
Komoly károk keletkezhetnek a gyümölcsösökben, ha hamarosan nem hűl le az idő
Fotó: Barabás Ákos
Napok óta inkább kora tavaszra emlékeztet Székelyföld januári időjárása, az átlagosnak számító fagypont körüli hőmérsékletek helyett 10 Celsius-fok körül alakulnak a maximumok, s éjjel sem kúszik fagypont alá a hőmérő higanyszála. Arra voltunk kíváncsiak, hogy azon kívül, hogy kisebb a fűtésszámla, milyen hatással van a szokatlan időjárás a természetre meg az emberi egészségre.
A legtöbben attól félnek, hogy a meleg hatására elkezdenek rügyezni a fák, a frissen sarjadt rügyeket pedig majd egy következő fagy elpusztítja.
Bálint János kertészmérnök kérdésünkre elmondta, decemberben és januárban a gyümölcsfák mélynyugalmi állapotban vannak, így három-négy nap melegtől nem fognak neki rügyezni, de ha hosszabb távon nagyobb hőfokok vannak, akkor megindulhat a rügyezés is.
– magyarázta a kertészmérnök. A szakember hozzátette, a fagyos idő hiánya azonban más szinteken is okozhat problémát, ugyanis a kemény tél szokta elvégezni a növényekre káros kórokozók és kártevők megtizedelését.
A hótakaró hiánya miatt védtelenek a fagy ellen a vetések
Fotó: Barabás Ákos
„A mínusz tíz fok alatti hőmérséklet, de az ingadozó nagyon hideg, meleg, hideg időjárás is rosszat tesz a kártevőknek. Most azonban még nem jelenthetjük ki, hogy sok túlélte, mert ugye, nem tudjuk mit hoz a január vége, február. Amennyiben ezután jön a fagy, akkor is elpusztulhatnak, de
– fogalmazott Bálint János, aki szerint itt az ember és a természet, a növények, állatok mind négy évszakhoz vannak hozzászokva, és ha ez valamilyen szempontból kisiklik, akkor változás jön.
A kertészmérnök azonban jelen pillanatban a legnagyobb gondot a csapadékban, illetve a hóhiányban látja. „Most ha esik az eső, az gyorsan beszivárog a talajba, vagy be sem szivárog, mert a talajfelszín telítődött már, és a felszínen elfolyik. Ahhoz, hogy a tavasz jól induljon, a föld vízzel jól telített kell legyen. Ehhez az kell, hogy relatív hamar hótakaró legyen, és a téli csapadék mind arra épüljön, ami azt eredményezné, hogy a csapadék szépen lassan olvad be, nem folyik el. Ez most nincs így. Ha esik most egy pár milliméter csapadék, az el is folyik.
De ugye, ez még nem biztos, mert nem tudjuk, hogy mi történik január közepétől arrafelé, de december közepétől január közepéig, ami csapadék esett, az elfolyt” – magyarázta a kertészmérnök.
Fotó: Haáz Vince
Kedvez a virózisoknak is
Lorenzovici Anna családorvos szerint az emberi világra is hasonló okok miatt veszélyes az enyhe időjárás: a fagyok ugyanis elpusztítják a vírusok, baktériumok zömét, így kevesebb a megbetegedés is olyankor. „A mostani időjárás azonban kedvez a vírusoknak, ráadásul kevesebb zöldséget, gyümölcsöt fogyasztunk ilyenkor, és kevesebb napfény jut a szervezetünkbe, így kisebb a D-vitaminszintünk is, ami azt eredményezi, hogy az immunrendszerünk nehezebben küzd meg a megszaporodott vírusokkal, baktériumokkal” – magyarázta Lorenzovici Anna, aki tapasztalta is ezeket, nagyon sok vírózisos, náthás beteg tért be a rendelőjébe a napokban, hétfőn délelőtt összesen több mint ötven beteg fordult hozzá orvosi ellátásért, receptért.
A vetésnek hótakaró kell, ami most ugyan nincs, de egyelőre nem észleltek károkat a földeken – számolt be tapasztalatairól Varga László székelykeresztúri nyugalmazott agrármérnök, aki száz hektáron gazdálkodik. „Rossz munkának is jár esztendeje, így mondták a régi öregek. Tehát akik későn vetették el az őszi búzát, azoknak még kedvezett is az időjárás, mert kikelt a búzájuk” – fogalmazott az enyhe téli időjárásról a szakember, hozzáfűzve, nemhogy novemberben, de még december elején is látott gazdákat búzát vetni. Szerinte főleg attól kell tartaniuk a gabonatermesztőknek, hogy a nappali meleg idő éjszakai fagyokkal párosul, ami nagyon megviseli a növényeket, megszakad a gyökerük, megfagy a bogosodási csomó, és a jégtűk szétrombolják a sejteket.
Csütörtökön érkezik a diákok első ösztöndíja az idei tanévben, ezúttal szeptemberre és októberre is egyszerre utalják a pénzt. Székelyföldön mintegy százezer diák jogosult valamelyik ösztöndíjra, köztük mintegy ötven kiskorú, iskolába járó édesanya.
A bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit szabályozó új törvénytervezet a korábbi 10 év helyett 15 éves átmeneti időszakot szab meg a nyugdíjkorhatár 65 évre növelésére.
Katona Lórántot, a székelyudvarhelyi helyi rendőrség igazgatóhelyettesét bízta meg a Szakács-Paál István polgármester, hogy ideiglenesen vezesse az egységet, miután egy bírósági ügy miatt felfüggesztette tisztségéből László Szabolcs igazgatót.
Ittasan veztett egy marosludasi férfi, aki – miután a rendőrök megállították –, megpróbálta megvesztegetni őket.
Magyar és román paleontológusok példa nélküli koncentrációjú leletet találtak a Hátszegi-medence nyugati felében, a lelőhelyen négyzetméterenként több mint száz gerincesmaradványt fedeztek fel.
Másfél év alatt megépült a szerdán délután felavatott, hetven gyerek befogadására alkalmas bölcsőde Székelyszentléleken. Az átadáson elhangzott: bíznak benne, hogy legkésőbb a következő tanévtől már fogadhatják ott a kicsiket.
A 2022-ben közberuházásokra felvett 100 millió lejes kölcsönét újabb 10 millió lejjel növelte meg a sepsiszentgyörgyi önkormányzat, mert mindent egyszerre szeretnének elvégezni: az iskolák nagy többsége teljes átalakuláson esik át.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) egyetért a központi közigazgatás tevékenységének hatékonyabbá tételével, a fizetések csökkentését azonban nem támogatja – jelentette ki Sorin Grindeanu PSD-elnök.
Kelemen Hunor szerint az RMDSZ javaslatot tett arra, hogy a tanügyre ne vonatkozzon a személyi kiadások 10 százalékos csökkentése, amelyet a közigazgatási reformról szóló tervezet ír majd elő.
Dragoș Pîslaru szerint nem biztos, hogy az Európai Bizottság (EB) teljesítettnek fogja tekinteni a bírói és ügyészi különnyugdíjakkal kapcsolatos PNRR-mérföldkövet, ha a kormány csak a tervezetet tudja felmutatni a november 28-i határidőig.
szóljon hozzá!