
Fotó: Vigadó Művelődési Központ/Facebook
Borcsa János irodalomkritikus és -történész Az idő kihívásai című kötetét mutatták be csütörtök este a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Központban. A frissen megjelent alkotás 151 publicisztikai írást tartalmaz, amelyek túlnyomó többsége a Székely Hírmondó napilapban jelentek meg 2018 és 2022 között. A szerzővel kollégánk, Kocsis Károly beszélgetett.
2024. február 16., 12:522024. február 16., 12:52
A magyar széppróza napja (február 18.) alkalmából megszervezett eseményen Borcsa János felidézte, tizedik osztályos korától tanári pályára készült, mert már akkoriban a magyar nyelvet és irodalmat érezte a legközelebb magához, ugyanakkor erre inspirálta néhány általa nagyra becsült tanára is. Az irodalmi művek titkai az egyetem alatt kezdték foglalkoztatni, később pedig más kihívásoknak is eleget kellett tennie, így a könyvkiadás és a helytörténeti érdeklődés is fontos szerepet kapott az életében.
Kocsis Károly arról kérdezte a szerzőt, miért csak 1984-ben jelent meg az első kötete, ha már tíz évvel korábban elkezdett publicisztikával foglalkozni. Borcsa János úgy fogalmazott, ez idő alatt
Hozzátette, egy író felkészülési időszaka nem igazán látványos, mint ahogy egy középtávfutónak is rengeteg kört kell leírnia a pálya körül, míg végül megnyer egy versenyt és megtapsolják.
Mint mesélte, a Kriterion Kiadóhoz 1982-ben adta le első kéziratát, ám az akkori kultúrpolitika miatt sokáig húzódott a kötet kiadása. Akkoriban az ún. sajtóigazgatóság, ami valójában a cenzúrát jelentette, alaposan átvilágította a megjelenésre váró könyveket, így végül csak
Mivel nemzedéktársairól, többek között Romániából Magyarországra áttelepült alkotókról írt „még több szemüveget rendeltek a hivatásos olvasók”, ennek ellenére két-három ilyen jellegű írása is benne maradt a kiadványban.
Publicisztikáit a 2010-es napilappá alakulás után kezdte a Székely Hírmondóban közölni, mivel úgy tapasztalta, hogy
„Úgy éreztem, hogy amit kézdivásárhelyi publicistaként és tollforgatóként tudok nyújtani, annak a Székely Hírmondó a legalkalmasabb forma” – jelentette ki.
Fotó: Vigadó Művelődési Központ/Facebook
Kocsis Károly kiemelte, Borcsa János az a fajta szerző, akivel a szerkesztők szerettek dolgozni, ugyanis „nemhogy helyesírási hibát nem vét, de
Ennek kapcsán a szerző elmondta, ez egyrészt vele született adottság, mivel fontos számára a rendezett környezet, a magával szembeni igényesség, ugyanakkor kritikusként mesterségbeli követelmény is volt a helyes írás és fogalmazás.
Hozzátette: a mindennapi életben is zavarják a helyesírási hibák, ezért is gondolja úgy, hogy nagy szükség van minőségi nyomtatott sajtóra és könyvekre.
– vélekedett.
A szerző szerint a másfélszáz jegyzetet, glosszát és tárcát tartalmazó mű egyfajta naplónak is tekinthető, mivel az írások a 2018 áprilisa és 2022 decembere közötti időszak naptári évfordulóira, személyes történeteire, közéleti eseményeire, valamint az irodalmi élet kérdéseire reflektál.
Fotó: Vigadó Művelődési Központ/Facebook
Miután Borcsa János felolvasott két részletet a könyvből, beszélgetőpartnere a lányával, Borcsa Imola novellistával való esetleges szakmai rivalizálásról faggatta. A szerző kijelentette, bár a versenyszellem mindig pozitív hatású szokott lenni, kettejük között a rivalizálás kizárt, mivel az irodalom más-más területeivel foglalkoznak, ő maga pedig sosem írt kritikát lánya alkotásairól.
Jövőbeli tervei kapcsán elmondta, a nyomtatott napilap megszűnése óta nem közöl rendszeresen írásokat, emiatt következő, sorban a tizennegyedik kötetében valószínűleg az irodalmi tanulmányok és kritikák kerülnek majd előtérbe. A könyvbemutató végén a szerző a közönség kérdéseire válaszolt, majd az est dedikálással és kötetlen beszélgetéssel zárult.
A lakóépületek építési költségei 2015 és 2025 között átlagosan 48,2 százalékkal emelkedtek az Európai Unióban (EU) – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
Huszonhat, fogyatékkal élő felnőtteket gondozó otthonban függesztik fel a beutalásokat – döntötte el a Maros megyei tanács a szakigazgatóság kérésére. Az uniós előírások miatt ezeket a nagy méretű központokat 2030-ig át kell alakítani.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) benyújtott a parlamentbe egy törvénymódosító javaslatot, amely szerint a daganatos betegek kísérői akkor is jogosultak lennének a fizetett szabadságra, ha orvosi vizsgálatokra kísérik el a beteget.
A következő napokban várható hőhullám miatt ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a hatóságok a lakosság számára.
Vízzel locsolják az elefántot, naponta többször utántöltik az itatókat, mindenhol árnyékos helyet is biztosítanak – a kánikulában fokozottan odafigyelnek az állatokra a marosvásárhelyi állatkertben.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) csütörtöki figyelmeztető előrejelzése szerint hétfő reggelig kánikulára és fokozott hőterhelésre lehet számítani az egész országban.
A felhőszakadás nyomán vasárnap megszűnt Jávárdi-vízesést máris helyreállította a gyimesközéploki önkormányzat. Munkagépekkel dolgoztak annak érdekében, hogy a patakot visszatereljék régi medrébe, a pallót is megjavították.
A parlament épülete előtt tiltakoznak a tanügyi szakszervezetek a 141-es törvény megszorító intézkedései és a közalkalmazotti bértörvény tervezetének előírásai miatt.
Két sárga jelzésű és egy narancssárga jelzésű hőségriasztást adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Románia államadóssága 2026-ban a GDP 61,6 százalékára, 2027-ben 63,4 százalékára emelkedhet, 2036-ra pedig megközelítheti a GDP 90 százalékát – derül ki az Európai Bizottság szerdán közzétett 2026-os konvergencia-jelentéséből.
szóljon hozzá!