
Az Urmánczy-kastély jelenlegi, romos állapotában is impozáns
Fotó: Maroshévízi turisztikai információs központ
Hároméves bürokratikus eljárás után az örökösök kezdeményezésére műemléki besorolást kapott a maroshévízi Urmánczy-kastély. A család reméli, ez segít abban, hogy pályázati forrásokat találjanak az épület felújítására. Ha ez megvalósul, megnyitják a nagyközönség előtt.
2019. augusztus 06., 17:302019. augusztus 06., 17:30
2019. augusztus 07., 10:072019. augusztus 07., 10:07
Az 1906-ban épült maroshévízi Urmánczy-kastély története hasonló a más erdélyi kastélyokéhoz. Az államosítás után kórház működött benne,
Jelenlegi állapotában nem alkalmas arra, hogy bármilyen állandó tevékenységnek helyet adjon, mindenképpen teljes felújításra szorul. Önerőből aligha lenne erre módja a hat örökösnek.
– mondta el érdeklődésünkre Szabó Tekla művészettörténész, az örökösök által létrehozott Positive Transylvania egyesület vezetője.
Fotó: Baricz-Tamás Imola
A műemlékké nyilvánítás folyamatát az örökösök szinte napra pontosan három éve indították el, az ehhez szükséges tanulmányt Szabó Tekla és az épített örökség megmentését és hasznosítását célzó Arché Egyesület szakértője, Raluca Bărbulescu állította össze és nyújtotta be az illetékes kulturális minisztériumhoz. A dokumentáció véglegesítése után másfél évig hevert valamelyik bukaresti asztalfiókban, míg végül
A műemléki státusz még önmagában nem jelenti azt, hogy pénz is lesz a felújítására. Uniós vagy más pályázati forrásokat próbálnak megszerezni. A pályázatok elbírálásánál előnyt jelent, hogy nem egy egyszerű épületről van szó, azonban megvannak a hátrányok is.
– sorolja Szabó Tekla, hozzátéve, hogy egy elfogadható pályázati dokumentációhoz szükséges tervek elkészítése is 40–50 ezer euróba kerül.
„A történelmi épületek rehabilitációjának elismert szakértője, Makkai Dorottya győzött meg arról, hogy miért fontos a műemléki státusz elérése. Ha ugyanis egy egyszerű épületként szeretnénk felújítani, akkor olyan szabványokat kellene betartani tűzvédelmi, szigetelési és más szempontokból is, amelyek lényegében tönkretennék az épületet.
– mondta Szabó Tekla, aki egyébként a hat örökös egyike is.
Fotó: Baricz-Tamás Imola
Többféle elképzelésük is van az örökösöknek az épület jövőjével kapcsolatban. Az biztos, hogy olyan rendeltetést képzelnek el, amely megnyitja a kastélyt a nagyközönség számára.
Ugyanakkor az elképzelések között képzőművészek munkájához megfelelő műtermek, műhelyek is szerepelnek. A toronyban pedig kilátót rendeznének be, hiszen innen csodálatos panoráma nyílik az egész környékre.
Az épület visszaszolgáltatása után már zajlottak kutatási munkák, az utólagos ad-hoc falakat, ajtókat eltávolították, a befalazott ajtókat újra kibontották. Alkalmanként, kérésre most is látogatható az egykori neves államférfi, Urmánczy Nándor testvére, Urmánczy Jeromos által épített kastély. Évente néhány rendezvénynek is helyet ad, idén ősszel is több kulturális és közéleti esemény lesz a helyszínen.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
Sokak számára nem adatok meg a lehetőség, hogy személyesen legyen jelen a csíksomlyói pünkösdi búcsún. A világhálónak köszönhetően azonban élőben követhető a búcsús szentmise és az azt megelőző események.
Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.
Keresztalják, lovas zarándokok, autóval, zarándokvonattal vagy éppen busszal érkező erdélyi és anyaországi magyarok találkoznak idén is Csíksomlyón, a pünkösdszombati búcsún. Kövesse élőben a búcsú történéseit a Székelyhonon!
szóljon hozzá!