
Fotó: Artwise csoport
Kívülről jelenlegi állapotában is impozáns, belül viszont inkább hasonlít egy romkocsmához, mint egy úri család otthonához a maroshévízi Urmánczy-kastély. Két napra kitárta a kapuját, hogy megmutassa: komoly tervek vannak a jövőre nézve.
2019. szeptember 29., 19:052019. szeptember 29., 19:05
Az Urmánczy-kastéllyal, mint sok más erdélyi, magyar úri családok által emelt épülettel alaposan elbánt a szocializmus időszaka. Az egykor hatalmas és a visszaemlékezések szerint gyönyörű parknak csak egy kis szelete van még meg, a többire ráépítették a beton városközpontot.
A kastély mellé felhúzták a kórházat, mintha szándékosan az lett volna a cél, hogy a vidék egykori nagybirtokosai, a magyarörmény Urmánczy család által létrehozott értékek közül a lehető legkevesebb legyen látható. Valósággal elrejtették az épületet, amely egykor egyedül uralta a Maros fennsíkjának panorámáját. Ma aki nem ismeri Maroshévízt, nem is könnyen találja meg.
A Positive Transylvania egyesület szombaton és vasárnap másodszor szervezte meg az Európai Kulturális Örökség Napjai című rendezvényt, és hívták meg a kastélyba az érdeklődőket, hogy mindenki láthassa: mostani állapotában is érték és sokféle funkciót be tud tölteni, mielőtt a tervezett restaurálása megtörténik.
Az Urmánczy-kastély örököseinek színes elképzelései vannak a jövőről, egy többfunkciós rendezvényközpontot alakítanának itt ki, de a földszinti termek romkocsmás hangulata, valamint a megmaradt kert már most akár 300 fős lakodalom, céges rendezvény, vagy más esemény számára is remek helyszín lehet.
A mostani kastélynapokon például divatbemutató, képzőművészeti kiállítás, turisztikai kerekasztal, gasztronómiai különlegességek, de jazz és rockopera-előadás is szerepelt a kínálatban.
Ez az összeg természetesen nem elég arra, hogy számottevő változást hozzon kastély arculatában, de akik jegyet váltottak, úgy érezhetik, egy kicsit hozzájárultak ők is az épített örökség ezen értéke megmentéséhez – közölte a szervező Szabó Tekla Katalin művészettörténés, aki egyben az Urmánczy-örökösök szószólója is, maga is családtagként.
Fotó: Gergely Imre
Az épület teljes restaurálásához hatalmas összegekre lesz szükség, ehhez pályázatokat terveznek benyújtani. Ugyanis ma hiányzik az a vagyon, amely százegynéhány éve alapot jelentett a kastélyépítéshez.
Az épületet és múltját szakszerű idegenvezetés mellett ismerhették meg az érdeklődők, megtudhattuk, hogy a szecessziós stílusú épület tervezésekor törekedtek arra, hogy ne egy nagyobb villa szülessen, hanem valóban kastélynak lehessen nevezni. Bástya és más, a régi várkastélyokban található építészeti elemeket is beillesztettek. Kós Károly stílusát ismerhetnénk fel, csakhogy ez még azelőtt épült, mielőtt Kós elkezdte volna építészi pályafutását.
Az 1900-as évek elejének legmodernebb komfortjával rendelkezett, folyóvízzel, fürdőszobával, később központi fűtéssel. Aztán jött az államosítás, kórházat alakítottak itt ki, és ezzel párhuzamosan eltűnt csaknem minden szépség, ami eredetileg jellemezte. Sok munka lesz, míg visszaszépül – ahogy tervezik az örökösök.
Ugyan helyszínként maga a kastély volt az Európai Kulturális Örökség Napjainak fő attrakciója, de a program többről szólt. Nemcsak az építészeti örökség, hanem minden más örökölt érték megőrzésének fontosságára igyekeztek felhívni a figyelmet. Amint Szabó Tekla Katalin vázolta, úgy gondolják, a természeti értékek, a vidékre jellemző ételek, az itt élők munkájának, az általuk létrehozott javaknak a megbecsülésére egyaránt fontos ráébreszteni az embereket. Így fért bele a programba kerékpáros túra a meleg vizű forrásokhoz, vagy éppen egy kistermelő kertészetének meglátogatása is.
Az Artwise csoport képzőművészeti tárlatot hozott el, de divatbemutatót is, amely minden jelenlévő szerint bármelyik nagyváros felkapott szalonjában megállta volna a helyét. Az üzenete azonban a más divatbemutatóktól eltérően nem arra biztatta a nézőket, hogy újabb és újabb ruha kreációkat vásároljanak, hanem, hogy ritkábban, de akár sok évig viselhető értékes darabokat vegyenek, ezzel is felkarolva az itteni alkotókat, és ahelyett, hogy az olcsó, kétszeri használat után kidobott, azaz a környezetnek károkat okozó termékeket vásárolnának.
Fotó: Gergely Imre
Az eseményen sorra került turisztikai kerekasztalon bukaresti utazásszervezők mondták el, komoly igény mutatkozik a kastélyok meglátogatására szervezett utak iránt, és ebbe egyre több – főként erdélyi – udvarház és kastély csatlakozik be. Az Urmánczy-kastély is látogatható.
Ökumenikus közösségben ünnepelt a marosvásárhelyi magyarság október 23-án este. Előbb a Keresztelő Szent János Plébánián hajtottak fejet az 1956-os forradalom hősei és a szabadság eszméje előtt, majd fáklyákkal a kezükben vonultak a Várudvarba.
Hetven év távlatából is a szabadság, az igazság és a nemzeti megmaradás üzenetét hordozza 1956. hangzott el Székelyudvarhelyen, ahol a forradalom hősei, valamint Márton Áron püspök öröksége előtt is tisztelegtek október 23-án.
Csíkszereda városa posztumusz Pro Urbe díjjal ismeri el Basa János életművét – adta hírül péntek este Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere.
Hetven évvel az 1956-os magyar forradalom után Csíkszeredában is közösen hajtottak fejet a forradalmárok emléke előtt. A megemlékezésen zene, történelmi felvételeket idéző hologramok, ünnepi beszédek és egyházi áldás hangzott el.
Felemelő ünnepségen emlékezett a mintegy kétszáz sepsiszentgyörgyi az 56-os hősök áldozatára a művészeti líceum melletti emlékparkban. A felszólalók beszédeiből ugyanaz a gondolat köszönt vissza: az eszmét, a lángot vinnünk kell tovább.
Az 1956-os forradalom egész világot megrengető voltáról, Magyarország szabadságának mostani megőrzéséről is beszéltek a felszólalók a Fidesz és a KDNP közös megemlékezésén a budapesti Bem téren, ahol Hankó Balázs levelét is felolvasták.
Fáklyás felvonulással és ünnepi műsorral emlékeztek meg Gyergyószentmiklóson az 1956-os magyar forradalom hőseiről. A Szent István térről a főtéri parkba tartó emlékezők a hetven évvel ezelőtti tüntetőkhöz hasonló transzparensekkel vonultak.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter pénteken bejelentette, határozott intézkedéseket rendelt el, hogy az év végéig legalább 500 új börtönférőhely létesüljön.
Harminckilenc vádlottat ítélt el a Ialomița megyei törvényszék a két halálos áldozatot követelő tavalyi urziceni-i fegyveres összecsapás ügyében.
Telefonon jelentették a hatóságoknak, hogy a Maros megyei Csatófalva külterületén megtámadott a medve egy juhait legeltető huszonéves férfit.
szóljon hozzá!