügyeink, másrészt az is kiderülhet, hol tudnánk spórolni.
Enyhén melegebb időjárásunk lesz az ilyenkor megszokottnál egészen év végéig, beleértve a karácsonyt is. A négyhetes előrejelzés szerint majd januártól térhetünk vissza a megszokott hőmérsékleti tartományokba.
Köszönetet mondott pénteken a Facebook-oldalán a bukaresti ítélőtábla vezetőségével szembeszálló Raluca Moroșanu mindazoknak, akik támogatják őt és a Recorder dokumentumfilmjében megszólaló Laurențiu Beșu bírót.
A legfrissebb tanulmány szerint Romániának a legnagyobb a medveállománya Európában, 10 600 és 12 700 közötti a barnamedvék száma az országban – számolt be pénteki brassói sajtótájékoztatóján a környezetvédelmi miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken megtekintette az észak-erdélyi (A3-as) autópálya két Bihar megyei szakaszának – a 26,35 kilométeres Berettyószéplak–Bisztraterebes és a 28,5 kilométeres Bisztraterebes–Bihar – munkálatait.
Újabb leprás megbetegedést igazoltak Kolozsváron – nyilatkozta pénteken az Agerpresnek a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője. Dr. Corina Criste elmondta, hogy a fertőzött személy kezelésre szorul, de a kilétét nem részletezte.
Romániában is kimutatták a H3N2 influenzavariáns több országban terjedő K alvariánsát – közölte pénteken az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Hamm hosszú ideje aktív támogatója több közösségi és karitatív kezdeményezésnek. Többek között a Fuss Neki eseménysorozatnak, a véradóknak, az egyetemistáknak, valamint korábban a kórházi dolgozóknak is kedvezményeket biztosított.
Megkönnyebbüléssel fogadta a városvezetés a bíróság végleges döntését a Szejke-ügyben: Szakács-Paál István szerint a korábban emlegetett többmilliós teher helyett végül kezelhető nagyságrendű kárt szenvedett Székelyudvarhely.
Októberben 5492 lej volt a nettó átlagbér Romániában, 4,3 százalékkal nagyobb, mint 2024 októberében – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint a villamos energia, a hőenergia ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
5 hozzászólás