
Komoly károk keletkezhetnek a gyümölcsösökben, ha hamarosan nem hűl le az idő
Fotó: Barabás Ákos
Napok óta inkább kora tavaszra emlékeztet Székelyföld januári időjárása, az átlagosnak számító fagypont körüli hőmérsékletek helyett 10 Celsius-fok körül alakulnak a maximumok, s éjjel sem kúszik fagypont alá a hőmérő higanyszála. Arra voltunk kíváncsiak, hogy azon kívül, hogy kisebb a fűtésszámla, milyen hatással van a szokatlan időjárás a természetre meg az emberi egészségre.
A legtöbben attól félnek, hogy a meleg hatására elkezdenek rügyezni a fák, a frissen sarjadt rügyeket pedig majd egy következő fagy elpusztítja.
Bálint János kertészmérnök kérdésünkre elmondta, decemberben és januárban a gyümölcsfák mélynyugalmi állapotban vannak, így három-négy nap melegtől nem fognak neki rügyezni, de ha hosszabb távon nagyobb hőfokok vannak, akkor megindulhat a rügyezés is.
– magyarázta a kertészmérnök. A szakember hozzátette, a fagyos idő hiánya azonban más szinteken is okozhat problémát, ugyanis a kemény tél szokta elvégezni a növényekre káros kórokozók és kártevők megtizedelését.
A hótakaró hiánya miatt védtelenek a fagy ellen a vetések
Fotó: Barabás Ákos
„A mínusz tíz fok alatti hőmérséklet, de az ingadozó nagyon hideg, meleg, hideg időjárás is rosszat tesz a kártevőknek. Most azonban még nem jelenthetjük ki, hogy sok túlélte, mert ugye, nem tudjuk mit hoz a január vége, február. Amennyiben ezután jön a fagy, akkor is elpusztulhatnak, de
– fogalmazott Bálint János, aki szerint itt az ember és a természet, a növények, állatok mind négy évszakhoz vannak hozzászokva, és ha ez valamilyen szempontból kisiklik, akkor változás jön.
A kertészmérnök azonban jelen pillanatban a legnagyobb gondot a csapadékban, illetve a hóhiányban látja. „Most ha esik az eső, az gyorsan beszivárog a talajba, vagy be sem szivárog, mert a talajfelszín telítődött már, és a felszínen elfolyik. Ahhoz, hogy a tavasz jól induljon, a föld vízzel jól telített kell legyen. Ehhez az kell, hogy relatív hamar hótakaró legyen, és a téli csapadék mind arra épüljön, ami azt eredményezné, hogy a csapadék szépen lassan olvad be, nem folyik el. Ez most nincs így. Ha esik most egy pár milliméter csapadék, az el is folyik.
De ugye, ez még nem biztos, mert nem tudjuk, hogy mi történik január közepétől arrafelé, de december közepétől január közepéig, ami csapadék esett, az elfolyt” – magyarázta a kertészmérnök.
Fotó: Haáz Vince
Kedvez a virózisoknak is
Lorenzovici Anna családorvos szerint az emberi világra is hasonló okok miatt veszélyes az enyhe időjárás: a fagyok ugyanis elpusztítják a vírusok, baktériumok zömét, így kevesebb a megbetegedés is olyankor. „A mostani időjárás azonban kedvez a vírusoknak, ráadásul kevesebb zöldséget, gyümölcsöt fogyasztunk ilyenkor, és kevesebb napfény jut a szervezetünkbe, így kisebb a D-vitaminszintünk is, ami azt eredményezi, hogy az immunrendszerünk nehezebben küzd meg a megszaporodott vírusokkal, baktériumokkal” – magyarázta Lorenzovici Anna, aki tapasztalta is ezeket, nagyon sok vírózisos, náthás beteg tért be a rendelőjébe a napokban, hétfőn délelőtt összesen több mint ötven beteg fordult hozzá orvosi ellátásért, receptért.
A vetésnek hótakaró kell, ami most ugyan nincs, de egyelőre nem észleltek károkat a földeken – számolt be tapasztalatairól Varga László székelykeresztúri nyugalmazott agrármérnök, aki száz hektáron gazdálkodik. „Rossz munkának is jár esztendeje, így mondták a régi öregek. Tehát akik későn vetették el az őszi búzát, azoknak még kedvezett is az időjárás, mert kikelt a búzájuk” – fogalmazott az enyhe téli időjárásról a szakember, hozzáfűzve, nemhogy novemberben, de még december elején is látott gazdákat búzát vetni. Szerinte főleg attól kell tartaniuk a gabonatermesztőknek, hogy a nappali meleg idő éjszakai fagyokkal párosul, ami nagyon megviseli a növényeket, megszakad a gyökerük, megfagy a bogosodási csomó, és a jégtűk szétrombolják a sejteket.
Fagyos reggelre ébredtek a Székelyföldiek: a települések többségében mínusz tartományban volt a hőmérők higanyszála a hajnali órákban, Csíkszereda ugyanakkor ismét az ország leghidegebb lakott települése volt vasárnap reggel.
Nem hősködés, hanem értékekhez való ragaszkodás egyik legfőbb nemzeti jelképünkre hivatkozni, művészeti alkotásokon, emlékműveken megjeleníteni. Sorozatunkban a turulmadár székelyföldi útját követjük – a legkeletibb bástyával, Kézdiszékkel indítunk.
Elrabolta volt barátnőjét egy maroslekencei férfi, aki ellen korábban távoltartási rendeletet is kiállított a Szeben megyei rendőrség.
Hosszú kihagyás után idén érkezik a biztonsági játéknak ígérkező Star Wars-film, de Steven Spielberg is visszatér egy idegeninváziós sci-fivel. De nem csak ezeket nézhetjük az előttünk álló hónapokban. Nyári moziajánló.
A tűzoltók védőszentjét, Szent Flóriánt ábrázoló réz domborművet helyeztek el szombaton Gyergyóalfaluban a helyi tűzoltólaktanya falán. Az esemény is igazolja, az önkéntes tűzoltók kiemelten fontos szerepet töltenek be a község életében.
A síelő, aki szombaton életét vesztette a Bucsecs-hegység Coștilei völgyében bekövetkezett lavina miatt, a Brassó megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) alezredese volt, és a szervezet egyik legkiválóbb hegymászója.
Elsodort szombaton a lavina a Bucsecs-hegységben egy háromtagú csoportot, egyikük meghalt – tájékoztatott az Országos Hegyimentő Közszolgálat.
Az idei év első három hónapjában 669 közúti baleset történt, amelyek következtében 223 ember vesztette életét, 546-an pedig súlyos sérüléseket szenvedtek – derül ki az Országos Rendőr-főkapitányság szombati közleményéből.
Kovászna Megye Tanácsa és a Kovászna Megyei Művelődési Központ október 9-18. között ötödik alkalommal szervezi meg a Kaptár dokumentumfilm-szemlét, amelybe 2020 után Romániában készült alkotásokkal nevezhetnek be a filmkészítők.
A romániaiak több mint fele (58 százalék) úgy véli, hogy Ilie Bolojan miniszterelnöknek le kellene mondania – derül ki a CURS egy friss felméréséből.
szóljon hozzá!