
Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
A digitális eszközök használata az iskolákban nem azt jelenti, hogy az oktatás eldigitalizálódik, csupán segítik a pedagógus munkáját – véli Ferencz-Salamon Alpár történelem szakos tanár.
2024. szeptember 22., 14:082024. szeptember 22., 14:08
A 21. századi iskolai környezet tereiről, eszközeiről és módszereiről, továbbá a háromnak az együttes hatásáról tartott előadást a héten egy rendezvényen Ferencz-Salamon Alpár, a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Háza igazgatója, egyben történelem szakos tanár, aki szerint nem lehetnek iskolában terek eszközök nélkül, és nem lehetnek módszerek sem terek nélkül.
– emelte ki az igazgató, majd hozzátette: ha még a modernitást és a korszerűséget is az alkotóelemek mellé tesszük, akkor lehet belőle 21. századi oktatás.
Az előadás során betekintést nyertünk abba a gondolkodásmódba, amely ma jellemzi a pedagógusok tanítási módszerét szerte a világon, Ferencz-Salamon személyes tapasztalatai alapján. Az igazgató szerint mi, Székelyföldön az innovatív fejlesztések küszöbén állunk, amikor már egyes osztálytermekben a digitális tanítást segítő eszközök jelen vannak, amikor a pedagógusok a teret már tanítási eszközként is alkalmazzák. Régen ezek az oktatási terek olyan fajta oktatási módszerrel jártak, amikor a tanítás statikus volt és nem mozgalmas, kötött, indusztriálisan beállított, padba leültetett.
– fogalmazott. Az igazgató saját diákéveire emlékezett vissza, amikor előfordult olyan eset is, hogy hárman ültek egy kettős padban, az osztályokban pedig sokszor negyvenkét diák volt. Mégis voltak kiemelkedő pedagógusok, akik a huszadik századi pedagógia mellett tudtak másként gondolkodni, akik ki tudtak törni egy kemény, kommunista diktatúra által behatárolt világból, és be tudtak vezetni új gyerekközpontú tanítási módszereket.
Tapasztalata szerint az oktatás színtere hosszú ideig szegényes berendezésekből, csupasz falakból állt, hiányzott belőlük a „pedagógiai hozzáadott érték”, ami bútorokban és módszerekben testesült meg. Ferencz-Salamon Alpár felismerte,
„Különböző módszereket találtunk ki szünetekben, hogy a gyermekek figyelmét is lekössük, és hogy akkor a már megjelenő mobiltelefonozás jelenségét egy kicsit fogjuk vissza. A dísztermet betöltöttük szünetekben, jégkorong és floorball szünetbajnokságokat szerveztünk. Közösséget próbáltunk szervezni, azért, hogy a tereket is töltsük be az osztályokon túl. Így nagymértékben a terek okosan és hasznosan való betöltése is meg tudott valósulni” – osztotta meg saját pedagógia módszerét a terek kihasználásával az igazgató. Mint mondta, babzsákokkal és használt bútorokkal rendezték be a kihasználatlan tereket a csíkszeredai József Attila Általános Iskolában, az osztálytermeket csoportmunkára rendezték át, és a lépcső alatti raktárban rádióstúdiót alakítottak ki.
„Utaztunk, próbáltunk kifele tekinteni a világba. Finnországban láttunk először könnyen mozgatható moduláris bútorzatot 2018-ban, digitális kijelzőt” – osztotta meg tapasztalatait. Ezekben a terekben a digitális tábla egy oktatást segítő eszköz volt, nem digitalizálása a teremnek és a térnek, az oktatási folyamatnak, hanem egy olyan eszköz, ami segíti a pedagógus munkáját. Finnországban a kihasználatlan sarkakat az osztálytermekben berendezték pihenőhelynek, vagy éppen tematikusan játszó- vagy alkotótérnek.
„Először Finnországban láttam azt, hogy a terem berendezése az pedagógiai eszköz.”
A csíkszeredai pedagógus Londonba is ellátogatott, ahol hasonlókat tapasztalt, mint Finnországban: a csoportokra osztott tanítási módszert, a moduláris időszakot, törésálló táblagépeket, digitális táblákat, a folyosón nyitott könyvespolcokat.
A pedagógus szerint változtatnunk kell az oktatási stratégiáinkon, módszereinken. Ehhez fontos megértenie a pedagógusoknak, hogy az oktatási tér is egy eszköz, amit tanítási módszerként alkalmazni kell a 21. században, ezért elengedhetetlen, hogy moduláris bútorzataink legyenek. A pedagógus szerint maga a bútor koncepciója közvetíti a pedagógiát.
– emelte ki. A 21. századi oktatás mindemellett – szerinte – úgynevezett klip, vagyis fordított: a tartalmat előzetesen kellene megnézze a gyerek, az elmélyítés, az elemzés kellene az iskolában zajlódjon. Ekkor van interakció a tanár, a pedagógus és a diák között.
Ferencz-Salamon Alpár szerint tanterem helyett tanulási tér kell megjelenjen, könyvtár helyett tudástér kell legyen minden oktatási intézményben, előterek helyett közösségi terek kell kialakuljanak, bútor helyett oktatási eszközre van szükség. „Nem fognak a gyerekek mobilozni, amennyiben élet van az iskolákban, nemcsak tanórán, nemcsak tanóra után, hanem a szünetekben is. Ezt láttuk az angliai iskolákban és a finnországi iskolákban is” – fogalmazott a csíkszeredai tanár.
Jókora büntetést kapott az a sofőr, akit helikopterből figyeltek, amint figyelmen kívül hagyja a közlekedési szabályokat.
Nemzetközi hadgyakorlatot rendeznek az erdélyi Nagysinken május 7–23. között, amelyre vasárnaptól kezdődően több szövetséges országból érkezik haditechnika – közölte a román védelmi minisztérium (MApN).
Néhány százan gyűltek össze vasárnap este a bukaresti Győzelem (Victoriei) téren az Ilie Bolojan melletti szimpátiatüntetésen.
Körülbelül négyezren vettek részt vasárnap Nagyváradon az Ilie Bolojan miniszterelnök támogatására szervezett tüntetésen.
Csaknem duplájával haladta meg a megengedett sebességet egy autós az A1-es autópályán, ráadásul a jogosítványa is le volt járva. Az ellenőrzések során több szabálytalan sofőrt is lefüleltek a rendőrök, a kiszabott bírságok értéke 40 ezer lejre rúg.
A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt vasárnap 12 óra 14 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben, mindössze 64 kilométerre Sepsiszentgyörgytől.
Több mint 140 alkohol vagy drog hatása alatt vezető sofőrt füleltek le a rendőrök szombat éjjel, egy átfogó ellenőrző akció keretein belül.
Tragikus kimenetelű közúti baleset történt vasárnapra virradóra Câmpulungon: egy fiatalember életét vesztette.
Fagyos reggelre ébredtek a Székelyföldiek: a települések többségében mínusz tartományban volt a hőmérők higanyszála a hajnali órákban, Csíkszereda ugyanakkor ismét az ország leghidegebb lakott települése volt vasárnap reggel.
Nem hősködés, hanem értékekhez való ragaszkodás egyik legfőbb nemzeti jelképünkre hivatkozni, művészeti alkotásokon, emlékműveken megjeleníteni. Sorozatunkban a turulmadár székelyföldi útját követjük – a legkeletibb bástyával, Kézdiszékkel indítunk.
szóljon hozzá!