
Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
A digitális eszközök használata az iskolákban nem azt jelenti, hogy az oktatás eldigitalizálódik, csupán segítik a pedagógus munkáját – véli Ferencz-Salamon Alpár történelem szakos tanár.
2024. szeptember 22., 14:082024. szeptember 22., 14:08
A 21. századi iskolai környezet tereiről, eszközeiről és módszereiről, továbbá a háromnak az együttes hatásáról tartott előadást a héten egy rendezvényen Ferencz-Salamon Alpár, a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Háza igazgatója, egyben történelem szakos tanár, aki szerint nem lehetnek iskolában terek eszközök nélkül, és nem lehetnek módszerek sem terek nélkül.
– emelte ki az igazgató, majd hozzátette: ha még a modernitást és a korszerűséget is az alkotóelemek mellé tesszük, akkor lehet belőle 21. századi oktatás.
Az előadás során betekintést nyertünk abba a gondolkodásmódba, amely ma jellemzi a pedagógusok tanítási módszerét szerte a világon, Ferencz-Salamon személyes tapasztalatai alapján. Az igazgató szerint mi, Székelyföldön az innovatív fejlesztések küszöbén állunk, amikor már egyes osztálytermekben a digitális tanítást segítő eszközök jelen vannak, amikor a pedagógusok a teret már tanítási eszközként is alkalmazzák. Régen ezek az oktatási terek olyan fajta oktatási módszerrel jártak, amikor a tanítás statikus volt és nem mozgalmas, kötött, indusztriálisan beállított, padba leültetett.
– fogalmazott. Az igazgató saját diákéveire emlékezett vissza, amikor előfordult olyan eset is, hogy hárman ültek egy kettős padban, az osztályokban pedig sokszor negyvenkét diák volt. Mégis voltak kiemelkedő pedagógusok, akik a huszadik századi pedagógia mellett tudtak másként gondolkodni, akik ki tudtak törni egy kemény, kommunista diktatúra által behatárolt világból, és be tudtak vezetni új gyerekközpontú tanítási módszereket.
Tapasztalata szerint az oktatás színtere hosszú ideig szegényes berendezésekből, csupasz falakból állt, hiányzott belőlük a „pedagógiai hozzáadott érték”, ami bútorokban és módszerekben testesült meg. Ferencz-Salamon Alpár felismerte,
„Különböző módszereket találtunk ki szünetekben, hogy a gyermekek figyelmét is lekössük, és hogy akkor a már megjelenő mobiltelefonozás jelenségét egy kicsit fogjuk vissza. A dísztermet betöltöttük szünetekben, jégkorong és floorball szünetbajnokságokat szerveztünk. Közösséget próbáltunk szervezni, azért, hogy a tereket is töltsük be az osztályokon túl. Így nagymértékben a terek okosan és hasznosan való betöltése is meg tudott valósulni” – osztotta meg saját pedagógia módszerét a terek kihasználásával az igazgató. Mint mondta, babzsákokkal és használt bútorokkal rendezték be a kihasználatlan tereket a csíkszeredai József Attila Általános Iskolában, az osztálytermeket csoportmunkára rendezték át, és a lépcső alatti raktárban rádióstúdiót alakítottak ki.
„Utaztunk, próbáltunk kifele tekinteni a világba. Finnországban láttunk először könnyen mozgatható moduláris bútorzatot 2018-ban, digitális kijelzőt” – osztotta meg tapasztalatait. Ezekben a terekben a digitális tábla egy oktatást segítő eszköz volt, nem digitalizálása a teremnek és a térnek, az oktatási folyamatnak, hanem egy olyan eszköz, ami segíti a pedagógus munkáját. Finnországban a kihasználatlan sarkakat az osztálytermekben berendezték pihenőhelynek, vagy éppen tematikusan játszó- vagy alkotótérnek.
„Először Finnországban láttam azt, hogy a terem berendezése az pedagógiai eszköz.”
A csíkszeredai pedagógus Londonba is ellátogatott, ahol hasonlókat tapasztalt, mint Finnországban: a csoportokra osztott tanítási módszert, a moduláris időszakot, törésálló táblagépeket, digitális táblákat, a folyosón nyitott könyvespolcokat.
A pedagógus szerint változtatnunk kell az oktatási stratégiáinkon, módszereinken. Ehhez fontos megértenie a pedagógusoknak, hogy az oktatási tér is egy eszköz, amit tanítási módszerként alkalmazni kell a 21. században, ezért elengedhetetlen, hogy moduláris bútorzataink legyenek. A pedagógus szerint maga a bútor koncepciója közvetíti a pedagógiát.
– emelte ki. A 21. századi oktatás mindemellett – szerinte – úgynevezett klip, vagyis fordított: a tartalmat előzetesen kellene megnézze a gyerek, az elmélyítés, az elemzés kellene az iskolában zajlódjon. Ekkor van interakció a tanár, a pedagógus és a diák között.
Ferencz-Salamon Alpár szerint tanterem helyett tanulási tér kell megjelenjen, könyvtár helyett tudástér kell legyen minden oktatási intézményben, előterek helyett közösségi terek kell kialakuljanak, bútor helyett oktatási eszközre van szükség. „Nem fognak a gyerekek mobilozni, amennyiben élet van az iskolákban, nemcsak tanórán, nemcsak tanóra után, hanem a szünetekben is. Ezt láttuk az angliai iskolákban és a finnországi iskolákban is” – fogalmazott a csíkszeredai tanár.
Egy függöny, amely mesél, egy függöny, amelyben a magyar kultúra ezer szála, sorsok, múlt és jövő fonódik össze: felavatták Budapesten a Nemzeti Színház új nagyszínpadi díszfüggönyét. Az eseményre szerte a Kárpát-medencéből érkeztek ünneplők.
Otthont a gyerekeknek, otthont a családnak – a jelmondatból kézzelfogható valóság válik Gyergyószentmiklóson, ahol közösségi összefogással épül egy rászoruló, négygyermekes család új háza. A segítségre továbbra is szükség van.
A nyugati biztonsági garanciákért cserébe Ukrajna hajlandó lemondani a NATO-csatlakozással kapcsolatos törekvéseiről. Erről Volodimir Zelenszkij beszélt vasárnap egy Berlinbe tervezett tárgyalás előtt.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) keretében működő Igazságügyi Felügyelet (IJ) vasárnap bejelentette, hogy ellenőrzéseket indított a Recorder anyagában elhangzottak kapcsán.
Nem egyszeri csoda volt: hét évvel az első válogatás után megérkezett a Made In Gyergyó II., és vele együtt egyértelmű üzenet is – a gyergyói zene folyamatosan fejlődik, szórakoztat és új hangzásokat hoz.
Két gépkocsi balesetezett a 13-as országúton Kibéd község területén. Öt személy megsérült, a forgalmat mindkét menetirányon lezárták.
Tizenhárom Temes megyei helyszínen tartottak házkutatást szombaton a hatóságok az illegálisan működtetett nagycsanádi idősotthon ügyében.
Az egyedi ajándékot keresők, a szerényebb igényekkel rendelkezők, a lélekemelő élményekre vágyók számára kihagyhatatlanok a karácsonyi vásárok, melyekből ezen a hétvégén kettő is nyílt Sepsiszentgyörgyön.
Néhány évtizede, amikor még nem hozták be az országba a rengeteg tömegárut, nagy értéke volt a belső termelésnek, virágzott a konfekcióipar, és volt igény a gyapjúfeldolgozásra, a belőle készült termékekre. Mára ez teljesen megváltozott.
Lakástűz keletkezett a Mezősályihoz tartozó Lőrinci faluban vasárnap kora délután. A Maros megyei hivatásos tűzoltókat egy kigyúlt családi házhoz riasztották.
szóljon hozzá!