
Fotó: Artwise csoport
Kívülről jelenlegi állapotában is impozáns, belül viszont inkább hasonlít egy romkocsmához, mint egy úri család otthonához a maroshévízi Urmánczy-kastély. Két napra kitárta a kapuját, hogy megmutassa: komoly tervek vannak a jövőre nézve.
2019. szeptember 29., 19:052019. szeptember 29., 19:05
Az Urmánczy-kastéllyal, mint sok más erdélyi, magyar úri családok által emelt épülettel alaposan elbánt a szocializmus időszaka. Az egykor hatalmas és a visszaemlékezések szerint gyönyörű parknak csak egy kis szelete van még meg, a többire ráépítették a beton városközpontot.
A kastély mellé felhúzták a kórházat, mintha szándékosan az lett volna a cél, hogy a vidék egykori nagybirtokosai, a magyarörmény Urmánczy család által létrehozott értékek közül a lehető legkevesebb legyen látható. Valósággal elrejtették az épületet, amely egykor egyedül uralta a Maros fennsíkjának panorámáját. Ma aki nem ismeri Maroshévízt, nem is könnyen találja meg.
A Positive Transylvania egyesület szombaton és vasárnap másodszor szervezte meg az Európai Kulturális Örökség Napjai című rendezvényt, és hívták meg a kastélyba az érdeklődőket, hogy mindenki láthassa: mostani állapotában is érték és sokféle funkciót be tud tölteni, mielőtt a tervezett restaurálása megtörténik.
Az Urmánczy-kastély örököseinek színes elképzelései vannak a jövőről, egy többfunkciós rendezvényközpontot alakítanának itt ki, de a földszinti termek romkocsmás hangulata, valamint a megmaradt kert már most akár 300 fős lakodalom, céges rendezvény, vagy más esemény számára is remek helyszín lehet.
A mostani kastélynapokon például divatbemutató, képzőművészeti kiállítás, turisztikai kerekasztal, gasztronómiai különlegességek, de jazz és rockopera-előadás is szerepelt a kínálatban.
Ez az összeg természetesen nem elég arra, hogy számottevő változást hozzon kastély arculatában, de akik jegyet váltottak, úgy érezhetik, egy kicsit hozzájárultak ők is az épített örökség ezen értéke megmentéséhez – közölte a szervező Szabó Tekla Katalin művészettörténés, aki egyben az Urmánczy-örökösök szószólója is, maga is családtagként.
Fotó: Gergely Imre
Az épület teljes restaurálásához hatalmas összegekre lesz szükség, ehhez pályázatokat terveznek benyújtani. Ugyanis ma hiányzik az a vagyon, amely százegynéhány éve alapot jelentett a kastélyépítéshez.
Az épületet és múltját szakszerű idegenvezetés mellett ismerhették meg az érdeklődők, megtudhattuk, hogy a szecessziós stílusú épület tervezésekor törekedtek arra, hogy ne egy nagyobb villa szülessen, hanem valóban kastélynak lehessen nevezni. Bástya és más, a régi várkastélyokban található építészeti elemeket is beillesztettek. Kós Károly stílusát ismerhetnénk fel, csakhogy ez még azelőtt épült, mielőtt Kós elkezdte volna építészi pályafutását.
Az 1900-as évek elejének legmodernebb komfortjával rendelkezett, folyóvízzel, fürdőszobával, később központi fűtéssel. Aztán jött az államosítás, kórházat alakítottak itt ki, és ezzel párhuzamosan eltűnt csaknem minden szépség, ami eredetileg jellemezte. Sok munka lesz, míg visszaszépül – ahogy tervezik az örökösök.
Ugyan helyszínként maga a kastély volt az Európai Kulturális Örökség Napjainak fő attrakciója, de a program többről szólt. Nemcsak az építészeti örökség, hanem minden más örökölt érték megőrzésének fontosságára igyekeztek felhívni a figyelmet. Amint Szabó Tekla Katalin vázolta, úgy gondolják, a természeti értékek, a vidékre jellemző ételek, az itt élők munkájának, az általuk létrehozott javaknak a megbecsülésére egyaránt fontos ráébreszteni az embereket. Így fért bele a programba kerékpáros túra a meleg vizű forrásokhoz, vagy éppen egy kistermelő kertészetének meglátogatása is.
Az Artwise csoport képzőművészeti tárlatot hozott el, de divatbemutatót is, amely minden jelenlévő szerint bármelyik nagyváros felkapott szalonjában megállta volna a helyét. Az üzenete azonban a más divatbemutatóktól eltérően nem arra biztatta a nézőket, hogy újabb és újabb ruha kreációkat vásároljanak, hanem, hogy ritkábban, de akár sok évig viselhető értékes darabokat vegyenek, ezzel is felkarolva az itteni alkotókat, és ahelyett, hogy az olcsó, kétszeri használat után kidobott, azaz a környezetnek károkat okozó termékeket vásárolnának.
Fotó: Gergely Imre
Az eseményen sorra került turisztikai kerekasztalon bukaresti utazásszervezők mondták el, komoly igény mutatkozik a kastélyok meglátogatására szervezett utak iránt, és ebbe egyre több – főként erdélyi – udvarház és kastély csatlakozik be. Az Urmánczy-kastély is látogatható.
Nagyon meglepődtek a hatóságok, amikor több hüllőfajt, pitonokat, boákat, rendkívül ritka viperákat, tarantulákat, egy krokodilt és egy varánuszt fedeztek fel egy 12 négyzetméteres szobában Bihar megyében.
Nagy az aggódalom és a felháborodás is az egészségügyi és a szociális ellátórendszerben a kormány 10 százalékos költségcsökkentési terve miatt. Az érdekvédelem képviselője szerint éppen a jó szakembereket veszíthetik el az ágazatok, ha ez megvalósul.
Egy 59 éves nő életét vesztette, egy másik pedig megsérült csütörtökön, a Kolozs megyei Gyerőfalva és Körösfő között az 1-es országúton történt közúti balesetben; a balesetet okozó sofőr elhajtott a helyszínről.
Marosvásárhelyen csaknem ötszáz utca van és ezek csupán felében járnak a hókotró gépek. Soós Zoltán polgármester szerint a prioritás az, hogy a városi közlekedés folyamatos legyen, ne álljon le.
Nicușor Dan csütörtökön kijelentette, reménykedik abban, hogy 2026 elhozza a békét Európában, és Románia támogatja Donald Trump amerikai elnök erőfeszítéseit a gyors és tartós békét eredményező tárgyalásokra.
Marosvásárhelyen idén is megszervezik az ökumenikus imahetet, amikor a különböző felekezetű hívők más-más templomban gyűlnek össze igét hallgatni, imádkozni. Idén az imahét január 18-án, vasárnap kezdődik.
A tűzoltók helyszínelése nyomán kiderült, hogy nem gázpalack robbanása okozta a csütörtök délutáni bikfalvi balesetet.
Mindössze néhány másodperc választott el egy járókelőt attól, hogy súlyos sérüléseket szenvedjen, amikor a lugosi rendőrség egyik melléképületében robbanás történt.
Sepsiszentgyörgyön január 20-án, kedden, 17 órától lakossági fórumot tartanak, amelynek fő témája az adóemelés lesz – jelentette be közösségi oldalán a város polgármestere, Antal Árpád.
Inkább érdeklődtek, mintsem fizettek – nem alakultak ki hosszú sorok a csíkszeredai városháza ügyfélközpontjában az adófizetésre a pénztáraknál. A tumultus elmaradt az első adófizetési napon, csütörtökön.
szóljon hozzá!