Több székelyföldi városban is újrahasznosítják a kidobott karácsonyfákat
Fotó: László Ildikó
Vízkereszttel lezárul a decemberi ünnepkör, s ezzel párhuzamosan a lakások ünnepi díszétől, a karácsonyfától is lassan elkezdenek megszabadulni az emberek. Több székelyföldi városban is már jól bejáratott rendszer van a karácsonyfák begyűjtésére, a hulladékgazdálkodással megbízott cégek pedig különböző módokon újra felhasználják azokat.
2024. január 09., 21:042024. január 09., 21:04
Székelyudvarhelyen számos lecsupaszított, kidobott karácsonyfát látni a hulladéktárolók mellett, amelyeknek begyűjtését a köztisztasági vállalat munkatársai már január elejétől elkezdték.
Mint azt az RDE Hargita sajtófelelőse kérdésünkre elmondta, a lakónegyedekből sok fenyőt összegyűjtenek az év első hónapjában, kertes házaktól viszont, ahonnan a hulladékszállítási napokon is elviszik a kidobott tűlevelűeket, sokkal kevesebb fenyőt kell elszállítani, mivel sokan fel tudják használni fűtésre azokat.
Mint megtudtuk, a hulladékgazdálkodási cég által begyűjtött fenyőket újrahasznosítják. Ennek mikéntjét kérdésünkre Zörgő Noémi, a székelyudvarhelyi városháza sajtószóvivője vázolta:
Az eddigi tapasztalatok alapján az így újrahasznosított fenyőkből, körülbelül 400–500 köbméternyi fűtőanyag lesz.
Csíkszeredában is elkezdődött már a kidobott karácsonyfák begyűjtése egy csaknem nyolc éve bejáratott módszer szerint – mondta el kérdésünkre a helyi hulladékgazdálkodási cég vezetője, Pál Tamás. Akárcsak Udvarhelyen, a megyeszékhelyen sincs meghatározott nap a fenyőfa elszállítására, a lakók azt bármikor kitehetik a hulladéktárolók mellé. Magánházak esetében itt is a hulladékszállítási napon viszik el a fenyőket.
Pál Tamás kiemelte, tapasztalataik szerint a kidobott fákon jellemzően nem hagynak díszeket a lakók, ez pedig az újrahasznosítás szempontjából nagyon fontos. A kidobott karácsonyfák begyűjtésében tehát
ezért az gördülékenyen működik, amiért hálásak a csíkszeredaiaknak.
A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal közleménye szerint városukban is zajlik már a fák begyűjtése. Ott a fenyőfákat a kerti és zöldhulladék számára kialakított helyeken, a szelektív hulladékgyűjtő tárolók közelében kell elhelyezniük a tömbházlakóknak, ezen helyszínek pontos listáját is közzétették felhívásukban. Magánházak esetében Marosvásárhelyen is a kapu elé kell kihelyezni a kidobott fákat a háztartási/lebomló hulladék elszállításának napján – áll még a közleményben.
„Nehéz döntésen vagyunk túl, de egyhangú döntést hoztunk” – kommentálta Facebook-videójában Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor a szövetség Hargita Megyei Egyeztető Tanácsának szombati határozatát.
A ma ismert Erdély címer közismert három alkotóeleme az Erdélyi Fejedelemség idején, 1580-ban jelent meg először együtt, így a nap, a hold és a sas; fontos azonban, hogy ekkor a nap és a hold szimbóluma nem a székelyekkel volt összeköthető.
Hármasfaluba riasztották a tűzoltókat vasárnap délután, ahol egy melléképület gyúlt ki. A tűz mintegy 200 négyzetméteres területen ég.
Tűz ütött ki egy marosvásárhelyi cég raktárhelyiségében, amely egy tízemeletes tömbház földszintjén működik. A tűz mintegy 150 négyzetméteres felületen ég, az épületből hatalmas füst száll fel.
Vetélytársának adott gratuláció helyett az erdélyi magyarság európai képviseletére helyezi a hangsúlyt Borboly Csaba az RMDSZ Hargita Megyei Egyeztető Tanácsának szombati döntését követő Facebook-posztjában.
Egyöntetű döntéssel Bíró Barna Botond jelenlegi alelnököt választotta az RMDSZ jelöltjének a Hargita megyei önkormányzat elnöki tisztségére a szövetség Hargita Megyei Egyeztető Tanácsa (HET).
A prefektúra által indított, a telekelést ellehetetlenítő per miatt eddig nem történt előrelépés Marosvásárhelyen, a Margaréta utcában levő műemléképületek ügyében. A leromlott házsort magas kerítés védi.
Megtartotta közgyűlését a Hargita Megyei Szarvasmarha-tenyésztők Egyesülete, a tagság nagy többsége megjelent a szervezet gyergyószentmiklósi székhelyén, a megye minden részét képviselve.
Nehéz szakmai kérdésnek bizonyul, hogy mi legyen a kászonfeltízi, romos állapotú Katalin-kápolna sorsa. A helyiek kezdeményezésére első lépésként az egykori oltárasztalt mentették meg, nemrég pedig a 17. századi oltártöredékekből építettek új oltárt.
Nehéz hetek állnak a bibarcfalvi, háromtagú Trinfa család mögött, akiknek háza húsvéthétfőre virradóan robbanás következtében leégett. A szerencsétlenséget követően az erdővidékiek összefogtak, hogy az otthont mihamarabb újraépíthessék.
szóljon hozzá!