Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:42

Láthatóság és együttműködés: létrehoznák a kisebbségi színházak európai hálózatát

21:11

Nagyobb eséllyel juthatnak haza az elveszett háziállatok

20:10

Megbukott a doppingteszten, felfüggesztették a Marosvásárhelyi ASA támadóját

19:59

Hodgyában és Patakfalván is megújult a kultúrotthon, de nem lehet teljes az öröm

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Várjunk a befizetéssel? Kelemen Hunor szerint a helyi adók akár 50 százalékkal is csökkenthetők

Baleset történt Csíkszereda és Szentegyháza között, egy ember megsérült

Tragikus hirtelenséggel elhunyt Kontra György, az M1 híradósa

Kell a parajdiak földje az autópályához, de felhajtót nem kapnak cserébe

Börtönbe kísértek a rendőrök egy korondi férfit

Négy méter magas medveszobrot állítottak fel Tusnádfürdőn

Kolbászkészítés: ahány ház, annyi szokás – videó

Nincs mód adócsökkentésre a pénzügyminisztérium szerint

Várjunk a befizetéssel? Kelemen Hunor szerint a helyi adók akár 50 százalékkal is csökkenthetők

Bolojan lehetővé tenné, hogy az önkormányzatok a minimális szintre csökkentsék a helyi adókat

Naptárral feleselő időjárás

Komoly károk keletkezhetnek a gyümölcsösökben, ha hamarosan nem hűl le az idő

Fotó: Barabás Ákos

Napok óta inkább kora tavaszra emlékeztet Székelyföld januári időjárása, az átlagosnak számító fagypont körüli hőmérsékletek helyett 10 Celsius-fok körül alakulnak a maximumok, s éjjel sem kúszik fagypont alá a hőmérő higanyszála. Arra voltunk kíváncsiak, hogy azon kívül, hogy kisebb a fűtésszámla, milyen hatással van a szokatlan időjárás a természetre meg az emberi egészségre.

Szász Cs. Emese

Széchely István

2018. január 08., 21:022018. január 08., 21:02

A legtöbben attól félnek, hogy a meleg hatására elkezdenek rügyezni a fák, a frissen sarjadt rügyeket pedig majd egy következő fagy elpusztítja.

Bálint János kertészmérnök kérdésünkre elmondta, decemberben és januárban a gyümölcsfák mélynyugalmi állapotban vannak, így három-négy nap melegtől nem fognak neki rügyezni, de ha hosszabb távon nagyobb hőfokok vannak, akkor megindulhat a rügyezés is.

Ha hétvégén most hűvösebb lesz, a gyümölcsfákat komolyabb gond nem éri. Sokkal nagyobb veszély, hogy ha február végén, március végén van ez a meleg, akkor már közelebb vannak a fák ahhoz, hogy a mélynyugalmi állapotot feloldják

– magyarázta a kertészmérnök. A szakember hozzátette, a fagyos idő hiánya azonban más szinteken is okozhat problémát, ugyanis a kemény tél szokta elvégezni a növényekre káros kórokozók és kártevők megtizedelését.

A hótakaró hiánya miatt védtelenek a fagy ellen a vetések

Fotó: Barabás Ákos

„A mínusz tíz fok alatti hőmérséklet, de az ingadozó nagyon hideg, meleg, hideg időjárás is rosszat tesz a kártevőknek. Most azonban még nem jelenthetjük ki, hogy sok túlélte, mert ugye, nem tudjuk mit hoz a január vége, február. Amennyiben ezután jön a fagy, akkor is elpusztulhatnak, de

ha nem lesz kemény tél ezután sem, csak enyhe, akkor tavasszal nagy volumennel indulhat a fertőzés”

– fogalmazott Bálint János, aki szerint itt az ember és a természet, a növények, állatok mind négy évszakhoz vannak hozzászokva, és ha ez valamilyen szempontból kisiklik, akkor változás jön.

A hó is hiányzik

A kertészmérnök azonban jelen pillanatban a legnagyobb gondot a csapadékban, illetve a hóhiányban látja. „Most ha esik az eső, az gyorsan beszivárog a talajba, vagy be sem szivárog, mert a talajfelszín telítődött már, és a felszínen elfolyik. Ahhoz, hogy a tavasz jól induljon, a föld vízzel jól telített kell legyen. Ehhez az kell, hogy relatív hamar hótakaró legyen, és a téli csapadék mind arra épüljön, ami azt eredményezné, hogy a csapadék szépen lassan olvad be, nem folyik el. Ez most nincs így. Ha esik most egy pár milliméter csapadék, az el is folyik.

Itt most a legnagyobb veszély az, hogy ha egy normál év lesz vagy éppen szárazabb év, akkor a tavasznak úgy indulunk neki, hogy kevesebb víz lesz.

De ugye, ez még nem biztos, mert nem tudjuk, hogy mi történik január közepétől arrafelé, de december közepétől január közepéig, ami csapadék esett, az elfolyt” – magyarázta a kertészmérnök.

Fotó: Haáz Vince

Kedvez a virózisoknak is

Lorenzovici Anna családorvos szerint az emberi világra is hasonló okok miatt veszélyes az enyhe időjárás: a fagyok ugyanis elpusztítják a vírusok, baktériumok zömét, így kevesebb a megbetegedés is olyankor. „A mostani időjárás azonban kedvez a vírusoknak, ráadásul kevesebb zöldséget, gyümölcsöt fogyasztunk ilyenkor, és kevesebb napfény jut a szervezetünkbe, így kisebb a D-vitaminszintünk is, ami azt eredményezi, hogy az immunrendszerünk nehezebben küzd meg a megszaporodott vírusokkal, baktériumokkal” – magyarázta Lorenzovici Anna, aki tapasztalta is ezeket, nagyon sok vírózisos, náthás beteg tért be a rendelőjébe a napokban, hétfőn délelőtt összesen több mint ötven beteg fordult hozzá orvosi ellátásért, receptért.

„A vetésnek hótakaró kell”

A vetésnek hótakaró kell, ami most ugyan nincs, de egyelőre nem észleltek károkat a földeken – számolt be tapasztalatairól Varga László székelykeresztúri nyugalmazott agrármérnök, aki száz hektáron gazdálkodik. „Rossz munkának is jár esztendeje, így mondták a régi öregek. Tehát akik későn vetették el az őszi búzát, azoknak még kedvezett is az időjárás, mert kikelt a búzájuk” – fogalmazott az enyhe téli időjárásról a szakember, hozzáfűzve, nemhogy novemberben, de még december elején is látott gazdákat búzát vetni. Szerinte főleg attól kell tartaniuk a gabonatermesztőknek, hogy a nappali meleg idő éjszakai fagyokkal párosul, ami nagyon megviseli a növényeket, megszakad a gyökerük, megfagy a bogosodási csomó, és a jégtűk szétrombolják a sejteket.