
Kedvezőtlen hatásuk is lesz a szeptember elsején megemelt juttatásoknak
Fotó: Gecse Noémi
Noha első ránézésre örömteli hírnek tűnik, hogy szeptember elsejétől emelkedett a nyugdíjpont értéke, az intézkedés valójában számos kedvezőtlen hatást eredményez majd. A háztartások fizetőképességének növekedése ugyanis az árak emelkedését is maga után vonja, így az idősebb korosztály a megemelt nyugdíjakkal körülbelül ugyanannyi terméket és szolgáltatást tud megvásárolni, mint korábban. Az aktív dolgozók pedig még annyit sem.
2019. szeptember 04., 15:522019. szeptember 04., 15:52
Kampányeszköznek minősíthető a kormány legújabb intézkedése, amellyel szeptember elsejétől ötmillió romániai nyugdíjas juttatását emelte meg átlagosan 15 százalékkal. A rendelkezés a parlament által június végén megszavazott nyugdíjtörvény egyik eleme, amelynek megfelelően 1100 lejről 1265 lejre nőtt a nyugdíjpont értéke. Ennek azonban
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) legfrissebb, augusztusi adatai szerint 4,1 százalékra nőtt az éves infláció júliusban, miután az élelmiszerek 5,15 százalékkal, a nem élelmiszer jellegű iparcikkek 3,44 százalékkal és a szolgáltatások 4,11 százalékkal kerültek többe, mint egy évvel ezelőtt. Ráadásul a 4,1 százalékos értékkel az Európai Unió tagállamai közül nálunk regisztrálták a legnagyobb mértékű fogyasztóiár-növekedést, sorozatban immáron a hetedik hónapban.
Még aggasztóbb, hogy Szabó Árpád közgazdász szerint a szeptemberi eleji nyugdíjemelés következtében tovább fog emelkedni az infláció. Mint hangsúlyozta, nem szabad elfelejteni, hogy
Ilyenkor kerülnek terítékre azok a gazdaságpolitikai eszközök, amelyekkel fel lehet lendíteni (vagy más esetekben visszafogni) a gazdaság fejlődését. Egyik ilyen lehetőség az, hogy pénzt „löknek” a gazdaságba.
A közgazdász szerint szomorú, hogy miután az idős generáció becsületesen ledolgozott egy életet, most annyira alacsony nyugdíjakat kapnak, hogy éppen csak meg tudnak élni belőle. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
„Az állam valakiknek ad egy kis pénzt, mint most a nyugdíjasoknak. Ezáltal ezek a személyek többet fognak vásárolni, azokat a termékeket pedig, amelyeket megvásárolnak, elő is kell állítani. A megnövekedett fogyasztás nagyobb termelést igényel, így ilyenkor általában újabb munkásokat alkalmaznak a vállalatok. Az új dolgozók szintén pénzhez jutnak, elmennek vásárolni, és így tovább. Tehát: amint egy társadalmi rétegnek megemelik a juttatását, elkezdődik az úgynevezett multiplikátor hatás” – magyarázta a szakember. Arról is beszélt, hogy
az ő érdeküket szolgálja. Ezt nem csak Romániában alkalmazzák, hanem szerte a világon: a választások előtt egy társadalmi rétegnek pénzt adnak, ezzel pedig fellendítik a gazdaságot és állásokat teremtenek. Igaz, hogy ezáltal csökken a munkanélküliség,
Szabó arra is kitért, hogy a fent vázolt helyzet következtében addig fog emelkedni az infláció, amíg lejárnak a választások. „Akkor aztán
Utóbbiak pénzügyileg helyreteszik az országot, de a gazdaság sem fog úgy pörögni, mint most. Ez a két gyakorlat ismétlődik négyévenként: általában van három év megszorítás és egy év fejlesztés a választások előtt. Nálunk most kezdődött el ez az expanzív gazdaságpolitika, elkezdték felpörgetni a gazdaságot, hogy az emberek jól érezzék magukat” – mutatott rá a szakember. Hozzátette:
Az ezen javítani hivatott szeptemberi nyugdíjemelés pedig tulajdonképpen csak egy „szépen becsomagolt átverés”, hiszen a magasabb árak miatt többet kell majd költeni, így valós előrelépést nem eredményez az intézkedés. Ráadásul az aktív dolgozók is kénytelenek lesznek többet költeni, nekik viszont még a fizetésük sem nő a megemelt árakkal párhuzamosan.
„Az infláció növekedése miatt a lakosság azt fogja érezni, hogy drágult az élet az országban. Mindezt úgy, hogy például a kőolaj és a gáz világpiaci ára jelenleg nagyon alacsonyan van, tehát
Már annak is örülhetünk, ha szinten tartják, és nem emelik meg” – húzta alá a közgazdász.
Zárásként arra is kitért, hogy a fogyasztói árak növekedését azzal lehet a legkönnyebben lemérni, ha hetente vagy havonta egyszer megvásároljuk ugyanazokat a termékeket, és megnézzük a különbségeket. Emellett érdemes rendszeresen lejegyezni a bevételeinket és a kiadásainkat is, így egyrészt átláthatóbbak lesznek a pénzügyeink, másrészt az is kiderülhet, hol tudnánk spórolni.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök hétfőn kijelentette, hogy csaknem 16 hónappal ezelőtt egy súlyos pénzügyi és bizalmi válságba került ország vezetését vette át, utódjának azonban már egy olyan országot ad át, amely elindult a kilábalás útján.
Évente 60 ezer tonna szemét keletkezik Kovászna megyében: a megyei hulladékból 10 ezer tonna újrahasznosítható, további 10 ezer tonna pedig lebomló. Sepsiszentgyörgyön havi 24,5 lej, vidéken 14,8 lej a szemétszállítás díja fejenként.
A közösségi oldalak használatát a 14 éven aluli gyermekek számára megtiltó törvénytervezetet készül benyújtani a parlamentbe a Szociáldemokrata Párt (PSD) két Beszterce-Naszód megyei képviselője, Daniel Suciu és Bogdan Ivan.
Az esővíz-elvezető rendszer kiépítésének látott neki a kivitelező Gyergyószentmiklóson a Kossuth Lajos utcában. Ezt a munkafolyamatot le is zárnák még ebben az évben. A Gyilkos-tó úton pedig már a járdák építését készítik elő.
Hétfőn regisztrálták az idei hárommilliomodik utast a kolozsvári Avram Iancu nemzetközi repülőtéren, amely immár a negyedik egymást követő évben éri el ezt a küszöböt – közölték a légikikötő képviselői.
A következő költségvetés-kiigazításkor ki kell egészíteni a mezőgazdasági minisztérium költségvetését 1,2-1,5 milliárd lejjel, hogy az év végéig folyósítani lehessen a gazdáknak szánt nyolc támogatási program pénzösszegeit.
Az Európai Bizottság (EB) egyelőre nem szállította le Romániának a kiskérődzők pestise elleni vakcinákat, noha szeptember elején azt ígérte, hogy az oltóanyag rövid időn belül megérkezik – közölte hétfőn Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) vezetői hétfőn bejelentették, hogy frakcióik nem fogják megszavazni Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök kormányát, és nem is vesznek részt a miniszterjelöltek szakbizottsági meghallgatásán.
Október 25-étől, vasárnaptól áttér Románia a téli időszámításra, hajnali 4 órakor 3 órára kell visszaállítani az óramutatókat.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) október 19. és november 1. közötti időszakra vonatkozó előrejelzése szerint a következő két hétben változékony, de az évszaknak megfelelő idő várható, helyenként csapadékkal és hőmérséklet-ingadozásokkal.
5 hozzászólás