
Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
A digitális eszközök használata az iskolákban nem azt jelenti, hogy az oktatás eldigitalizálódik, csupán segítik a pedagógus munkáját – véli Ferencz-Salamon Alpár történelem szakos tanár.
2024. szeptember 22., 14:082024. szeptember 22., 14:08
A 21. századi iskolai környezet tereiről, eszközeiről és módszereiről, továbbá a háromnak az együttes hatásáról tartott előadást a héten egy rendezvényen Ferencz-Salamon Alpár, a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Háza igazgatója, egyben történelem szakos tanár, aki szerint nem lehetnek iskolában terek eszközök nélkül, és nem lehetnek módszerek sem terek nélkül.
– emelte ki az igazgató, majd hozzátette: ha még a modernitást és a korszerűséget is az alkotóelemek mellé tesszük, akkor lehet belőle 21. századi oktatás.
Az előadás során betekintést nyertünk abba a gondolkodásmódba, amely ma jellemzi a pedagógusok tanítási módszerét szerte a világon, Ferencz-Salamon személyes tapasztalatai alapján. Az igazgató szerint mi, Székelyföldön az innovatív fejlesztések küszöbén állunk, amikor már egyes osztálytermekben a digitális tanítást segítő eszközök jelen vannak, amikor a pedagógusok a teret már tanítási eszközként is alkalmazzák. Régen ezek az oktatási terek olyan fajta oktatási módszerrel jártak, amikor a tanítás statikus volt és nem mozgalmas, kötött, indusztriálisan beállított, padba leültetett.
– fogalmazott. Az igazgató saját diákéveire emlékezett vissza, amikor előfordult olyan eset is, hogy hárman ültek egy kettős padban, az osztályokban pedig sokszor negyvenkét diák volt. Mégis voltak kiemelkedő pedagógusok, akik a huszadik századi pedagógia mellett tudtak másként gondolkodni, akik ki tudtak törni egy kemény, kommunista diktatúra által behatárolt világból, és be tudtak vezetni új gyerekközpontú tanítási módszereket.
Tapasztalata szerint az oktatás színtere hosszú ideig szegényes berendezésekből, csupasz falakból állt, hiányzott belőlük a „pedagógiai hozzáadott érték”, ami bútorokban és módszerekben testesült meg. Ferencz-Salamon Alpár felismerte,
„Különböző módszereket találtunk ki szünetekben, hogy a gyermekek figyelmét is lekössük, és hogy akkor a már megjelenő mobiltelefonozás jelenségét egy kicsit fogjuk vissza. A dísztermet betöltöttük szünetekben, jégkorong és floorball szünetbajnokságokat szerveztünk. Közösséget próbáltunk szervezni, azért, hogy a tereket is töltsük be az osztályokon túl. Így nagymértékben a terek okosan és hasznosan való betöltése is meg tudott valósulni” – osztotta meg saját pedagógia módszerét a terek kihasználásával az igazgató. Mint mondta, babzsákokkal és használt bútorokkal rendezték be a kihasználatlan tereket a csíkszeredai József Attila Általános Iskolában, az osztálytermeket csoportmunkára rendezték át, és a lépcső alatti raktárban rádióstúdiót alakítottak ki.
„Utaztunk, próbáltunk kifele tekinteni a világba. Finnországban láttunk először könnyen mozgatható moduláris bútorzatot 2018-ban, digitális kijelzőt” – osztotta meg tapasztalatait. Ezekben a terekben a digitális tábla egy oktatást segítő eszköz volt, nem digitalizálása a teremnek és a térnek, az oktatási folyamatnak, hanem egy olyan eszköz, ami segíti a pedagógus munkáját. Finnországban a kihasználatlan sarkakat az osztálytermekben berendezték pihenőhelynek, vagy éppen tematikusan játszó- vagy alkotótérnek.
„Először Finnországban láttam azt, hogy a terem berendezése az pedagógiai eszköz.”
A csíkszeredai pedagógus Londonba is ellátogatott, ahol hasonlókat tapasztalt, mint Finnországban: a csoportokra osztott tanítási módszert, a moduláris időszakot, törésálló táblagépeket, digitális táblákat, a folyosón nyitott könyvespolcokat.
A pedagógus szerint változtatnunk kell az oktatási stratégiáinkon, módszereinken. Ehhez fontos megértenie a pedagógusoknak, hogy az oktatási tér is egy eszköz, amit tanítási módszerként alkalmazni kell a 21. században, ezért elengedhetetlen, hogy moduláris bútorzataink legyenek. A pedagógus szerint maga a bútor koncepciója közvetíti a pedagógiát.
– emelte ki. A 21. századi oktatás mindemellett – szerinte – úgynevezett klip, vagyis fordított: a tartalmat előzetesen kellene megnézze a gyerek, az elmélyítés, az elemzés kellene az iskolában zajlódjon. Ekkor van interakció a tanár, a pedagógus és a diák között.
Ferencz-Salamon Alpár szerint tanterem helyett tanulási tér kell megjelenjen, könyvtár helyett tudástér kell legyen minden oktatási intézményben, előterek helyett közösségi terek kell kialakuljanak, bútor helyett oktatási eszközre van szükség. „Nem fognak a gyerekek mobilozni, amennyiben élet van az iskolákban, nemcsak tanórán, nemcsak tanóra után, hanem a szünetekben is. Ezt láttuk az angliai iskolákban és a finnországi iskolákban is” – fogalmazott a csíkszeredai tanár.
Csatlakozva az országos szintű energiatakarékossági mozgalomhoz – amelyre az energiaügyi minisztérium kérte fel a lakosságot és a nagyfogyasztókat –, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat is visszafogja energiafogyasztását.
Magyar Menyasszony címmel nyílt kiállítás a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban, ahol nem csak az elmúlt 500 év menyasszonyi ruháit, levelezéseket tekinthetik meg az érdeklődők, hanem történetekkel is gazdagodnak.
Elkezdődött a pótérettségi írásbeli szakasza: Székelyföldön majdnem kétezer diák vizsgázik. Hétfőn a román írásbelivel kezdik. Egy romántanár tanácsokat is ad a román nyelv gyakorlásához, amelyhez elengedhetetlen az élő román beszéd gyakorlása.
Nicușor Dan államfő pénteken visszaküldte a parlamentnek újratárgyalásra a 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövését lehetővé tevő törvényt.
A kormány pénteken megteremtette a jogalapot arra, hogy a Transelectrica az országos villamosenergia-diszpécserszolgálaton keresztül augusztus 31-éig biztonsági intézkedéseket rendeljen el, ha ezt a villamosenergia-rendszer helyzete indokolja.
Medvebiztos hulladéktárolókat helyezett ki Gyergyószentmiklós önkormányzata a 4-es kilométerként ismert üdülőövezetben. Ezzel már jól bevált példát követnek, és a medvék mellett az illegális hulladéklerakást is visszaszorítanák.
A helyreállítási forrásokból elkülönített összeg kimerüléséig ingyenes marad az első elektronikus személyi igazolvány kiállítása. Az erről szóló határozatot pénteki ülésén fogadta el a kormány.
A Richter-skála szerint 3,2-as erősségű földrengés történt pénteken 14 óra 23 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi katasztrófavédelmi bizottság.
A Duna vízhozama Báziásnál, ahol a folyam belép Romániába, pénteken továbbra is 1400 köbméter másodpercenként, amely az 1985-ben jegyzett történelmi mélypontnak felel meg – közölte pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).
szóljon hozzá!