
Kedvezőtlen hatásuk is lesz a szeptember elsején megemelt juttatásoknak
Fotó: Gecse Noémi
Noha első ránézésre örömteli hírnek tűnik, hogy szeptember elsejétől emelkedett a nyugdíjpont értéke, az intézkedés valójában számos kedvezőtlen hatást eredményez majd. A háztartások fizetőképességének növekedése ugyanis az árak emelkedését is maga után vonja, így az idősebb korosztály a megemelt nyugdíjakkal körülbelül ugyanannyi terméket és szolgáltatást tud megvásárolni, mint korábban. Az aktív dolgozók pedig még annyit sem.
2019. szeptember 04., 15:522019. szeptember 04., 15:52
Kampányeszköznek minősíthető a kormány legújabb intézkedése, amellyel szeptember elsejétől ötmillió romániai nyugdíjas juttatását emelte meg átlagosan 15 százalékkal. A rendelkezés a parlament által június végén megszavazott nyugdíjtörvény egyik eleme, amelynek megfelelően 1100 lejről 1265 lejre nőtt a nyugdíjpont értéke. Ennek azonban
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) legfrissebb, augusztusi adatai szerint 4,1 százalékra nőtt az éves infláció júliusban, miután az élelmiszerek 5,15 százalékkal, a nem élelmiszer jellegű iparcikkek 3,44 százalékkal és a szolgáltatások 4,11 százalékkal kerültek többe, mint egy évvel ezelőtt. Ráadásul a 4,1 százalékos értékkel az Európai Unió tagállamai közül nálunk regisztrálták a legnagyobb mértékű fogyasztóiár-növekedést, sorozatban immáron a hetedik hónapban.
Még aggasztóbb, hogy Szabó Árpád közgazdász szerint a szeptemberi eleji nyugdíjemelés következtében tovább fog emelkedni az infláció. Mint hangsúlyozta, nem szabad elfelejteni, hogy
Ilyenkor kerülnek terítékre azok a gazdaságpolitikai eszközök, amelyekkel fel lehet lendíteni (vagy más esetekben visszafogni) a gazdaság fejlődését. Egyik ilyen lehetőség az, hogy pénzt „löknek” a gazdaságba.
A közgazdász szerint szomorú, hogy miután az idős generáció becsületesen ledolgozott egy életet, most annyira alacsony nyugdíjakat kapnak, hogy éppen csak meg tudnak élni belőle. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
„Az állam valakiknek ad egy kis pénzt, mint most a nyugdíjasoknak. Ezáltal ezek a személyek többet fognak vásárolni, azokat a termékeket pedig, amelyeket megvásárolnak, elő is kell állítani. A megnövekedett fogyasztás nagyobb termelést igényel, így ilyenkor általában újabb munkásokat alkalmaznak a vállalatok. Az új dolgozók szintén pénzhez jutnak, elmennek vásárolni, és így tovább. Tehát: amint egy társadalmi rétegnek megemelik a juttatását, elkezdődik az úgynevezett multiplikátor hatás” – magyarázta a szakember. Arról is beszélt, hogy
az ő érdeküket szolgálja. Ezt nem csak Romániában alkalmazzák, hanem szerte a világon: a választások előtt egy társadalmi rétegnek pénzt adnak, ezzel pedig fellendítik a gazdaságot és állásokat teremtenek. Igaz, hogy ezáltal csökken a munkanélküliség,
Szabó arra is kitért, hogy a fent vázolt helyzet következtében addig fog emelkedni az infláció, amíg lejárnak a választások. „Akkor aztán
Utóbbiak pénzügyileg helyreteszik az országot, de a gazdaság sem fog úgy pörögni, mint most. Ez a két gyakorlat ismétlődik négyévenként: általában van három év megszorítás és egy év fejlesztés a választások előtt. Nálunk most kezdődött el ez az expanzív gazdaságpolitika, elkezdték felpörgetni a gazdaságot, hogy az emberek jól érezzék magukat” – mutatott rá a szakember. Hozzátette:
Az ezen javítani hivatott szeptemberi nyugdíjemelés pedig tulajdonképpen csak egy „szépen becsomagolt átverés”, hiszen a magasabb árak miatt többet kell majd költeni, így valós előrelépést nem eredményez az intézkedés. Ráadásul az aktív dolgozók is kénytelenek lesznek többet költeni, nekik viszont még a fizetésük sem nő a megemelt árakkal párhuzamosan.
„Az infláció növekedése miatt a lakosság azt fogja érezni, hogy drágult az élet az országban. Mindezt úgy, hogy például a kőolaj és a gáz világpiaci ára jelenleg nagyon alacsonyan van, tehát
Már annak is örülhetünk, ha szinten tartják, és nem emelik meg” – húzta alá a közgazdász.
Zárásként arra is kitért, hogy a fogyasztói árak növekedését azzal lehet a legkönnyebben lemérni, ha hetente vagy havonta egyszer megvásároljuk ugyanazokat a termékeket, és megnézzük a különbségeket. Emellett érdemes rendszeresen lejegyezni a bevételeinket és a kiadásainkat is, így egyrészt átláthatóbbak lesznek a pénzügyeink, másrészt az is kiderülhet, hol tudnánk spórolni.
Az Állandó Választási Hatóság jelentősen átalakítaná a romániai választások lebonyolítását: csökkentené a költségeket, egyszerűsítené a szavazóhelyiségek logisztikáját, megszüntetné a bélyegzők és matricák használatát, és intelligens urnákat is bevezetne.
Beperelte a Sanitas szakszervezet Hargita megyei szervezete a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóságot, mert a szociális ellátórendszer alkalmazottai nem kaptak üdülési csekkeket tavaly, miközben a törvény értelmében ez járt volna nekik.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szerint a Számvevőszék 2024-es pénzügyi ellenőrzésének eredményeiből nem következik, hogy 2,2 millió nyugdíjat bizonyítottan rosszul számoltak ki.
A szociális ösztöndíjakat továbbra is egész évben, a vakációk idején is folyósítják, míg a tanulmányi és a szakoktatási ösztöndíjak az oktatási időszakra, illetve egyes vizsgafelkészítési időszakokra járnak – döntött pénteki ülésén a kormány.
Az esetleges előrehozott parlamenti választások 160–170 millió euróba kerülhetnek – jelentette ki pénteki marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke.
Teljes hosszában átfúrták az A1-es autópálya Marzsina és Holgya közötti szakaszán épülő alagutakat, és az év végéig a járatok betonozása is befejeződik – jelentette be pénteken a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság vezetője, Cristian Pistol.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök pénteken közölte, hogy megkezdte a kormányalakítással kapcsolatos munkát, és ígéretet tett arra, hogy az eljárás minden lépéséről tájékoztatja a nyilvánosságot.
Az idei év első hét hónapjában a nyers adatok szerint 11,2 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 8,2 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában az előző év azonos időszakához képest.
A koronavírus-járvány kezdete óta több európai országban is csökkenni kezdett a gyermekek átoltottsága, ami egyes fertőző betegségek újbóli megjelenésének veszélyével jár – hívja fel a figyelmet a The Lancet folyóiratban megjelent tanulmány.
A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt pénteken 4 óra 9 perckor Moldva térségében, Suceava megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
5 hozzászólás