
Komoly károk keletkezhetnek a gyümölcsösökben, ha hamarosan nem hűl le az idő
Fotó: Barabás Ákos
Napok óta inkább kora tavaszra emlékeztet Székelyföld januári időjárása, az átlagosnak számító fagypont körüli hőmérsékletek helyett 10 Celsius-fok körül alakulnak a maximumok, s éjjel sem kúszik fagypont alá a hőmérő higanyszála. Arra voltunk kíváncsiak, hogy azon kívül, hogy kisebb a fűtésszámla, milyen hatással van a szokatlan időjárás a természetre meg az emberi egészségre.
A legtöbben attól félnek, hogy a meleg hatására elkezdenek rügyezni a fák, a frissen sarjadt rügyeket pedig majd egy következő fagy elpusztítja.
Bálint János kertészmérnök kérdésünkre elmondta, decemberben és januárban a gyümölcsfák mélynyugalmi állapotban vannak, így három-négy nap melegtől nem fognak neki rügyezni, de ha hosszabb távon nagyobb hőfokok vannak, akkor megindulhat a rügyezés is.
– magyarázta a kertészmérnök. A szakember hozzátette, a fagyos idő hiánya azonban más szinteken is okozhat problémát, ugyanis a kemény tél szokta elvégezni a növényekre káros kórokozók és kártevők megtizedelését.
A hótakaró hiánya miatt védtelenek a fagy ellen a vetések
Fotó: Barabás Ákos
„A mínusz tíz fok alatti hőmérséklet, de az ingadozó nagyon hideg, meleg, hideg időjárás is rosszat tesz a kártevőknek. Most azonban még nem jelenthetjük ki, hogy sok túlélte, mert ugye, nem tudjuk mit hoz a január vége, február. Amennyiben ezután jön a fagy, akkor is elpusztulhatnak, de
– fogalmazott Bálint János, aki szerint itt az ember és a természet, a növények, állatok mind négy évszakhoz vannak hozzászokva, és ha ez valamilyen szempontból kisiklik, akkor változás jön.
A kertészmérnök azonban jelen pillanatban a legnagyobb gondot a csapadékban, illetve a hóhiányban látja. „Most ha esik az eső, az gyorsan beszivárog a talajba, vagy be sem szivárog, mert a talajfelszín telítődött már, és a felszínen elfolyik. Ahhoz, hogy a tavasz jól induljon, a föld vízzel jól telített kell legyen. Ehhez az kell, hogy relatív hamar hótakaró legyen, és a téli csapadék mind arra épüljön, ami azt eredményezné, hogy a csapadék szépen lassan olvad be, nem folyik el. Ez most nincs így. Ha esik most egy pár milliméter csapadék, az el is folyik.
De ugye, ez még nem biztos, mert nem tudjuk, hogy mi történik január közepétől arrafelé, de december közepétől január közepéig, ami csapadék esett, az elfolyt” – magyarázta a kertészmérnök.
Fotó: Haáz Vince
Kedvez a virózisoknak is
Lorenzovici Anna családorvos szerint az emberi világra is hasonló okok miatt veszélyes az enyhe időjárás: a fagyok ugyanis elpusztítják a vírusok, baktériumok zömét, így kevesebb a megbetegedés is olyankor. „A mostani időjárás azonban kedvez a vírusoknak, ráadásul kevesebb zöldséget, gyümölcsöt fogyasztunk ilyenkor, és kevesebb napfény jut a szervezetünkbe, így kisebb a D-vitaminszintünk is, ami azt eredményezi, hogy az immunrendszerünk nehezebben küzd meg a megszaporodott vírusokkal, baktériumokkal” – magyarázta Lorenzovici Anna, aki tapasztalta is ezeket, nagyon sok vírózisos, náthás beteg tért be a rendelőjébe a napokban, hétfőn délelőtt összesen több mint ötven beteg fordult hozzá orvosi ellátásért, receptért.
A vetésnek hótakaró kell, ami most ugyan nincs, de egyelőre nem észleltek károkat a földeken – számolt be tapasztalatairól Varga László székelykeresztúri nyugalmazott agrármérnök, aki száz hektáron gazdálkodik. „Rossz munkának is jár esztendeje, így mondták a régi öregek. Tehát akik későn vetették el az őszi búzát, azoknak még kedvezett is az időjárás, mert kikelt a búzájuk” – fogalmazott az enyhe téli időjárásról a szakember, hozzáfűzve, nemhogy novemberben, de még december elején is látott gazdákat búzát vetni. Szerinte főleg attól kell tartaniuk a gabonatermesztőknek, hogy a nappali meleg idő éjszakai fagyokkal párosul, ami nagyon megviseli a növényeket, megszakad a gyökerük, megfagy a bogosodási csomó, és a jégtűk szétrombolják a sejteket.
Őrizetbe vettek egy tanítónőt, abbeli gyanú miatt, hogy bántalmazott egy tízéves tanulót, aki elszakította az országos felmérés eredményeit tartalmazó dokumentumot.
Az észak-erdélyi autópálya Berettyószéplak és Bisztraterebes közötti szakaszának közel 80 százaléka elkészült, így jó esély van arra, hogy az év végéig megnyissák a forgalom előtt – közölte Facebook-oldalán Cristian Pistol, a CNAIR vezérigazgatója.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter megpróbál megállapodni az Európai Bizottsággal arról, hogy az új közalkalmazotti bértörvény tegye lehetővé a következő években az állami tisztségviselők fizetésének fokozatos emelését.
A parlament alsóháza szerdai ülésén megszavazta az állami vállalatok részvényeinek eladását 2027. december 31-ig megtiltó törvénytervezetet – írja az MTI.
A parajdi sóbánya elárasztása után egy évvel Hargita megye prefektusa, Petres Sándor kijelentette, hogy a történtek gazdasági és társadalmi hatásai továbbra is érzékelhetők.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerdán kijelentette, hogy a Nicușor Dan államfővel folytatott legutóbbi tárgyalásain egy technokrata kormány alakításának lehetősége is felmerült. Szerinte egy ilyen kabinetet nehéz lenne hatékonyan működtetni.
Fokozott figyelemre és óvatosságra inti a lakosságot a bodoki polgármesteri hivatal a község és a Sütei borvíz közötti útszakaszon tartózkodó anyamedve és négy bocsa miatt.
Befejezték szerdán a közösségi faültetést Nyárádszeredában, ahol a volt téglagyár és szeméttelep helyére 15 ezer tölgyfacsemetét ültettek el. A 2,87 hektáros területen kialakított erdő az autópálya felől érkező portól, zajtól is védi majd a környéket.
Felére csökkentett költségvetéssel és időtartammal, de idén is megtartják a városünnepet Kézdivásárhelyen. A Sokadalmon egyetlen anyaországi zenekar lép fel, az is testvérvárosi ajándékként.
Az ország mintegy felét érintő viharos szélre adott ki szerdán elsőfokú (sárga) riasztást az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
szóljon hozzá!