Nem kellene örülni a nyugdíjemelésnek?
Noha első ránézésre örömteli hírnek tűnik, hogy szeptember elsejétől emelkedett a nyugdíjpont értéke, az intézkedés valójában számos kedvezőtlen hatást eredményez majd. A háztartások fizetőképességének növekedése ugyanis az árak emelkedését is maga után vonja, így az idősebb korosztály a megemelt nyugdíjakkal körülbelül ugyanannyi terméket és szolgáltatást tud megvásárolni, mint korábban. Az aktív dolgozók pedig még annyit sem.
Kampányeszköznek minősíthető a kormány legújabb intézkedése, amellyel szeptember elsejétől ötmillió romániai nyugdíjas juttatását emelte meg átlagosan 15 százalékkal. A rendelkezés a parlament által június végén megszavazott nyugdíjtörvény egyik eleme, amelynek megfelelően 1100 lejről 1265 lejre nőtt a nyugdíjpont értéke. Ennek azonban
csak akkor lenne valós értéke, ha a nyugdíjak összegén kívül más nem emelkedne, ezáltal segítve az idősebb korosztály jobb megélhetését. Ám ez várhatóan nem így lesz.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) legfrissebb, augusztusi adatai szerint 4,1 százalékra nőtt az éves infláció júliusban, miután az élelmiszerek 5,15 százalékkal, a nem élelmiszer jellegű iparcikkek 3,44 százalékkal és a szolgáltatások 4,11 százalékkal kerültek többe, mint egy évvel ezelőtt. Ráadásul a 4,1 százalékos értékkel az Európai Unió tagállamai közül nálunk regisztrálták a legnagyobb mértékű fogyasztóiár-növekedést, sorozatban immáron a hetedik hónapban.
Még aggasztóbb, hogy Szabó Árpád közgazdász szerint a szeptemberi eleji nyugdíjemelés következtében tovább fog emelkedni az infláció. Mint hangsúlyozta, nem szabad elfelejteni, hogy
hamarosan választások lesznek, ráadásul nincs kizárva az előrehozott választások lehetősége sem.
Ilyenkor kerülnek terítékre azok a gazdaságpolitikai eszközök, amelyekkel fel lehet lendíteni (vagy más esetekben visszafogni) a gazdaság fejlődését. Egyik ilyen lehetőség az, hogy pénzt „löknek” a gazdaságba.
„Az állam valakiknek ad egy kis pénzt, mint most a nyugdíjasoknak. Ezáltal ezek a személyek többet fognak vásárolni, azokat a termékeket pedig, amelyeket megvásárolnak, elő is kell állítani. A megnövekedett fogyasztás nagyobb termelést igényel, így ilyenkor általában újabb munkásokat alkalmaznak a vállalatok. Az új dolgozók szintén pénzhez jutnak, elmennek vásárolni, és így tovább. Tehát: amint egy társadalmi rétegnek megemelik a juttatását, elkezdődik az úgynevezett multiplikátor hatás” – magyarázta a szakember. Arról is beszélt, hogy
a fizetés- vagy nyugdíjemelés mindig is kiváló kampányeszköznek számított, hiszen azt érezteti a lakossággal, hogy a kormány figyel rájuk,
az ő érdeküket szolgálja. Ezt nem csak Romániában alkalmazzák, hanem szerte a világon: a választások előtt egy társadalmi rétegnek pénzt adnak, ezzel pedig fellendítik a gazdaságot és állásokat teremtenek. Igaz, hogy ezáltal csökken a munkanélküliség,
a megnövekedett fizetőképességet azonban a kereskedők sem hagyják figyelmen kívül, és megemelik az árakat.
Szabó arra is kitért, hogy a fent vázolt helyzet következtében addig fog emelkedni az infláció, amíg lejárnak a választások. „Akkor aztán
az új kormány megállapítja, hogy túl nagy az infláció, és elkezdik a megszorító intézkedéseket.
Utóbbiak pénzügyileg helyreteszik az országot, de a gazdaság sem fog úgy pörögni, mint most. Ez a két gyakorlat ismétlődik négyévenként: általában van három év megszorítás és egy év fejlesztés a választások előtt. Nálunk most kezdődött el ez az expanzív gazdaságpolitika, elkezdték felpörgetni a gazdaságot, hogy az emberek jól érezzék magukat” – mutatott rá a szakember. Hozzátette:
szomorú, hogy miután az idős generáció becsületesen ledolgozott egy életet, most annyira alacsony nyugdíjakat kapnak, hogy éppen csak meg tudnak élni belőle.
Az ezen javítani hivatott szeptemberi nyugdíjemelés pedig tulajdonképpen csak egy „szépen becsomagolt átverés”, hiszen a magasabb árak miatt többet kell majd költeni, így valós előrelépést nem eredményez az intézkedés. Ráadásul az aktív dolgozók is kénytelenek lesznek többet költeni, nekik viszont még a fizetésük sem nő a megemelt árakkal párhuzamosan.
„Az infláció növekedése miatt a lakosság azt fogja érezni, hogy drágult az élet az országban. Mindezt úgy, hogy például a kőolaj és a gáz világpiaci ára jelenleg nagyon alacsonyan van, tehát
ha akarnának, most akár csökkenthetnék is az árakat, de ez valószínűleg nem fog megtörténni.
Már annak is örülhetünk, ha szinten tartják, és nem emelik meg” – húzta alá a közgazdász.
Zárásként arra is kitért, hogy a fogyasztói árak növekedését azzal lehet a legkönnyebben lemérni, ha hetente vagy havonta egyszer megvásároljuk ugyanazokat a termékeket, és megnézzük a különbségeket. Emellett érdemes rendszeresen lejegyezni a bevételeinket és a kiadásainkat is, így egyrészt átláthatóbbak lesznek a pénzügyeink, másrészt az is kiderülhet, hol tudnánk spórolni.
24h
