
Szakiskolát végzettek iránt is nagy a kereslet
Fotó: Lukácsi Lehel
Európa több országához hasonlóan Romániában, és így Maros megyében is egyre gyakrabban fordul elő, hogy hosszú ideig maradnak betöltetlenül állások. Ennek legfőbb oka a szakemberhiány, ami egyre csak fokozódik.
2017. május 05., 12:352017. május 05., 12:35
Nemrég a Sapientia EMTE marosvásárhelyi tagozatának koronkai kampuszában, a III. Székely Kongresszus keretében is több előadásban foglalkoztak a szakemberek a munkamigráció kérdéskörével.
Bodó Julianna például rámutatott, hogy a rendszerváltozás után eltelt huszonhat évben a székelyföldi társadalomban folyamatos volt ez a jelenség, még akkor is, ha a trendek időszakosan változtak, illetve az elmúlt években új trendek jelentkeztek.
Az új trendek sorában kiemelt fontosságú a fiatalokat érintő munkamigráció, amely transznacionalitása mellett egyre hosszabb idejű, egyre gyakoribb, hogy a végzősök, kezdők már az első munkájukat is külföldön vállalják (régebb az volt a jellemző, hogy jó néhány idehaza ledolgozott év után szakemberként mentek külföldre dolgozni), újra- és újratervezett kiutazások követik egymást, az egyén elképzelései nem behatároltak, a projektszemlélet érvényesül, a szakember szerint pedig ez egy önmagát gerjesztő, automatizálódó folyamat.
Hogy ez mennyire van így, azt a legfrissebb statisztikák támasztják alá, amelyekből kiderül, hogy Romániában is egyre több a betöltetlen munkahely, emellett pedig továbbra is jelentős a munkanélküliek száma – ebből pedig a következtetés egyértelmű:
A hazai munkaadók egyre akutabb munkaerőhiánnyal szembesülnek, az utóbbi években folyamatosan csökken az alkalmazottak száma és a szakképzettség szintje – mutatott rá tanulmányában a KeysFin –, így alig akad manapság olyan vállalat, amely ezt ne érezné meg, függetlenül attól, hogy számítástechnikai programozókat, mérnököket vagy pénzügyi szakembereket foglalkoztat.
Az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint a 2007-2008-as gazdasági világválságot követően majdnem megduplázódott a betöltetlen munkahelyek száma, amely 2009-ben 38 625 volt, 2016-ban pedig 59 753. A legnagyobb munkaerőigény Bukarest környékén mutatkozik, ahol több mint 16 ezer üres állást tartanak nyilván, majd következik Kolozsvár, Temesvár, Brassó, Ploieşti és Konstanca.
A KeysFin elemzői szerint leginkább szakképzett személyzetet keresnek (17 731), amely majdnem kétszerese a 2009-es adatnak, azonban jóval elmarad a csúcsot jelentő 2007-hez képest (22 295). Az adatok szerint nagy a kereslet a szolgáltatóiparban (8205), valamint a berendezés- és gépüzemeltetők, illetve összeszerelők (7035) és a szakképzett munkaerő (6904) körében is. Következtetésként kijelenthető, hogy
Országosan ez azt jelenti, hogy míg 2007-ben 9,35 millióan dolgoztak Romániában, addig 2016-ban csak 8,45 millióan, továbbá 2007-ben 5,19 millió férfit foglalkoztattak, 2016-ban pedig már csak 4,8 milliót.
A szakemberek szerint a statisztikai adatok részben igazolják a kivándorlást, hiszen Románia 2007-es uniós csatlakozása óta nagyon sokan döntöttek úgy, hogy fejlettebb nyugati országban keresnek megélhetést, és ezt csak fokozta a 2009-2010-ben a magánszektorban beütött válság: 2007-ben valamivel több mint 2 millió vállalkozás működött Romániában, 2016-ban pedig 1,6 millió, vagyis kilenc év alatt 400 ezer (azaz évi 44 ezer, havonta 3700) vállalkozás tűnt el.
A folyamat Maros megyében is az országoshoz hasonló, de egyelőre nem mutatkozik akut munkaerőhiány. A Maros Megyei Területi Munkaügyi Felügyelőség szóvivőjétől, Camelia Pașcától megtudtuk, a megyében május 4-én 336 állásra kerestek megfelelő munkaerőt, ez az adat pedig akár naponta is változhat. A legnagyobb igény jelenleg megyénkben a betanított, illetve a szakmunkásokra van, majdnem a teljes munkaerőhiány felét teszi ki ez a szektor, jóval lemaradva mögötte következik a kereskedelem, a vendéglátó-, a feldolgozó- és a szolgáltatóipar. A számokon túl megállapítható, hogy
Az uniós országokból érkező valamennyi sertéshússzállítmány ellenőrzését kéri a mezőgazdasági miniszter az országos állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági hatóságtól (ANSVSA) az afrikai sertéspestis veszélye miatt.
Idén Parajd és egész Sóvidék élete gyökeresen megváltozott. A bányakatasztrófa nemcsak a turizmust, hanem a helyiek mindennapjait is felforgatta. Megkérdeztük az érintetteket, hogy hogyan élték meg az elmúlt időszakot.
Pályázni szeretne Hargita Megye Tanácsa a Csíkdánfalvát Balánbányával összekötő, 125-ös jelzésű megyei út felújítására, ehhez fogadták el a pénteki tanácsülésen a beruházás műszaki terveit.
A Magyarságkutató Intézet újabb történelmi témájú programra várja az érdeklődőket Budapesten. A december elsején, 17 órától kezdődő alkalom középpontjában a Székely Hadosztály 1918–1919-es szerepvállalása áll.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken tudomásul vette Ionuț Moșteanu lemondását a védelmi miniszteri, valamint a kormányfőhelyettesi tisztségből.
Három személy sérült meg csütörtök este egy Gyergyószárhegy közelében történt balesetben, mint kiderült, a sofőr nem volt józan.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Doctor Honoris Causa címmel tüntette ki Bakacsi Gyula professzort, elismerve a vezetéstudományban végzett úttörő munkáját és a csíkszeredai gazdasági képzés felépítésében betöltött kulcsszerepét.
Budapesten, a Sándor-palotában fogadta a csíkszeredai származású Sántha Xéniát Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke, hogy gratuláljon a hegymászói teljesítményéhez.
Ionuț Moșteanu pénteken bejelentette, hogy lemond a védelmi miniszteri tisztségéről. Ezt a felsőfokú végzettsége miatt kirobbant botrány miatt tette meg.
Hideg időre és jelentős mennyiségű csapadékra figyelmeztető előrejelzést adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
szóljon hozzá!