
A gernyeszegi Teleki-kastély. Archív
Fotó: Haáz Vince
Marosvásárhelyi, marosszentgyörgyi, szovátai, segesvári szállásadók, idegenforgalmi vállalkozók, utazási irodák és a turisztikai minisztérium brassói kirendeltségének képviselőivel tartott online megbeszélést a VisitMaros Egyesület, amely a három hónapos bezártság és kimaradás után szeretné minél előbb fellendíteni az idegenforgalmat a megyében.
2020. június 15., 21:152020. június 15., 21:15
Amint Osváth Emese, az egyesület munkatársa a Székelyhonnak beszámolt róla, optimisták, mert az érdeklődés nagy, az emberek már Maros megyébe látogatnának, de mivel a vendéglők az étkezéseket még nem tudják teljesen megoldani, ezért nehézkes az ellátás. Ahol nincs terasz, ott ki sem nyitnak, a turistáknak pedig arra is szükségük van, hogy leülhessenek ebédelni, vacsorázni megbízható helyen – mondta.
A turisztikai minisztérium brassói irodájából jelezték, hogy konkrét érdeklődés van Maros megyei látványosságai iránt Németországból, Ausztriából és Svájcból, többen, nagyobb csoportok is várják a szigorítások enyhítését, hogy végre elindulhassanak. A német nyelvtudás újból felértékelődik, mert a turisták azt várják el a minőségi szolgáltatások mellett a vendéglátóktól, hogy beszéljék a német nyelvet is.
A hétfői online konferenciára bejelentkezett Brüsszelből Teleki Kálmán gróf, a gernyeszegi kastély tulajdonosa is, aki szintén arról beszélt, hogy nagy érdeklődés mutatkozik Maros megye iránt Belgiumból is. De ők is, akárcsak a németek, azt várják, hogy a járványügyi megszorítások enyhüljenek.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
szóljon hozzá!