
Erre az üres telekre építik fel a négy szociális tömbházat
Fotó: Haáz Vince
Bár a lakók tiltakoztak és fenyegetőztek, a marosvásárhelyi önkormányzati képviselők mégis megszavazták a Március 8. utcába tervezett szociális lakások megépítését. Az RDMSZ-frakció vezetője, Frunda Csenge szerint ennek a döntésnek a hiányában a város elveszítene hétmillió eurót. A lakók reménykednek, hogy nem gettósítják el az utcájukat.
2021. október 28., 21:412021. október 28., 21:41
2021. október 29., 16:232021. október 29., 16:23
Idén nyáron került a figyelem középpontjába a marosvásárhelyi Március 8. utcába tervezett szociális tömbházlakások kérdése: a város hétmillió eurót nyert a szegénység felszámolására, és

Nehéz helyzetben élő családok, személyek számára építene szociális tömbházlakásokat a marosvásárhelyi városháza uniós pénzalapokból. Tervek szerint 80 lakrészt húznának fel a marosvásárhelyi Március 8. utcában. Ez ellen tiltakoznak az utca lakói.
Az érintett utcában lakók tiltakozó aláírásokat gyűjtöttek, kérve, hogy ne építsenek szociális lakásokat otthonaik közelébe. Mint többször kifejtették, félnek, hogy olyan családok kerülnek oda, akik veszélybe sodorhatják gyermekeiket, tönkre téve az utca arculatát, jó hírét. Az augusztusi tanácsülésen, elhalasztották a döntést, és azt ígérték a lakóknak, hogy keresnek egy másik helyszínt is, hogy a négyből legalább két tömbházat máshova építsenek fel – erre azonban nem került sor.
Mint a Székelyhonnak Farkas Csilla, a lakók képviselője elmondta, időközben volt egy találkozó a városvezetés és a lakók között. Ott a polgármester, a két alpolgármester és a pályázatíró igazgatóság vezetője elmondta, hogy ez egy hét éves terv, és nem lehet változtatni rajta, azaz
Farkas Csilla közölte, azt ígérték nekik, hogy szigorú szabályok szerint válogatják meg a majdani szociális lakások bérlőit, s egyeztetnek a kritériumokról a környéken élőkkel is. A panaszos szerint ők most mást nem tehetnek, mint elfogadják, hogy a tömbházlakások megépülnek, és figyelemmel kísérik, hogy kiket költöztet be az utcájukba a városháza.
A Székelyhon kérdésére Frunda Csenge, aki szintén részt vett az egyeztető találkozón, elmondta, nekik most az utolsó döntést kellett meghozniuk, amelyet számos más tanácsi döntés előzött meg, és nem tehettek mást, mint elfogadni a szociális lakások megépítését, ellenkező esetben a város valóban elveszítette volna a hétmillió euró támogatást. Kiemelte:
Jelenleg csaknem ezer személy várja, hogy lakást utaljon ki nekik a város. „Nagy szükség van a szociális lakásokra, s ahogy ígértük, odafigyelünk majd, hogy kinek adjuk bérbe ezeket” – fogalmazott Frunda Csenge.
Az ülésen többen hozzászóltak a témához, kérve, hogy hőszigetelt, költséghatékony épületeket építsenek, akkor is, ha valamivel többe került. Az önkormányzati képviselők végül két tartózkodással elfogadták a szociális lakások megépítéséről szóló határozattervezetet.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
szóljon hozzá!