
Fotó: Artwise csoport
Kívülről jelenlegi állapotában is impozáns, belül viszont inkább hasonlít egy romkocsmához, mint egy úri család otthonához a maroshévízi Urmánczy-kastély. Két napra kitárta a kapuját, hogy megmutassa: komoly tervek vannak a jövőre nézve.
2019. szeptember 29., 19:052019. szeptember 29., 19:05
Az Urmánczy-kastéllyal, mint sok más erdélyi, magyar úri családok által emelt épülettel alaposan elbánt a szocializmus időszaka. Az egykor hatalmas és a visszaemlékezések szerint gyönyörű parknak csak egy kis szelete van még meg, a többire ráépítették a beton városközpontot.
A kastély mellé felhúzták a kórházat, mintha szándékosan az lett volna a cél, hogy a vidék egykori nagybirtokosai, a magyarörmény Urmánczy család által létrehozott értékek közül a lehető legkevesebb legyen látható. Valósággal elrejtették az épületet, amely egykor egyedül uralta a Maros fennsíkjának panorámáját. Ma aki nem ismeri Maroshévízt, nem is könnyen találja meg.
A Positive Transylvania egyesület szombaton és vasárnap másodszor szervezte meg az Európai Kulturális Örökség Napjai című rendezvényt, és hívták meg a kastélyba az érdeklődőket, hogy mindenki láthassa: mostani állapotában is érték és sokféle funkciót be tud tölteni, mielőtt a tervezett restaurálása megtörténik.
Az Urmánczy-kastély örököseinek színes elképzelései vannak a jövőről, egy többfunkciós rendezvényközpontot alakítanának itt ki, de a földszinti termek romkocsmás hangulata, valamint a megmaradt kert már most akár 300 fős lakodalom, céges rendezvény, vagy más esemény számára is remek helyszín lehet.
A mostani kastélynapokon például divatbemutató, képzőművészeti kiállítás, turisztikai kerekasztal, gasztronómiai különlegességek, de jazz és rockopera-előadás is szerepelt a kínálatban.
Ez az összeg természetesen nem elég arra, hogy számottevő változást hozzon kastély arculatában, de akik jegyet váltottak, úgy érezhetik, egy kicsit hozzájárultak ők is az épített örökség ezen értéke megmentéséhez – közölte a szervező Szabó Tekla Katalin művészettörténés, aki egyben az Urmánczy-örökösök szószólója is, maga is családtagként.
Fotó: Gergely Imre
Az épület teljes restaurálásához hatalmas összegekre lesz szükség, ehhez pályázatokat terveznek benyújtani. Ugyanis ma hiányzik az a vagyon, amely százegynéhány éve alapot jelentett a kastélyépítéshez.
Az épületet és múltját szakszerű idegenvezetés mellett ismerhették meg az érdeklődők, megtudhattuk, hogy a szecessziós stílusú épület tervezésekor törekedtek arra, hogy ne egy nagyobb villa szülessen, hanem valóban kastélynak lehessen nevezni. Bástya és más, a régi várkastélyokban található építészeti elemeket is beillesztettek. Kós Károly stílusát ismerhetnénk fel, csakhogy ez még azelőtt épült, mielőtt Kós elkezdte volna építészi pályafutását.
Az 1900-as évek elejének legmodernebb komfortjával rendelkezett, folyóvízzel, fürdőszobával, később központi fűtéssel. Aztán jött az államosítás, kórházat alakítottak itt ki, és ezzel párhuzamosan eltűnt csaknem minden szépség, ami eredetileg jellemezte. Sok munka lesz, míg visszaszépül – ahogy tervezik az örökösök.
Ugyan helyszínként maga a kastély volt az Európai Kulturális Örökség Napjainak fő attrakciója, de a program többről szólt. Nemcsak az építészeti örökség, hanem minden más örökölt érték megőrzésének fontosságára igyekeztek felhívni a figyelmet. Amint Szabó Tekla Katalin vázolta, úgy gondolják, a természeti értékek, a vidékre jellemző ételek, az itt élők munkájának, az általuk létrehozott javaknak a megbecsülésére egyaránt fontos ráébreszteni az embereket. Így fért bele a programba kerékpáros túra a meleg vizű forrásokhoz, vagy éppen egy kistermelő kertészetének meglátogatása is.
Az Artwise csoport képzőművészeti tárlatot hozott el, de divatbemutatót is, amely minden jelenlévő szerint bármelyik nagyváros felkapott szalonjában megállta volna a helyét. Az üzenete azonban a más divatbemutatóktól eltérően nem arra biztatta a nézőket, hogy újabb és újabb ruha kreációkat vásároljanak, hanem, hogy ritkábban, de akár sok évig viselhető értékes darabokat vegyenek, ezzel is felkarolva az itteni alkotókat, és ahelyett, hogy az olcsó, kétszeri használat után kidobott, azaz a környezetnek károkat okozó termékeket vásárolnának.
Fotó: Gergely Imre
Az eseményen sorra került turisztikai kerekasztalon bukaresti utazásszervezők mondták el, komoly igény mutatkozik a kastélyok meglátogatására szervezett utak iránt, és ebbe egyre több – főként erdélyi – udvarház és kastély csatlakozik be. Az Urmánczy-kastély is látogatható.
A fejlesztési minisztérium létrehozta az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében tervezett 4500 új bölcsődei hely csaknem háromnegyedét – jelentette be Cseke Attila miniszter, aki szombaton Lugosban avatott fel egy új bölcsődét.
Raed Arafat belügyi államtitkár úgy véli, hogy a közösségi média hálózatok nagy kockázatot jelentenek a gyermekek és serdülők számára, és szerinte ideje, hogy a törvényhozók korlátozzák a 15–16 év alattiak hozzáférését ezekhez az online platformokhoz.
Elődjéhez, Ferenc pápához hasonlóan XIV. Leó is úgy döntött, hogy nem költözik be a vatikáni paloták pápai lakosztályába, hanem egyszerűbb, személyre szabott otthont alakít ki magának.
Nicușor Dan államelnök tavaly egyebek mellett festményeket, fényképeket, albumokat, könyveket, porcelán tárgyakat, metszeteket, emblémákat, emlékérmeket, sőt egy nyakkendőt is kapott ajándékba a 2025-ös évi protokoll-eseményeken.
Több százan demonstráltak Csíkszeredában szombat délben az adókedvezmények eltörlése miatt, a kormány lemondását is követelve. A tüntetésen a kezdeményezők mellett Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere is felszólalt. Fotókon mutatjuk az eseményt.
A Richter-skála szerint 3,2-es erősségű földrengés történt pénteken 19 óra 31 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Az energiabiztonságról egyeztetett pénteken Nicușor Dan államelnök ukrán hivatali kollégájával. Erről Volodimir Zelenszkij számolt be péntek este a Facebook-oldalán.
A kabinet pénteken határozattal módosította a pirotechnikai termékek forgalomba hozatalának feltételeit, drasztikusan korlátozva a balesetveszélyes termékekhez való hozzáférést.
Az Európai Bizottság (EB) pénteken úgy döntött, hogy bepereli Romániát az Európai Unió Bíróságán, mert nem alkalmazta helyesen a hulladéklerakókról szóló 1999/31/EK irányelvet és az azt módosító 2018/850 direktívát.
Kivonultak az elégedetlen adófizetők szombaton Csíkszereda főterére, hogy így jelezzék: tiltakoznak a magas adók ellen. Ez már a második megmozdulás a hargitai megyeszékhelyen a szerdai „flash-mob” után.
szóljon hozzá!