
Egy hivatásos nevelőszülő legtöbb két gyermeket vehet gondozásba, kivétel a több testvér esete
Fotó: Haáz Vince
Szigorítottak a hivatásos nevelőszülővé válás feltételein, a sürgősségi kormányrendelettel elfogadott szabályozás értelmében például 18-ról 21 évre nő a korhatár azok esetében, akik hivatásos nevelőszülői feladatra jelentkezhetnek. A rendszer így is nagy nevelőszülő-hiánnyal küzd, félő, hogy a szigorítások még jobban elbizonytalanítják azokat, akik ebbéli hivatáson gondolkodnak. Az új feltételek azonban egyelőre csak a rendszerbe újonnan belépni készülőkre érvényesek.
2024. október 10., 10:192024. október 10., 10:19
2024. október 10., 10:382024. október 10., 10:38
Az új előírás megszabja azt is, hogy legtöbb 47 év lehet a korkülönbség a gondozásba vett gyermek és a nevelőszülő között, továbbá azt is, hogy az, aki elérte a nyugdíjkorhatárt, nem vehet gondozásba gyermeket. A módosításokat az Országos Gyermekjogvédelmi és Örökbefogadási Hatóság (ANPDCA), illetve a szakminisztérium által végzett ellenőrzések eredménye, valamint a 119-es egységes segélyhívószámra érkezett bejelentések alapján dolgozták ki.
A szociális és gyermekvédelmi rendszer országszerte nevelőszülő-hiánnyal küzd, hiszen nincs túl nagy érdeklődés a hivatás iránt. Maros megyében például 193 hivatásos nevelőszülő van, ők összesen 301 gyereket nevelnek.
Az új rendelet sok hivatásos nevelőszülőből aggodalmat váltott ki, attól tartanak, hogy elveszítik állásaikat, illetve az általuk gondozott gyermekek máshová kerülhetnek.
A szakszervezetisek a megyei tanács képviselőinek a közbenjárását kérték annak érdekében, hogy a kormány vizsgálja felül a hivatásos nevelőszülővé válásra vonatkozó új előírásokat.

„Nemet mondunk az egyenlőtlenségre! Egyforma fizetéseket akarunk! A megyei tanács diszkriminál minket!” – ilyen és hasonló feliratú táblákkal vonultak kedden a Maros megyei tanács épülete elé tiltakozni a gyermekvédelmi igazgatóságon dolgozók.
Miklea Hajnal Katalin, a Maros megyei gyermekjogvédelmi igazgatóság vezetője megkeresésünkre elmagyarázta, az év végéig maradnak az eddigi feltételek, jövő év elejétől pedig újra kell értékeljenek minden hivatásos nevelőszülőt.
– magyarázta a gyermekjogvédelmi igazgatóság vezetője. Hozzátette, az új törvény szerint kétévente értékelik újra a nevelőszülői bizonyítványokat.
A megváltozott előírás szerint a nevelőszülőnek középiskolai végzettsége kell legyen, nem feltétlenül érettségi, csupán líceumi. Továbbá
Az Agerpres által ismertetett sürgősségi rendelet megszabja azt is, hogy a hivatásos nevelőszülő otthonának olyan településen kell lennie, ahol biztosítottak a megfelelő oktatási és egészségügyi szolgáltatások. A hivatásos nevelőszülői tanúsítvány megszerzéséhez szükséges felmérést kizárólag a szociális és gyermekvédelmi igazgatóságok szakemberei (pszichológusok és szociális munkások) végezhetik ezután.
Nagyon nagy szükség van hivatásos nevelőszülőkre, sok a rájuk szoruló gyerek
Fotó: Haáz Vince
Ahhoz, hogy megszerezzék a tanúsítványt, a jelentkezőknek részt kell venniük egy összesen 80 órás képzésen, amelyből 50 órát az elméleti, 30 órát pedig a gyakorlati képzés tesz ki. A tanúsítvány megszerzését követően a hivatásos nevelőszülők évente részt kell vegyenek egy 32 órás képzésen – részletezte az új előírásokat a minisztérium közleménye.
– fejtette ki Miklea Hajnal Katalin.
Nagyon változó az, hogy milyen életkorú gyermekek kerülnek be a rendszerbe, mert nem csak elhagyott kicsikről van szó, hanem olyanokról is, akiket kiemelnek a családból. Ha feljelentést kapnak az igazgatóság szakemberei, akkor sosem tudják előre, hogy hány és milyen életkorú gyerekek vannak abban a családban, ahová ki kell menniük.
A gyermekjogvédelmi igazgatóság vezetője hozzátette, vigyáznak arra is, hogy a testvérpárokat ne válasszák szét, de van, amikor nem lehet ezt betartani, mert nagy a korkülönbség, vagy nem találnak olyan nevelőszülőt, aki két-három gyereket venne magához.
A tesvéreket ugyanannál a nevelőszülőnél kell elhelyezni
Fotó: Haáz Vince
Kerülnek be egész pici gyerekek is a nevelőszülői rendszerbe, akár a szülészetekről is – bár ez nem gyakori –, de 18 éves korig minden korosztályból vannak gyermekek a rendszerben. Ők nem kerülnek át hétéves koruk után a rezidenciális rendszerbe, hanem addig maradhatnak a nevelőszülőnél, amíg betöltik a 18. életévüket, vagy amíg a helyzet megkívánja, esetleg tanulmányaik folytatásának az elkezdéséig – mutatott rá Miklea Hajnal Katalin.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!