
Az önkormányzat fejlesztési terveit ismertette Korodi Attila polgármester. Elsősorban területekre, ingatlanokra van szükség
Fotó: Veres Nándor
Számos területet és épületet vásárolna a következő években a csíkszeredai önkormányzat több fejlesztés és beruházás kivitelezése céljából. Prioritási listán szerepel többek között a hátrányos helyzetben lévők lakhatásának rendezése, de egy idősotthon és iskolák építése is.
2021. március 03., 14:252021. március 03., 14:25
2021. március 03., 15:502021. március 03., 15:50
Telekvásárlási szándékairól, illetve az ezekhez kapcsolódó beruházásokról számolt be szerdai sajtótájékoztatóján a csíkszeredai önkormányzat. Mint Korodi Attila polgármester részletezte,
„Ahhoz, hogy Csíkszereda tovább tudjon lépni, komoly ingatlanegyütteseket és földterületeket kell megvásároljunk. Ez komoly anyagi erőforrásokat vesz majd igénybe a város költségvetése részéről, de enélkül nem tudunk tovább fejleszteni” – mutatott rá Korodi.
A polgármester a továbbiakban ismertette azokat a fejlesztéseket, beruházási terveket, amelyekhez területekre, ingatlanokra van szükségük.
Idősotthon létrehozásához egy földterület megvásárlását tervezik, amelyre olyan saját építésű ingatlant képzelnek el, amely évről évre bővíthető lenne.
Egy bölcsődét is létrehoznának, illetve egy vagy két iskolát is építtetnének.
A csobotfalvi Waldorf-iskola jelenleg bérépületben működik, ezért ezt egy saját épületbe költöztetné az önkormányzat. Ehhez területet vásárolnának a város valamely külső részében, hogy ne a központot terheljék még nagyobb forgalommal.
A másik tanintézmény, amely megépülhet, a hátrányos helyzetben lévő gyerekek oktatását szolgálná afterschool típusú, részben bentlakásos iskola formájában.
Emellett a fiatal családokat is segítené az önkormányzat azzal, hogy földterületeket biztosít számukra lakásépítés céljából. Jelenleg azonban nincsenek erre a célra megfelelő területek a város közvagyonában, ezt is pótolni szeretnék.
A Tudor-lakótelep végében lévő városi földterület kapcsán jelezték a fejlesztési minisztériumnak és az Országos Lakásügynökségnek (ANL), hogy három típusú tömbházépítésben várnak támogatásra. Egyrészt
egy újabb ANL-s tömbházat építenének,
másrészt szociális lakásokat alakítanának ki,
nem utolsósorban pedig készenléti lakásokat hoznának létre az olyan előre nem látható szerencsétlenségek esetére, mint amilyen a csíksomlyói tűzvész volt.
Utóbbi eset kapcsán az is kiderült, hogy a városnak nincs krízisközpontja, amelyben például az ilyen esetekben szükséges berendezéseket tárolni lehet, így ezt is pótolnák.
A központtól távol eső városrészeken továbbá egészségügyi házak létesítését is tervezik, amelyekhez szintén épületekre van szükség. Mindemellett egy ipari inkubációs és felnőttképző központ létesítése is szerepel a terveik között, amelyhez egy ingatlan vásárlását tervezik az ipari negyedben.
ehhez földterület vásárolnának, amelyre olyan épületegyüttest állítanak fel, amelyben foglalkozásokkal, programokkal segítik a hátrányos sorsúak beilleszkedését a társadalomba.
Emellett tárgyalásokat folytatnak a sportminisztériummal is annak érdekében, hogy
amely a velodrome (kerékpárosok számára létrehozott pálya) és a küzdősportok szerelmeseinek nyújtana sportolási lehetőséget. A polgármester végül arra is kitért, hogy a város úthálózatának egy része nincs jogilag rendezve, tehát nincs letisztázva a köz- és magántulajdon viszonyrendszere. Rendezni szeretnék, hogy ezeket adományban elfogadhassák vagy kisajátítással elvehessék, illetve ehhez a témakörhöz kapcsolódik a keleti belső városi gyűrű kialakítása is, amely Csíkzsögödöt kötné össze Csíksomlyóval.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
1 hozzászólás