
A szárazság miatt Székelyföld-szerte feleannyi szénát tudtak betakarítani a gazdák
Fotó: Gábos Albin
A gazdák – is – nehéz idők előtt állnak, hiszen a szárazság miatt 30, esetenként 50 százalékkal kevesebb lett a tavalyi évhez képest a begyűjtött széna mennyisége, a piaci ára pedig ezzel párhuzamosan a duplájára emelkedett idén. Emiatt gond lehet a haszonállatok takarmányozása a téli hónapokban – így vannak, akik inkább túladnak a jószágaikon.
2022. szeptember 10., 09:032022. szeptember 10., 09:03
A nyári szárazság már érezteti hatását a székelyföldi mezőgazdaságban is: a száraz takarmány esetében 30-50 százalékos terméskiesésről beszélhetünk – osztotta meg tapasztalatait nemrég Romfeld Zsolt, a Hargita megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője. Mindezt a gazdák is megerősítették, hozzátéve, hogy emiatt meglehetősen drága lett a széna ára.
Kerekes Csaba csatószegi gazda érdeklődésünkre megerősítette, sokan csak feleannyi szénát tudtak betakarítani idén, mint tavaly. Mivel kevesebb lett a szálas takarmány a hosszantartó szárazság miatt, ezért az ára gyakorlatilag megkétszereződött.
– mondott egy példát. Hozzátette, eladó széna van a piacon nálunk (ugyanis sok a mezőgazdasági terület, és ehhez képest kevés az állatállomány), azonban meglehetősen borsos lett az ára. Emiatt vannak gazdák, akik inkább eladják a haszonállataikat, mert nem tudják biztosítani télire a takarmányozásukat. Például 10 juh számára egy hónapra legalább 90-100 kockabála széna kell, attól függően, hogy milyen minősége van a szénának. „Ha trágyázva volt a kaszáló, akkor jó minőségű lesz a széna, ha azonban megveri az eső a száradó szénát, akkor veszít a minőségéből” – magyarázta. Elmondta azt is, hogy ő szerencsés helyzetben van, hiszen lovakat és juhokat is tart, de maradt meg szénája a tavalyról, így nem kell azt vásárolnia. Ugyanakkor abban is reménykedik, hogy lesz jó sarjú a kaszálóin, ha az időjárás is kedvezőre fordul, és be is tudják majd takarítani.
A homoródalmási Ţăpuc Lóránd nehéz télre készül. Mint mondta, még nem tudja, hogyan vészelik át a telet, hiszen alig egy hónapra elegendő szénájuk van.
Az őshonos állatfajtákra (mint amilyen a báznai sertés, vagy a verespofájú berke) specializálódott gazdaságának ezért szüksége lesz arra, hogy szalmával pótolják a kieső szénamennyiséget. „Ugyan alacsony a szalma tápértéke, de kiegészítve sok gabonával »megteszi«” – vélte. A kérődzőknek ugyanis szüksége van a szálas takarmányra, nem elégséges számukra a gabona, így széna híján a szalma is felhasználható takarmánynak számukra.
Ha nincs széna, jó lesz a szalma is. Esetenként a kisebb tápértékű takarmánnyal kell pótolni a szénát
Fotó: Veres Nándor
Egy kockabála szénáért 12-13 lejt is elkérnek a Kovászna megyei Ozsdolán és környékén; a lucernát még ennél is drágábban, 17 lejért lehet megvásárolni, a gabona kilójának az ára is két lejre emelkedett.
– osztotta meg Szabó Sándor juhosgazda a háromszéki Hilibről. Elmondta, idén nagyon súlyosan érintette a gazdákat a szárazság. Számára is nehéz lesz a tél, hiszen jóval kevesebb szénát tudtak begyűjteni, mint tavaly; ő egyébként szarvasmarhákat, lovakat és juhokat is tart.
– magyarázta. Ráadásul az üzemanyag ára is az egekben, emiatt a kaszálás is drága, így előfordul, hogy a kisebb és nehezebben megközelíthető kaszálókról nem érdemes betakarítani a szénát. „Ha egy negyvenáras területen alig lesz hat bála széna, akkor nem éri meg vele foglalkozni, mínuszba jön ki a gazda, hiszen 20 lejbe jön ki a bála darabja” – példázódott. Hozzátette, a helyzet annyira rossz, hogy sokan arra kényszerülnek, hogy eladják az állataikat, mások pedig, akiknek sok szénája van, nyerészkedés céljából adnának túl az állataikon. „Azonban eladni csak egyszer lehet, és a jövőre is gondolni kell” – summázta a háromszéki gazda.
Tanulságos év
Romfeld Zsolt, a Hargita megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője megkeresésünkre elmondta, a begyűjtött szálas takarmánynak fele lett az éves átlaghoz képest bizonyos területein a megyének, főként az északi, és a nyugati, dél-nyugati részeket érintette a terméskiesés. Hozzáfűzte, hogy a széna kilójának ára nem stabil, és területenként változó, átlagban egy kétszáz kilogrammos szénabáláért 100-150 lejt kérnek el. „Nem olyan súlyos a helyzet a megyében, hiszen az állatállományhoz mérten a kaszálókról kell tudják biztosítani az elégséges takarmánymennyiséget, ráadásul adott esetben a gabonával is ki lehet váltani a szénát, abból jó lett idén a termés” – mondta az igazgató. Szerinte tanulságos lehet ez az év a gazdáknak, hogy a felhagyott, elbozótosodott kaszálókat is megműveljék, és tároljanak idényről idényre a megmaradt takarmányból, hogy legyen szükség esetén tartalék. Hargita megyében egyébként 220 ezer hektárnyi a gyepterület.
A március 15-i ünnepségsorozat zavartalan lebonyolítása okán útlezárásra és forgalomkorlátozásra számíthatunk Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön.
Hamis nyilatkozattétellel és bigámiával vádolnak egy nőt, miután másodszor is megházasodott, anélkül hogy elvált volna az első férjétől. A nő az anyakönyvvezető előtt azt állította, hogy semmilyen jogi akadálya nincs a második házasságnak.
Európában – így Romániában is – strukturális gázolajhiány tapasztalható, ezért a térség jobban függ az importtól, mint a benzin esetében.
Meghaladta a literenkénti 9 lejt a standard gázolaj ára, standard benzint pedig már csak 8,5 lej fölötti összegért tankolhatunk a Rompetrol és az OMV töltőállomásokon Székelyföldön, miután pénteken újabb 9 banival emelkedett az üzemanyagok ára Romániában.
A tavaly februári 9,62 százalékról idén februárban 9,31 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Ilie Bolojan a csütörtöki kormányülés utáni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány intézkedéseket fontolgat az üzemanyagárak emelkedésének mérséklésére, ha a közel-keleti konfliktus miatt a drágulás a következő időszakban is folytatódik.
Elfogadta a kormány csütörtöki esti ülésén azt a határozatot, amely szerint július 1-től a jelenlegi 4050 lejről 4325 lejre nő a bruttó minimálbér.
Jóváhagyta csütörtök esti rendkívüli ülésén a Bolojan-kabinet a 2026-os állami költségvetés tervezetét, amelyet a parlament elé terjesztenek.
A romániai polgárok valamivel több mint fele (50,4 százalék) úgy véli, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti feszültségek körülményei között Romániának egyensúlyt kellene fenntartania a két partner között – derül ki egy felmérésből.
Öt székelyföldi helyszínen mutatják be Demeter Szilárd Hazaszótár című könyvét március 14-20. között.
szóljon hozzá!